A FORGAT�SR�L

Nincs �tok, amelyet el ne tudn�nk �zni;
Nincs var�zslat, amit meg ne tudn�nk t�rni;
Nincs d�mon, akivel nem tudn�nk v�gezni

Egyszer volt, hol nem volt, �lt egyszer k�t, mag�val ragad�, de egym�ssal homlokegyenest ellenkez� term�szet� fiv�r, a cinikus Will �s az �lmodoz� Jacob, akik szerte a vil�gon a Grimm testv�rek n�ven lettek h�resek. A fiv�rek a vid�ket j�rt�k, t�nd�rmes�ket gy�jt�ttek �s terjesztettek mindenfel� – vesz�lyekr�l �s titokzatos dolgokr�l sz�l� mes�ket, a var�zserej� j� �s a v�gtelen gonosz k�zdelm�nek, a k�z�ns�ges haland�k �s az �r�kk� rejt�lyes sz�rnyek, misztikus vad�llatok �s gonosz boszork�k k�z�tti harc hajmereszt� t�rt�neteit, amelyek mind a mai napig elb�v�lik, �s hal�lra r�m�tik az embereket, legyenek ak�r gyerekek, ak�r feln�ttek. Val� igaz, hogy a Grimm testv�rek k�pzelet�ben sz�lettek meg azok a mes�k, amelyek �vsz�zadokon �t voltak a legvadabb �lmok �s legs�t�tebb lid�rcnyom�sok el�id�z�i.

Term�szetesen a Grimm-mes�k egyszer�en csak nagyon sz�rakoztat� t�rt�netek, amelyekben csak a hisz�kenyek �s babon�sak hisznek – aff�le megt�veszt�s, beugrat�s az �sszes! Biztos, hogy nem val�s�gosak! Vagy tal�n azok? Terry Gilliam, ez a fantasztikus l�t�sm�d� filmalkot� – aki a Brazil, Twelve Monkeys (Tizenk�t majom), The Fisher King (A hal�szkir�ly legend�ja) c�m� filmek vizu�lis vil�g�nak a teremt�je – ez�ttal a mesemond� fiv�rek hars�nyan kavarg� kalandjainak vil�g�t t�rja el�nk, amelynek sor�n egy olyan el�tkozott faluban tal�lj�k magukat, ahol a legvadabb �s legelk�pzelhetetlenebb fant�zia-sz�lem�nyek v�ltak… val�s�gg�. Napjaink k�t legkarizmatikusabb sz�n�sze, Matt Damon �s Heath Ledger alak�tja a csal�kb�l h�s�kk� v�lt testv�rp�rt.

Gilliam a kom�dia, a fant�zia, a horror �s a rom�nc elemeit �tv�zi, amikor filmj�ben a vil�g tal�n legismertebb mes�i ihlette, nagy �v� �s viharos kalandok k�p�t festi el�nk.

„A t�nd�rmes�k vil�ga az �n vil�gom – a fant�zia �s a rendk�v�li dolgok vil�ga ez.” – mondja Terry Gilliam, amikor azt magyar�zza, hogy mi�rt d�nt�tt a The Brothers Grimm c�m� film elk�sz�t�se mellett. „Olyan forgat�k�nyv k�sz�lt, amiben val�ban hittem. Az elgondol�s az volt, hogy ha val�ban nagyon val�s�gos figur�kat tudunk teremteni egy nagyon val�s�gos vil�gban, akkor a n�z� teljes m�rt�kben hinni fog ebben a vil�gban, �s sz�rakoztat�nak fogja tartani e vil�g megismer�s�t akkor is, amikor a t�nd�rmes�k furcsa �s ijeszt� elemei behatolnak ebbe a vil�gba, �s �tveszik ott az uralmat.”

Gilliam kezdett�l fogva azt a megold�st v�lasztotta, hogy t�ll�pett a Grimm testv�rek t�nyleges �let�nek hat�rain, hogy a kaland �s virtus lehet�s�geit teremtse meg a sz�mukra, amely vil�got azonban nagym�rt�kben a fiv�rek saj�t, szellemesen, ijeszt�en �s v�gtelen�l lebilincsel� m�don kital�lt mes�i ihlettek. Gilliam �gy besz�l err�l: „Ez�rt a film�rt sok szempontb�l tartozunk k�sz�nettel a Grimm testv�reknek, de a sztori nem az � t�rt�nelmileg hiteles �lett�rt�net�k. L�nyeg�ben v�ve r�luk �rtunk egy mes�t, amelynek a sor�n el�sz�r vid�m �s h�sies fick�knak t�nnek, akik falur�l-falura mennek, �s megszabad�tj�k az embereket a man�kt�l, boszork�nyokt�l �s mindenf�le fantasztikus lid�rcnyom�st�l �s r�m�lomt�l – de nagyon hamar �tl�tunk a szit�n, �s r�j�v�nk, hogy az eg�sz csak �gyes szemf�nyveszt�s. Id�k�zben Nap�leon hadserege, amely megsz�llta N�metorsz�got, megpr�b�lja t�rbe csalni a fiv�reket, �s kiirtani m�g a hozz�juk hasonl�kat is. De r�videsen mindannyian egy olyan vil�gban tal�lj�k magukat, amely pontos megfelel�je annak a vil�gnak, amit a Grimm testv�rek teremtettek a mes�ikben. V�g�l a t�nd�rmese val�s�goss� v�lik, �s a val�s�g �sszefon�dik a fant�zi�val.”

Tisztelettel ad�zva a Grimm �r�ks�g nagyszer�s�g�nek �s h�tborzongat� volt�nak egyar�nt, Gilliam j�t�kosan sz�vi bele a filmen non-stop m�don v�gigvonul� akci�kba a vil�gon minden�tt ismert �s szeretett, sokat olvasott legn�pszer�bb Grimm mes�k felismerhet� sz�lait. ’Piroska, Jancsi �s Juliska, Rapunzel – a film mindv�gig tele van a legismertebb Grimm mes�kre val� utal�sokkal.” – mondja a rendez�. „Hab�r val�j�ban t�bb sz�z Grimm mese l�tezik, csak azokra akartunk utalni, amelyek val�ban �lnek �s h�rokat pend�tenek meg az emberek k�pzelet�ben.”

Mindenekel�tt a film �rt�keli �s visszhangozza ezeknek a s�t�t hangulat� mes�knek a szellem�t, a hangulat l�nyeg�t – az egym�ssal �les ellent�tben �ll� var�zslat �s retteg�s, csoda �s bossz�, komikumba hajl� b�v�let �s v�rfagyaszt� gonoszs�g e magas fordulatsz�m�, l�lektani fesz�lts�ggel teli kever�k�t. „A t�nd�rmes�k mindig is azt fejezt�k ki, ahogy a vil�g meg�li a f�lelmeit �s legs�t�tebb k�pzelg�seit, �s persze azt is, ahogy a ’happy end’- be, a boldog v�gkifejletbe vetett hit�t �bren tartja.” – fejti ki Gilliam. „�gy gondolom, hogy a t�nd�rmes�ket mindig egy kicsit vesz�lyesnek �s felkavar�nak sz�nt�k, ami megbolygatja a dolgokat. Lehet, hogy az volt az elgondol�s l�nyege, hogy aki t�l tud �lni elegend� sz�m� t�nd�rmes�t, az a val�di vil�gban is meg�llja majd a hely�t.”

Az igazi Grimm testv�rek hasonl� m�don hittek ezeknek a mes�knek a tagadhatatlanul er�teljes hat�s�ban, �s ugyanakkor sz�rakoztat� jelleg�ben. A XIX. sz�zadi N�metorsz�g zavaros k�r�lm�nyei k�z�tt �lve, olyan vil�g vette k�r�l �ket, ahol a babona �s a mitol�gia harcban �llt a racion�lis gondolkod�ssal �s modern eszm�kkel. Radik�lis v�ltoz�sok ideje volt ez a kor�bban t�voli �s elhagyatott, �si n�met vid�k sz�m�ra, amikor a nap�leoni hadsereg megsz�llta N�metorsz�got – a Felvil�gosod�s kor�nak okfejt�sre, racion�lis gondolkod�sra alapozott elveit hozva mag�val. Amikor a Felvil�gosod�s eszm�i egy m�toszon �s �si t�rt�neteken alapul� �letm�ddal ker�ltek �ssze�tk�z�sbe, az �tk�z�s szikr�kat csiholt – �s ez a gy�jt� hat�s� konfliktus az, amit Gilliam meg akar jelen�teni a filmv�sznon, amint a Grimm fiv�rek �ppen a Marbaden nev� falu fel� tartanak, ahol ink�bb hisznek a szemf�nyveszt�sben, mint gyerekeket is lenyelni k�pes lovakban.

„Nagyon �rdekelt az az �ri�si konfliktus, amely a fant�zi�ban val� hit �s a Felvil�gosod�s eszm�i k�z�tt fesz�lt; a konfliktus a Felvil�gosod�ssal, amely val�j�ban meglehet�sen merevv� v�lt az�ltal, hogy teljesen hi�nyzott bel�le a b�rmi titokzatosban val� hit.” – jegyzi meg Gilliam. „Ezt a sztori val�di r�sz�v� tett�k. �s ez a konfliktus persze a mai napig fenn�ll.”

A sztori l�nyeg�t k�pezik azok a k�tel�kek is, amelyek k�t fiv�rt egym�shoz kapcsolnak – �s n�ha sz�tszak�tanak. Will �s Jacob Grimm szem�lyis�ge �s filoz�fi�ja egym�snak sz�ges ellent�te, m�gis, amikor meg�rkeznek Marbadenbe, az el�tkozott faluba, k�lcs�n�s vonzalmuk ugyanaz ir�nt a n� ir�nt r�videsen tov�bb bonyol�tja a m�r am�gy is k�s�rteties fejlem�nyeket.

„K�t fiv�rr�l van sz�, akik nyilv�nval�an szeretik egym�st, ugyanakkor id�nk�nt le is n�zi az egyik a m�sikat, de kett�j�k k�z�tt mindig nagyon intenz�v testv�ri kapcsolat �ll fenn.” – fejti ki Gilliam. „Will igazi sarm�r – csak bes�t�l valahov�, �s azonnal elb�v�l mindenkit; a l�nyok r�n�znek, �s Will mindent megkap, amit csak akar. Jake viszont nem tud szabadulni a mesebeli hercegn�kre vonatkoz� �lmait�l, �s az abszol�t, az igazi �s egyetlen szerelmet keresi. �s Lena Heady, aki Angelika szerep�t j�tssza, maga a t�k�letes n� mindk�t fiv�r sz�m�ra.”

A The Brothers Grimm c�m� film azonban mindenekel�tt arra volt remek lehet�s�g, hogy Gilliam a saj�t k�pzelete legs�t�tebb zugaiba sz�lljon al�, �s balj�s erd�kb�l, k�s�rteties kast�lyokb�l, bujk�l� farkasokb�l �s titokzatos �llatokb�l, a saj�t elt�veszthetetlen�l egy�ni �s eredeti filmes st�lus�val, hat�rozott tollvon�sokkal felrajzolt k�pi vil�g�val egybesz�ve, egy koroms�t�t, humort�l s�lyos univerzumot hozzon a felsz�nre. Az elgondol�s az volt, hogy el�sz�r is megteremtenek egy nyers, XIX. sz�zadi val�s�got a Grimm testv�rek sz�m�ra – majd ezt egy sz�rre�lis �lomvil�gba „ferd�tik”, amelyb�l, �gy t�nik, hogy nem tudnak menek�lni.

„Kezdett�l fogva l�ttuk, hogy ahhoz, hogy a film t�nyleg olyan hat�st keltsen, mint egy t�nd�rmese, nem forgathattunk igazi erd�ben, vagy egy igazi faluban, mert olyat, ami kellett, sehol sem tal�lhattunk. Mindent nek�nk magunknak kellett fel�p�teni, kialak�tani. �gyhogy csaknem mindent mi hoztunk l�tre, a semmib�l: �p�tett�nk kast�lyokat �s pajt�kat, egy st�di� sz�npadra egy eg�sz erd�t vitt�nk be �l� f�kb�l, holl�kat �s lovakat idom�tottunk, sz�z�val k�sz�tett�k a k�l�nb�z� modelleket – ez volt messze a legnagyobb szab�s� produkci�, amivel valaha foglalkoztam.” – �sszegezi Gilliam.
 

A GRIMM TESTV�REK – EGY KARIZMATIKUS P�R:
MATT DAMON �S HEATH LEDGER, WILL �S JACOB SZEREP�BEN

A The Brothers Grimm c�m� film izgalmas t�rt�nete magukkal a komikus �s lebilincsel�en kedves fiv�rekkel kezd�dik – egyik�k, egy akarater�s, kem�ny leg�ny, nagy hozz��rt�ssel dolgoz� szemf�nyveszt� m�v�sz, aki megpr�b�l ebb�l valahogy meg�lni a nap�leoni megsz�ll�s alatti N�metorsz�gra jellemz� neh�z id�kben; a m�sik egy jav�thatatlan �lmodoz�, aki m�g mindig hisz a var�zslatos mes�kben, �s a „boldogan �ltek, m�g meg nem haltak” v�gkifejletben. Mindkettej�k hite �s meggy�z�d�se pr�b�t �ll ki, amikor Marbadenbe, az el�tkozott faluba �rkeznek. Hogy kalandjaikat igaz�n nagyszab�s�, emberin�l nagyobb l�pt�kben �ll�tsa a n�z� el�, Gilliam k�t olyan k�pzett sz�n�szt v�lasztott, akikt�l azt rem�lte, hogy minden t�ren tudnak majd meglepet�st okozni.

„Matt �s Heath sz�momra nyilv�nval�an a film magj�t, l�nyeg�t jelentik.” – magyar�zza Gilliam, „El�sz�r arra gondoltam, hogy Matt fogja j�tszani Jake szerep�t, mert � �ltal�ban ink�bb a befel� fordul�, �rz�keny lelkivil�g� figura, �s Heath alak�tja majd Willt, mert neki �ltal�ban a beleval� h�s szerep�t sz�nj�k. De azt�n Matt az els� megbesz�l�s�nk�n azt mondta, hogy Will szerep�t szeretn� j�tszani. El�sz�r nem voltam benne biztos, hogy ez �gy j� lesz, de akkor meg Heath j�tt oda hozz�m, �s azt mondta, ’H�t, sz�val �n Jake szerep�t szeretn�m j�tszani.’ �s akkor r�j�ttem, hogy ez volt az abszol�t helyes megold�s, mert �n nagyon szeretem a sz�n�szt a t�pus�val ellent�tes szerepben j�tszatni, �s a dolgokat teljesen kiford�tani. �s ez remek�l be is v�lt, mert mindketten nagy meglepet�st okoznak ezekben a szerepekben, �s ezek nem olyan alak�t�sok, amilyet valaha is l�thattak volna t�l�k azel�tt.”

Gilliam �gy folytatja: „Soha senkit nem l�ttam m�g olyan kem�nyen dolgozni, mint Mattet, ahogy azon f�radozott, hogy olyan figur�v� l�nyeg�lj�n, aki annyira m�s, mint � maga a val�s�gban, �s annyira m�s, mint ak�rmelyik figura, akiket kor�bban alak�tott. Az eg�sz viselked�se teljesen m�s, �s rem�lem, hogy a n�z�k ezt pontosan olyan izgalommal fogj�k fogadni, mint �n. Heath pedig olyasvalaki, akit a vil�g a konvencion�lisabb h�s szerep�ben szokott meg, de itt l�thatjuk, hogy van egy m�sik, idegesebb, csendesebb oldala is, �s ez k�v�ncsiv� teszi az embert. Hasonl�an Matthez, Heath sem nyugodott addig, am�g t�k�letesen meg nem ragadta a szerep l�nyeg�t. Mindketten nagy hat�st tettek r�m.”

Matt sietett megragadni az alkalmat, hogy Gilliammel dolgozhat. „Azt hiszem, minden sz�n�sz szeretne Terry-vel dolgozni, � vizu�lisan annyira kreat�v, �s annyira szenved�lyesen tesz mindent, amihez csak hozz�fog.” – mondja Matt Damon. „�s m�g a tetej�be egy ilyen remek forgat�k�nyvet kapni, mint a The Brothers Grimm, ez val�s�gos isten�ld�s volt. �gy gondoltam, hogy nagyon s�t�t, nagyon mulats�gos, �s egy�ltal�n nem hasonl�t semmihez sem, amit valaha azel�tt csin�ltam. Ez egy t�nd�rmese, persze, de egy kalandfilmnek az elemeit is felfedezhetj�k benne, s�t kaland, akci�film, horror, v�gj�t�k �s m�g rom�nc is egyszerre.”

Will Grimm fikci�s alaknak tekinthet� figur�ja, aki l�nyeg�ben egy okos �s cinikus csal�, vagy sz�lh�mos, �s nincs felk�sz�lve egy olyan vil�gra, amelyben t�nd�rmes�be ill� szitu�ci�k val�s�gg� v�lnak, azon nyomban felkeltette Damon �rdekl�d�s�t. „Will legink�bb a p�nzkeres�s �s a h�rn�v kedv��rt foglalkozik a mesemond�s mesters�g�vel.” – �llap�tja meg Damon. „�gy azt�n nem nagyon akar�zik neki elhinni, hogy egy erd� t�nyleg lehet elvar�zsolt. �gy gondolja, hogy valahol, valami csalafintas�gnak lennie kell a dologban, �s a fiv�re kell ahhoz, hogy r�vezesse, hogy �szrevetesse vele, hogy vannak a vil�gon olyan dolgok, amelyeket nem lehet megmagyar�zni, amelyek egyszer�en csak var�zslatosak.”

�t is nagyon megfogta az a m�d, ahogy a fiv�rek egym�shoz val� kapcsolata v�ltozik, amikor a Marbaden faluban kibontakoz�, titokzatos �s k�d�s�t� hat�s� esem�nyekkel szembes�lnek. „Nekem is van fiv�rem, �s nagy hat�st tett r�m, ahogy a forgat�k�nyv l�that�lag egy val�ban becs�letes megold�st k�n�l arra, hogy a testv�rek hogyan kezelj�k a kapcsolatukat, �s ahogy a Will �s Jacob k�z�tti dinamika �lland� v�ltoz�sban, hol �rad�sban, hol apad�sban van. Ez pontosan �gy van testv�rek k�z�tt a val�s�gban is.”

Hogy m�g jobban ki�p�ts�k ezt a szavakkal ki sem fejezhet� testv�ri k�t�d�st, Damon �s Ledger �r�kat t�lt�tt egy�tt, a forgat�s helysz�n�n l�fr�lva erre-arra. Damon megjegyzi: „Sok id�t t�lt�tt�nk egy�tt, egyszer�en csak besz�lgett�nk, azt�n megittunk egy�tt egy s�rt – mert ezek azok a dolgok, amelyek t�nyleg fel�bresztik az emberben a testv�ri �sszetartoz�s hiteles �rz�s�t.”

Hab�r Damon a filmre val� felk�sz�l�s �rdek�ben olvasott az igazi Grimm testv�rek val�s �let�r�l, �s a korr�l, amiben �ltek, hamar r�j�tt, hogy az �ltala alak�tand� figura elt�r Wilhelm t�rt�nelmi alakj�t�l. „Az igazi Grimm testv�rek fantasztikus n�met tud�sok voltak, �s hihetetlen�l nagy hazafiak, akik az�rt gy�jt�tt�k ezeket a mes�ket, hogy a n�met n�p b�szke lehessen a n�pi hagyom�nyaira �s a t�rt�nelm�re, �s ne higgye el, hogy az annyira barb�r, mint amilyennek m�sok mondj�k.” – jegyzi meg Damon. „Hihetetlen�l �rdekes emberek voltak �k ketten, �s sok szempontb�l meglehet�sen befoly�sosak is – �s �let�k v�g�ig egy�tt dolgoztak. De nyilv�nval�, hogy az �letrajzuk teljesen m�s, mint ennek a kalandfilmnek a sztorija. A film n�z�pontja sokkal vid�mabb, k�nnyedebb, hogy m�lyebb bepillant�st engedjen azoknak a mes�knek a l�nyeg�be, amelyek oly h�ress� tett�k a fiv�reket.”

Hasonl�an Damonhoz, Heath Ledgert is azonnal elb�v�lte a lehet�s�g, hogy egy�tt dolgozhat Gilliammel. „Mindig az volt a v�lem�nyem, hogy Gilliam ragyog� elme.” – mondja a sz�n�sz. „Ezt a projektet is egy eg�szen m�s, magasabb szintre emelte, �s minket is inspir�lt – mindenkib�l, aki csak a filmen dolgozott, kicsiholta ezt a fajta excentrikus, mer�sz, mindent kock�ztat� hozz��ll�st. Az eg�sz produkci�t nagyon �jszer�nek, nagyon m�snak �s nagyon kellemesnek �rezt�k.”

Ledger sz�m�ra k�l�n�sen �jszer� �s m�s volt Jacob Grimm-nek, ennek az agg�lyoskod� mesemond�nak a szem�lyis�ge, aki r�d�bben, hogy azok az elvar�zsolt vil�gok, amelyekben titkon mindig hitt, val�ban l�teznek. „Ez a szerep igazi lehet�s�g volt arra, hogy kib�jjak a megszokott b�r�mb�l.” – mondja Ledger. „Ez komikus szerep, �s Terry megadta nekem azt a nagy lehet�s�get, hogy k�nyelmesen �s j�l �rezzem magam benne, ugyanakkor szabadon elmehettem a v�gletekig, �s val�ban kifejezhettem �nmagam. �letem nagy �lm�nye volt ez a munka.”

Ledger arra is k�sztetve �rezte mag�t, hogy igazi v�rrokons�got alak�tson ki Matt Damonnal. „Ez igazi, szem�lyes folyamat, ahogy egy szempillant�s alatt a m�sik fiv�r�v� v�lik az ember.” – jegyzi meg Ledger. „Sokf�le m�don pr�b�ltunk meg egym�ssal szinkronba ker�lni, hogy egyform�n mosolyogjunk, egyform�n nevess�nk. Megfigyelt�k egym�s jellegzetess�geit, egym�s mozdulatait, hogy hasonl� m�don alak�tsuk a saj�tunkat is. De az alapgondolat m�gis csak az volt, hogy legyen egy-k�t hasonl�s�g, �s ugyanakkor sok �ri�si, szembesz�k� kontraszt - mint ahogy gyakran ez a helyzet fiv�rek eset�ben.”

A t�bbi szerepl� sz�m�ra Damon �s Ledger alak�t�sa hat�rozta meg a film hangnem�t. Jonathan Pryce �gy foglalja �ssze: „Rendk�v�l nagy benyom�st tett r�nk Matt �s Heath munk�ja, akik oly nagy bele�l�ssel j�tszott�k a szerep�ket, �s olyan remek�l egy�ttm�k�dtek egym�ssal is. �ri�si energi�t k�lcs�n�ztek ennek az egy�bk�nt is fergetegesen kreat�v vil�gnak, amely mindannyiunk sz�m�ra inspir�ci�t jelentett.”

KATONATISZTEKT�L VAR�ZSL�KIG:
CSUPA-SZT�R SZEREPL�G�RDA A GRIMM TESTV�REK MELLETT

Utaz�suk sor�n Will �s Jacob Grimm t�rsas�g�ban egy sor figyelemre m�lt� figura t�nik fel - politikai poj�c�kt�l csapd�t �ll�t� b�b�jos erdei vad�szokig, �s h�tborzongat�an gonosz boszork�kig – �s e figur�k �letre kelt�s�hez Gilliam a sz�nh�z- �s a film vil�g�nak legtehets�gesebb sz�n�szeib�l �ll�, csupa-szt�r szerepl�g�rd�t �ll�tott �ssze.

Olyan eml�kezetes szerepek ut�n, mint Gilliam klasszikus Brazil, valamint The Adventures of Baron Munchausen (M�nchausen b�r� kalandjai) c�m� filmje, ism�t Terry Gilliam munkat�rsa a k�tszeres Tony-d�jas Jonathan Pryce, aki Delatombe t�bornok, a francia korm�nyz� kulcsfontoss�g� szerep�t j�tssza. � az, aki a diktat�rikus rendelkez�seket bevezeti azon a n�met vid�ken, ahol a Grimm fiv�rek addig zavartalanul �zhett�k csal�rd mesters�g�ket, azaz d�monvad�szatot, �rd�g�z�st �s hasonl�kat.

Miut�n elolvasta a The Brothers Grimm c�m� film forgat�k�nyv�t, Pryce meg volt r�la gy�z�dve, hogy ez a sztori, amely azt kutatja, hogy a mesemond�sban, a t�rt�netmes�l�sben mi is az, ami igaz�n r�miszt�, mulats�gos �s felejthetetlen, maga a t�k�letes terep Gilliam sz�m�ra. „Azt hiszem, mindenki, aki olvasta a forgat�k�nyvet, �gy �rezte, hogy ez mag�t�l �rtet�d�en Terry Gilliam-film, mert ez egy nagy-nagy k�p, amelyben sokf�le invenci�, meg�rz�s, alkot�s �s sz�nd�k tal�lhat�, �s amelyben szerepel minden olyan t�ma, amelyek mindig is foglalkoztatt�k Terry-t: var�zslat, a term�szetf�l�tti dolgok vil�ga, �s a t�rt�netmes�l�s fogalm�nak teljess�ge.” – mondja Pryce. „A film tele van ezekkel az �letnagys�g�n�l nagyobb, nagyszab�s� k�pekkel, amelyeket csak Terry k�pes megteremteni – de ez kicsit m�s �s �j is a munk�i k�z�tt, mert ez a legtiszt�bban fantasztikus kalandfilm, amit valaha is k�sz�tett.”

A kiss� gy�va, hitv�ny Delatombe szerep�nek megform�l�s�hoz Pryce el�vette a szinte v�djegy�nek sz�m�t� sz�nh�zi tapasztalatot. „Azt hiszem, hogy Terry-nek az szerez �r�met az olyan sz�n�szek alkalmaz�s�ban, mint amilyen �n is vagyok, meg Peter Stormare is, akik sz�nh�zi berkekb�l j�v�nk, hogy mi meglehet�sen b�trak vagyunk, nincs benn�nk f�lelem �s agg�d�s a t�lz�sokkal kapcsolatban sem.” – jegyzi meg Pryce. „�s b�ztunk Terry-ben, hogy a kell� hat�rn�l meg�ll�t, �s nem enged tov�bb ann�l a bizonyos vonaln�l. Mindazon�ltal, a k�t legf�bb rendez�i instrukci�ja enn�l a filmn�l szinte mindig ugyanaz volt: mulats�gosabban �s s�t�tebben.”

Pryce �gy jellemzi az �ltala alak�tott, a form�khoz mereven ragaszkod� figur�t, mint akit n�gy dolog �rdekel az �letben: „Delatombe �rdekl�d�si k�r�be tartozik az emberek lever�se, az emberek elnyom�sa, �s egy nagyon finom eb�d megszerz�se.” – mondja nevetve. „No �s persze �rdekli az is, hogy szemmel tartsa ezeket a kellemetlen �s ideges�t� Grimm fiv�reket – �s ez az, ami v�g�l elvezet azokhoz a hihetetlen �s v�ratlan kalandokhoz, amelyeknek r�szesei lesz�nk.”

A Pryce alak�totta Delatombe-nak van egy rendk�v�l szokatlan seg�dje is: a P�rm�b�l, Olaszorsz�gb�l sz�rmaz� Cavaldi, ez a hars�nyan �s ostob�n kegyetlen b�renc csatl�s. Cavaldi szerep�t a sv�d sz�let�s� Peter Stormare j�tssza, aki p�ly�j�t a sz�nh�zban kezdte, Ingmar Bergman rendez� keze alatt, majd Hollywoodban, n�h�ny, az elm�lt �vekben a kritika �ltal elismert filmben t�nt fel.

Stormare sz�l�f�ldj�n, Skandin�vi�ban, Grimm mes�ken n�tt fel – �s azonnal tudta, hogy Terry Gilliam �gy fogja tudni �letre kelteni ezeket a mes�ket, mint m�g soha senki. „A val�di Grimm mes�kben van valami olyan s�t�ts�g �s egyfajta huncuts�g, amelyet a gyerekek egyszerre im�dnak �s f�lnek t�le, �s ezt eddig senkinek sem siker�lt megjelen�teni, igaz�n eltal�lni a filmv�sznon. Terry-ben megvan az a bizonyos, divatot teremt�, Monty Python-f�le humor, ez a s�t�t, �les, mar�an szellemes humor, �s ha ezt a Grimm mes�kkel �tv�z�d, akkor az valami nagyszer�t eredm�nyez.” - mondja Stormare. „Tudtam, hogy val�ban fantasztikus lesz ennek a vil�gnak r�szes�v� v�lni, �s Cavaldi szerepe nagyszer� szerep.”

Stormare �gy folytatja: „Az k�l�n�sen tetszett, hogy a sztori azt boncolgatja, hogy az embereket hogyan h�l�zz�k be, ejtik kelepc�be azok a mes�k, amelyeket �k maguk mes�lnek, a saj�t m�toszaik, a saj�t legend�ik.”

Cavaldi maga is hamar belebonyol�dik a Grimm fiv�rek elvar�zsol� mes�ibe, annak ellen�re, hogy az a k�ldet�se, hogy kih�zza bel�l�k az igazs�got a saj�t maga �ltal tervezett, rettent�en rosszindulat�, de akarattal csek�ly hat�konys�g�, gonosz m�don kialak�tott menazs�ri�j�val. Stormare-ben er�s vonzalom alakult ki ez ir�nt a szokatlan figura ir�nt, aki egy invenci�zus r�m-kamr�t �p�tett, ami �rd�gi, sz�rny�s�ges kin�z�se ellen�re ink�bb ahhoz a kuty�hoz hasonl�t, amelyik ugat, de nem harap. Hab�r � a film egyik legagyaf�rtabb figur�ja, � az, aki a legj�t�kosabb fekete kom�di�t is a filmbe csemp�szi.

„Cavaldi nagyszer� figura, mert egy �l� ember minden jellemvon�sa megtal�lhat� benne. Nem egyszer�en gonosz, �s nem csak j�.” – jegyzi meg Stormare. „Tud mulats�gos lenni, tud meghat� lenni, de titokzatos �s brut�lis is. Terry �gy magyar�zta ezt a figur�t, mint azt a d�mont, aki eg�sz kutat� �tjuk sor�n mindv�gig gy�tri, �s inspir�lja a Grimm fiv�reket.

A szerep arra is lehet�s�get k�n�lt Stormare sz�m�ra, hogy szorosan egy�ttm�k�dj�k Matt Damonnal �s Heath Ledgerrel, amit k�l�n�s �r�mk�nt eml�t. „M�r sok nagy sz�n�sszel dolgoztam egy�tt, de soha nem tal�lkoztam m�g odaad�bb fiatal szt�rokat, mint Matt �s Heath. Mindkett�j�knek nem kis b�tors�gra volt sz�ks�ge ahhoz, hogy ebbe a vil�gba j�jjenek, amely annyira nem hasonl�t a val�s�gra.”

Matt Damonnak k�l�n�sen nagy gy�ny�r�s�get szerzett Stormare alak�t�sa Cavaldi szerep�ben. „Cavaldi figur�ja annyira, de annyira mulats�gos.” – mondja Damon. „Tulajdonk�ppen � lenne az a bizonyos h�res vallat� m�v�sz Olaszorsz�gb�l, de az � lelke m�ly�n is rengeteg f�lelem rejt�zik. Olyasvalaki, aki egyszerre hars�nyan j�kedv� �s vesz�lyes – �s Peter remek�l egyens�lyozza ki ezt a k�t v�gletet.”

Terry Gilliam hozz�teszi: „Cavaldi gonosztev�, de a komikus gonosztev�k k�z� tartozik, �s v�g�l, tulajdonk�ppen, nagyon h�sies lesz. A kulcs a figur�hoz az volt, hogy ne tegy�k annyira poj�c�v�, hogy m�r nem fenyeget�, �s ne legyen annyira sz�rny� sem, hogy m�r ne lehessen mulats�gos. Mivel ragyog� sz�n�sz, Peter im�dta ezt a kih�v�st. �mleng�en besz�des, te�tr�lis �s d�h�ng�. �s �k ketten, Peter �s Jonathan Pryce, csod�latos p�rost alkottak.

A The Brothers Grimm c�m� film k�t csod�latos n�i szerepet is k�n�l: az egyik egy l�legzetel�ll�t� romantikus sz�ps�g, akinek senki nem tud ellen�llni, a m�sik egy �r�k�let� �s gonosz var�zsl�n�, akit le kell gy�zni. Angelika szerep�t a felj�v�ben l�v� fiatal brit sz�n�szn�, Lena Headey j�tssza, m�g az 500 �ves Mirror Queen (T�k�r kir�lyn�) alakj�t a filmv�szon nemzetk�zi h�r� szenz�ci�ja, Monica Bellucci kelti �letre.

Terry Gilliam k�l�n�sen megszerette Angelika figur�j�t, ezt a mag�nyosan �l�, vonz� n�t, aki megel�zi a kor�t. „Sok szempontb�l � az els� felszabadult, liber�lis gondolkod�s� n� a faluban. Soha m�g n� nem hagyta el a falut, �s � nemcsak egyszer�en elment, hanem egyenesen a v�rosba ment, az egyetemre. Egy kicsit mintha beszorult volna e k�t vil�g k�z� – egyr�szt hozz� van szokva egy bizonyos fajta gyakorlati realit�shoz, m�sr�szt meg van r�la gy�z�dve, hogy olyan vil�gban �l, amely abszol�t m�rt�kben, tagadhatatlanul meg van �tkozva.” – magyar�zza Gilliam. „A sz�n�szn�nek, akire a szerepet osztjuk, nemcsak gy�ny�r�nek kellett lennie, de kem�nynek �s f�ggetlennek is – �s Lena er�teljesen �reztetni is tudja mindezt. Fizikai szempontb�l is nagy k�vetelm�nyeket t�maszt a szerep: Angelika lovagol, nyilakat l�, amellett k�r�l kell, hogy lengje valamif�le k�l�n�s titokzatoss�g. A rejt�lyes n� aur�ja veszi k�r�l, aki nem hajland� a Grimm testv�rek szab�lyai szerint j�tszani.”

Lena Headey k�l�n�sen �lvezte, hogy olyan n� szerep�t j�tssza, aki hajland� harcra h�vni, �s megv�vni a f�rfiakkal is, ebben az esetben a Grimm fiv�rekkel. „� egy eszes vid�ki l�ny, �s �gy gondolja, hogy Will �s Jacob k�t nagy bolond a v�rosb�l, akik azt hiszik, hogy csak �gy bes�t�lhatnak a maguk m�velt �s k�pzett m�dj�n, �s tiszt�zhatj�k ezt az eg�sz term�szetf�l�tti dolgot.” – magyar�zza Headey. „De azt�n minden fenekest�l felfordul.”

Id�k�zben Angelika akaratlanul is �ket ver a k�t fiv�r k�z�, akik mindketten belebolondulnak a l�ny �si term�szetess�g� b�jaiba. „Azt hiszem Will �s Jacob k�v�ncsi Angelik�ra, �rdekli �ket, �s Angelik�t is �rdeklik a fiv�rek.” – �llap�tja meg Headey. „Megl�t valami m�st �s m�st mindkett�ben, �s akkor Will �s Jacob is elkezdenek valami k�l�nbs�get �szrevenni egym�sban, �s ez mindenf�le bajt okoz.”

Az �ltala alak�tott figura Grimm fiv�rekkel kapcsolatos szkepticizmusa ellen�re, Lena Headley elk�pzelhetetlen�l boldog volt, hogy egy romantikus, szerelmi h�romsz�g egyik tagja lehet Matt Damonnal �s Heath Ledgerrel. „�k ketten fantasztikusak, �s �n nagyon boldog voltam.” – mondja nevetve.

De Headley legink�bb azt �lvezte, hogy lehet�s�ge ny�lt t�ll�pni a realit�s norm�l hat�rain. „Igaz�n nagyszer�, hogy teljesen r�sz�v� v�lhatsz egy olyan vil�gnak, amelyben gyerekk�nt hitt�l.” – mondja Headley. „Gyerekkoromban olvastam a Grimm mes�ket, �gyhogy t�nyleg remek most hirtelen az egyiknek a kell�s k�zep�n tal�lni magad. �s az, ahogy ezt a vil�got Terry Gilliam �s a st�b megteremtette, az olyasmi, mint ahogy az ember egy �lmot l�t, de valahogy m�gis tiszt�bban �s mulats�gosabban, �s m�g k�s�rtetiesebben is.”

V�g�l, az egyik legelvar�zsoltabb szerepben, Monica Bellucci alak�tja Marbaden saj�t fantasztikusan gonosz boszork�j�t, a Mirror Queen-t, ezt az 500 �ves, halhatatlan uralkod�t, akit senki �s semmi nem �ll�that meg abban, hogy megszerezze az �r�k sz�ps�get, ami eddig kics�szott a kez�b�l. Bellucci nem tudott ellen�llni se a szerepnek, se a filmnek. „Nagy rajong�ja vagyok Terry Gilliamnek, mindegyik filmj�t im�dom.” – mondja Bellucci. „Nagyszer� a szerepl�g�rda is, ezzel a k�t nagyon er�teljes �s mulats�gos sz�n�sszel, Matt Damonnal �s Heath Ledgerrel a Grimm fiv�rek szerep�ben. �s legink�bb az tetszik nekem, hogy az eg�sz egy fant�zia vil�gban, sz�rnyek, boszork�nyok �s gonosz kir�lyn�k k�pzeletbeli vil�g�ban j�tsz�dik.”

Bellucci nem habozott �s nem f�lt att�l, hogy a szerep legs�t�tebb oldalainak legs�t�tebb zugait is felt�rja. �gy besz�l err�l: „�gy �reztem, hogy egy gonosz kir�lyn� alakj�nak megform�l�sa sor�n rengeteg �rnyalatnyi k�l�nbs�gre, apr� finoms�gra van lehet�s�g. Nem akartam egyszer�en rossznak �br�zolni, ink�bb olyannak, akinek a sorsa meglehet�sen szomor�an alakult. �r�kk� fog �lni, de apr�nk�nt egyre �regebb lesz, egyre �regebb �s roskatagabb – �gyhogy van valami nagyon tragikus a sors�ban, �s ez az, ami engem nagyon �rdekelt.”

Belucci �gy tal�lta, hogy az �ltala figur�ban, var�zsl�i min�s�ge ellen�re, rengeteg re�lis elem is megtal�lhat�. „Azt hiszem, sok n� lenne k�pes elvar�zsolni ak�rkit �s ak�rmit, hogy �r�k�s ifj�s�gra �s sz�ps�gre tegyen szert.”- jegyzi meg Bellucci. „Azt hiszem ez az egyik csod�latos dolog a Grimm mes�kkel kapcsolatban – n�ha a k�pzelet �gyes mutatv�ny�ra van sz�ks�g ahhoz, hogy j�l l�ssuk a val�s�got.”

A GRIMM L�TV�NY:
A FILM L�TV�NYTERVEZ�SE

Egy olyan l�tv�ny megteremt�se �rdek�ben, amely az apr�l�kos realizmust a fantasztikussal �s a r�m�t�vel �tv�zi, Terry Gilliam a The Brothers Grimm c�m� film forgat�si helysz�n��l Pr�ga csod�latos v�ros�r, �s a Cseh K�zt�rsas�g k�z�pkori hangulatot sug�rz� vid�ki t�jait v�lasztotta. De m�g itt sem tudott olyan falut tal�lni, amely megjelen�tette volna Marbadent, ezt a teljesen elvar�zsolt vil�got. Gilliam a k�pek �s l�tv�nyok kavalk�dj�t akarta felvonultatni – t�kr�ket, labirintusokat, vad, �llatias form�kat, f�ny �s �rny�k effektusokat – hogy Marbadent olyann� tegye, ami semmihez sem hasonl�that�.

Ez�rt azt�n Gilliam a v�llalkoz� szellem� Guy Dyas-t k�rte fel l�tv�nytervez�nek, aki kor�bban az X2: X-Men United (X-Men - A k�v�l�ll�k 2.) c�m� film l�tv�nytervez�s�nek komplex feladat�t oldotta meg �gy, hogy kritikai elismer�st v�vott ki. Gilliam azt a feladatot t�zte ki, hogy a 25 h�zb�l �ll� eg�sz falut fel�p�tik, a semmib�l. �k ketten, Gilliam �s Dyas, egy kort�rs hangulat� tervet k�sz�tettek, amit eszt�tikai szempontb�l a XIX. sz�zad hom�lyos, kiss� elmos�d� �s szesz�lyes expresszionizmus, �s azok klasszikus, fantasztikusan apr�l�kos r�szletess�ggel megrajzolt fekete-feh�r illusztr�ci�k ihletettek, amelyekkel oly gyakran tal�lkozunk a mesek�nyvek lapjain. Gilliam a term�szetes vil�g minden k�l�nlegess�g�t, furcsas�g�t is teljes m�rt�kben fel akarta haszn�lni c�ljai �rdek�ben. „N�zz csak k�r�l, hogy a f�k p�ld�ul milyen form�kat �lthetnek.” – fejti ki Gilliam. „Furcs�k, n�ha r�miszt�ek tudnak lenni. Nem kell mindig kital�lni valamit, csak k�r�l kell n�zni a term�szetben. Ennek a filmnek a l�tv�nya �gy alakult ki, hogy finoman egyens�lyoztunk a m�v�szi-alkotott �s a term�szetes k�z�tt, �s a kett�t �tv�zt�k.”

Dyas el�tt �ri�si feladat �llt – fel�p�teni egy eg�sz falut, egy jellegzetes XIX. sz�zadi n�met v�rosk�t, ahol minden van, templom, p�ks�g, hidak, ist�ll�k �s utc�csk�k, no �s persze egy elvar�zsolt erd�, szikl�kkal, egy patakkal �s �gbeny�l� f�kkal, mindezt egy cseh st�di� sz�npad�n – de hamar �tl�tta, hogy nincs m�s v�laszt�sa. „Sohase tal�ltunk volna olyan falut, mint amit fel�p�tett�nk.” – jegyzi meg Dyas. „�s az a k�r�lm�ny, hogy a semmib�l teremtett�k az eg�szet, t�nyleg lehet�v� tette, hogy b�tran sz�rnyaljon a k�pzelet�nk.”

Dyas sz�m�ra az, hogy Gilliammel dolgozhatott, egy r�gi �lom beteljes�l�se volt. „Sose felejtem el azt a hat�st, amit a Brazil c�m� film tett r�m, amikor el�sz�r l�ttam, mert az egy vizu�lis mestermunka, �s t�nyleg felnyitotta a szememet a l�tv�nytervez�sben rejl� lehet�s�gekre.” – eml�kszik vissza Dyas. „Tudtam, hogy Gilliammel dolgozni hihetetlen �lm�ny lesz.”

A l�tv�nytervez� t�bb mint egy �vet t�lt�tt azzal, hogy v�gtelen sok �tletet, v�zlatot �s el�zetes tervet dolgozzon ki. Azzal kezdte, hogy bele�sta mag�t a n�met t�nd�rmes�k vil�g�ba – egyik mes�t olvasta a m�sik ut�n, �s n�zte a t�nd�rmese illusztr�ci�k aranykor�ban alkotott m�veket – azokat az illusztr�ci�kat, amikor a m�v�szek a f�nyt �s �rny�kot, �s a puszta k�pzel�er�t haszn�lt�k arra, hogy a fantasztikum felejthetetlen k�peit megalkoss�k. Az elm�lt korszak az �rzelem-gazdag, gy�ny�r� rajzainak ihlet�s�ben kezdte el Dyas a The Brothers Grimm c�m� film legfontosabb helysz�neinek megrajzol�s�t. Marbaden, a falu mellett Dyas v�zlatokat k�sz�tett az olyan furcsa �s szokatlan elemekr�l is, mint Delacombe K�nz�kamr�ja, egy Rapunzel-f�le Charot Torony, �s Cavaldi d�szes luxuskocsija.

Miel�tt az �p�tkez�s megkezd�d�tt volna, � �s Gilliam v�gigkutatt�k a cseh vid�ket, sz�r�gta r�gi gerend�k�rt, amiket azt�n a falu h�zainak fel�p�t�s�hez haszn�ltak. T�bb mint 700 �l�f�t is besz�ll�tottak, amit a st�di� ter�let�n „�ltettek el” – egy d�bbenetesen val�s�gosnak t�n� m�-erd�t hozva l�tre, amit azt�n megvil�g�t�ssal �s kamer�kkal �gy tudtak manipul�lni, ahogy egy igazi erd�t soha nem lehetett volna. „�n megsz�llottja vagyok a text�r�knak, fel�letkezel�seknek �s hasonl� dolgoknak, �s Guy ezeknek nagymestere.” – mondja Gilliam.

A falut �s az erd�t azt�n vill�mgyors �s intenz�v munk�val hetek alatt fel�p�tett�k a Barrandov st�di�ban. A hagyom�nyos �p�t�si m�dok alkalmaz�sa �rdek�ben Dyas �s Gilliam k�m�veseket, �csokat, n�daz�kat �s fafarag�kat alkalmazott, hogy a helysz�n m�g hitelesebb legyen. A st�di�n k�v�l a forgat�s sor�n sz�mos eredeti helysz�nt is felhaszn�ltak a Cseh K�zt�rsas�g ter�let�n, ilyen a K�z�p-Csehorsz�gban l�v� Krivoklat kast�ly – ezt a rendk�v�l nagyszab�s�, XII. sz�zadi tornyot tartj�k a kast�lyokban oly gazdag Csehorsz�g egyik legr�gebbi �s t�rt�nelmi szempontb�l legjelent�sebb kast�ly�nak. Kacina, Kutna Hora �s Ledec azok a tov�bbi „kast�ly-v�rosok”, ahol a st�b megfordult a forgat�s sor�n.

„T�k�letesebb helysz�nt, mint a Cseh K�zt�rsas�g, nem is lehetett volna tal�lni ehhez a filmhez.” – mondja Dyas. „Nem is annyira maguk a helysz�nek voltak fontosak, hanem az a folyamatos hat�s, inspir�ci�, amelyet ny�jtott ez a k�rnyezet. V�gigs�t�lni Pr�g�n, h�es�sben, k�r�l�tt�nk az eredeti �p�t�szeti eml�keket k�pez� h�zakkal, az embernek olyan �rz�se t�madt, hogy visszament valahov� messze az id�ben, �s ez nagy hat�st tett r�nk.”

A sz�n�szek sz�m�ra a helysz�nek val�s�gos kincsesb�ny�nak bizonyultak, er�sen inspir�lt�k a k�pzelet�ket. Matt Damon ezt mondja: „Amikor az ember bes�t�l A Guy Dyas �ltal elrendezett helysz�nre, akkor azon nyomban szinte mag�ba szippant egy eg�szen m�s vil�g. Ezek a helysz�nek massz�vak voltak, megfelel� l�pt�k�ek �s fantasztikus �rz�st keltettek az emberben – csod�latos m�don �talak�tott�k m�g a szem�lyis�g�nket is.”

T�k�letes harm�ni�ban simulnak bele ebbe a term�szetf�l�tti vil�gba az Oscar-d�jas Gabriella Pescucci /Age of Innocence (Az �rtatlans�g kora); Charlie and the Chocolate Factory (Charlie �s a csokol�d�gy�r); Van Helsing/ �s Carlo Poggioli (Van Helsing) �ltal tervezett, extravag�ns r�szletess�ggel kidolgozott jelmezek. A tervez�-kett�s m�r kor�bban is dolgozott egy�tt Terry Gilliammel a jelmeztervez�i kateg�ri�ban Oscar-d�jra jel�lt Adventures of Baron Munchausen (M�nchausen b�r� kalandjai) c�m� filmj�n. A The Brothers Grimm c�m� filmhez k�sz�tett jelmezterveik a hiteles XIX. sz�zadi n�met f�rfi- �s parasztviselet elemeit�l kezdve a s�t�ten szesz�lyes fant�zia kre�ci�kig a sz�nsk�la teljess�g�t lefedik, hogy csak egy p�ldak�nt Monica Bellucci a Mirror Queen figur�jak�nt viselt pomp�s, m�lyv�r�s ruh�j�t eml�ts�k.

A film vizu�lis vil�g�t pedig – val�s �s sz�rre�lis k�peit – Newton Thomas Sigel, az az innovat�v operat�r r�gz�tette, aki kor�bban k�l�nleges l�t�sm�dj�t olyan, kritikai sikert aratott kort�rs filmekhez k�lcs�n�zte, mint a The Usual Suspects (K�z�ns�ges b�n�z�k); Three Kings (Sivatagi c�p�k), t�bbek k�z�tt. A The Brothers Grimm c�m� film var�zslatos �s titokzatos vil�g�hoz remek al�fest�st ad Dario Marianelli / Pride and Prejudice (B�szkes�g �s bal�t�let); I Capture the Castle / n�pzenei ihlet�s� zen�je.

Azzal egy�tt, hogy a team f�radhatatlanul dolgozott azon, hogy megteremtse az �lmok, lid�rcnyom�sok �s elvar�zsolt b�v�let eszt�tikai, vizu�lis �s zenei �rzet�t a filmv�sznon, Gilliam nagyon rem�nykedett abban, hogy a film az�rt lesz igaz�n izgalmas, mert m�g �gy is t�g teret hagy a k�pzeletnek – m�rmint a n�z� k�pzelet�nek. „�n mindig, amikor egy 90 perces filmet k�sz�tek, hiszek abban, hogy ami val�ban l�that�, az valahogy maradjon az �rny�kban, �s a t�bbit b�zzuk a n�z� k�pzelet�re.” – magyar�zza Gilliam. „A szerepl�knek �s a st�bnak az a dolga, hogy bizonyos t�mpontokat, utal�sokat ny�jtson, a t�bbit a n�z�nek kell hozz�tenni, hogy kerek eg�sz legyen. Azt akarom, hogy a n�z� szinte v�gigcsin�ljon vel�k mindent, hogy a n�z� val�ban megr�m�lj�n, vagy meghat�djon. Min�l kevesebbet mutatunk, �s min�l t�bbet sejtet�nk, ann�l jobb.”

Ugyanez a filoz�fia �rv�nyes�lt a film speci�lis effektusainak tervez�s�n�l, amelyek v�g�l �sszesen 750 felv�telt tesznek ki. „A vizu�lis effektusok teamnek az volt a dolga, hogy �letre keltsen minden olyan �tletet, amit egy�bk�nt t�nylegesen nem lehetett megval�s�tani – hogy a f�k j�rjanak, a farkasok fav�g�v� v�ltozzanak, a holl�kat manipul�lj�k, �gy �br�zoljanak egy lovat, amint �ppen lenyel egy gyereket, vagy p�ld�ul Monica Bellucci 500 �vesr�l visszafiatalodj�k 25 �vess�.”- magyar�zza Kent Houston, a vizu�lis effektusok rendez�je.

Tal�n a legnehezebben megval�s�that� effektus volt a film t�nd�rmes�k ihlette farkas figur�j�nak a megteremt�se – pedig ez k�zponti szerepet j�tszik a l�tv�nyban. „Egy elvar�zsolt erd�r�l sz�l� filmben kell, hogy legyen farkas!” – jelenti ki Terry Gilliam. Kent Houston hozz�teszi: „Ez a mi farkasunk nem sz�ks�gk�ppen olyan farkas, mint ahogy azt ismerj�k, hanem ez ink�bb nagyon szokatlan �llat, nagyon specifikus, saj�t jellegzetess�geivel �s mindazokkal a r�szletekkel, amelyek nem kis fejt�r�st okoztak, �s igencsak eredeti elgondol�sokat ig�nyeltek a megval�s�t�s sor�n.”

Houston szorosan egy�ttm�k�d�tt Gilliammel, mindv�gig a forgat�s sor�n, megpr�b�lva szinte bef�rk�zni a rendez� h�rhedten gyakorlottan �s olajozottan m�k�d� gondolatai k�z�. Ahogy Houston fogalmaz: „A mi legfontosabb k�ldet�s�nk az volt, hogy a lehet� legteljesebb m�rt�kben megval�s�tsuk azokat a vad elk�pzel�seket, amelyeket Terry forgatott a fej�ben, minden elk�pzelhet� �s lehets�ges technol�gi�t felhaszn�lva.”

N�H�NY MEGJEGYZ�S A VAL�S GRIMM FIV�REKR�L

A The Brothers Grimm c�m� filmben a Matt Damon �s Heath Ledger �ltal alak�tott Will �s Jacob Grimm, akik a t�nd�rmes�k s�t�t m�ly�re indulnak hihetetlen kalandok sor�n �t, fikci� teremtette figur�k. Hab�r a film nem k�veti a Grimm fiv�rek val�ban megt�rt�nt, a t�rt�nelmi t�nyeknek megfelel� �let�t, m�lys�gesen sokat mer�t a val�s Grimm testv�rek p�ld�j�b�l, abb�l a megrend�thetetlen hit�kb�l, hogy a mes�k mindig �l� eszk�zei lesznek annak, hogy felt�rjuk az emberis�g legnyomaszt�bb f�lelmeit �s soha el nem m�l� vonz�d�s�t a csod�khoz.

A val�di Grimm fiv�rek – Jacob Ludwig Carl Grimm �s Wilhelm Carl Grimm – egy �v kork�l�nbs�ggel sz�lettek, majdnem a XIX. sz�zad hajnal�n, Hanau-ban, N�metorsz�gban. K�s�bb Steinau-ba, egy XVI. sz�zadi kast�ly k�r�l �p�lt kisv�rosba k�lt�ztek, ahol egy tornyos h�zban laktak. �gyv�d �desapjuk nyomdokaiba l�pve, a csaknem elv�laszthatatlan fiv�rek egy�tt mentek egyetemre is, a jogi karra, Marburgba. Itt t�rt�nt, hogy n�pmes�k �s t�nd�rmes�k gy�jt�s�be fogtak – olyan �si mes�ket gy�jt�ttek, amelyek sz�jhagyom�ny �tj�n sz�lltak any�r�l gyermek�re, amelyek mind tele voltak gonosztev�kkel �s kir�lyokkal, farkasokkal �s boszork�kkal, mostoh�kkal �s szolg�l�l�nyokkal, �s mindenf�le var�zslatos helyzettel �s erk�lcsi dilemm�val. A fiv�rek a nyelv ir�nti rajong�suk, a n�pi t�rt�nelem �s a n�met kult�ra ismerete r�v�n jutottak el ezekhez a mes�khez. Azt rem�lve, hogy siker�l meg�rizni egy vesz�lyeztetett hagyom�nyos �letm�dot, elk�telezt�k magukat a munk�nak, �s nagy odaad�ssal kutattak fel, �rtak le �s publik�ltak egyre t�bb, a n�met parasztok k�r�ben gy�jt�tt mes�t.

1812-ben, hab�r sz�k�lk�dtek �s nagy �ns�gben �ltek, a Grimm testv�rek kiadt�l els� mesek�nyv�ket – Children’s and Household Tales (Kinder- und Hausmarchen) c�men – majd a r�k�vetkez� �vekben t�bb mint 200 mes�t adtak ki. V�gtelen�l nagy hat�st kelt� gy�jtem�ny�kben v�g�l szerepeltek azok a mes�k, amelyek azt�n „Hamupip�ke”, Csipker�zsika”, „Piroska �s a farkas”, „Jancsi �s Juliska”, „B�kakir�lyfi”, „H�feh�rke”, „Rapunzel” („Ligetsz�pe”) �s „Rumpelstiltskin” c�men v�ltak ismertt�. Utols� gy�jtem�nyes k�nyv�ket, amely Grimm’s Fairy Tales (magyarul: Grimm Jakab legszebb mes�i) c�men jelent meg, 160 nyelvre ford�tott�k le.

Manaps�g ezek a mes�k a pop kult�ra kit�r�lhetetlen r�sz�t k�pezik, amelyeket a m�dia minden lehets�ges form�j�ba �t�ltettek – az oper�t�l a rock zen�ig, �s a divatig. �r�saik st�lusa �s mes�ik szerkezete t�bb mint egy �vsz�zadig volt hat�ssal a gyermek-irodalomra, �s kit�r�lhetetlen hat�ssal volt a fant�zia filmek k�sz�t�s�re.

Wilhelm Grimm 1859-ben halt meg, fiv�re n�gy �vvel k�s�bb, 1863-ban – de a nev�ket meg�r�k�t� mes�ik, �s az emberi k�pzeleten hagyott kit�r�lhetetlen nyomuk r�v�n tov�bb �lnek.