A projekt elõrehaladásával a készítõk a szereplõk kiválasztására összpontosítottak. "Will Smith elsõ volt a listánkon, és õt megszerezni annyit jelentett, mint mondjuk, nyerni a lottón - meséli John Davis producer. - Mert az ember története éppúgy érdekelt bennünket, mint a roboté".

"Ami ebben a filmben érdekelt, az a koncepció, hogy nem a robotok jelentik a problémát - meséli Smith. - Nem a technológia jelenti a problémát. Az emberi logika behatároltsága a probléma, illetve az, hogy alapjában mi vagyunk önmagunk legfõbb ellenségei.

Az Én, a robot különösen érdekes mûfaji keverék - folytatja Smith. - High-tech akciófilm, romantikus dráma és bûnügyi film egyben. Alex Proyas briliáns módon hozza össze a különbözõ mûfaji elemeket. Általában valós konfliktus áll fenn egy bûnügyi és egy akciófilm szerkezete között. Más a felépítésük, de Alex sikerrel hágja át a mûfaji szabályokat, miáltal egy új és különleges dolog születik."

A film új kihívást jelentett Smith-nek. "Színészként igen ritkán adatik meg a lehetõség, hogy az ember alakítson egy akciófilmben. Igen izgalmas számomra, hogy egy zavart figurát játszhatok, hiszen eddig jobbára heje-huja-víg-fiúkat alakítottam, akik folyton megmentik a világot. Nemigen volt alkalmam olyan figurát alakítani, akinek lelkén sebek tátongnak, és örömmel bújtam egy problémás fickó bõrébe."

A film executive producereként Smith az Oscar-díjas írót, Akira Goldsmant (Egy csodálatos elme) ajánlotta a csapatba. Smith ragaszkodott hozzá, hogy több tudomány és fantasztikum kerüljön a történetbe, "Különleges projektet akartunk létrehozni, amely maradandó értéket képez - magyarázza Smith. - Ki akartuk tágítani kissé a mûfaj határait."

"Will kérései zeneként csengtek fülemben - meséli Akiva Goldsman. - Összeültünk egy szállodaszobában, Floridában, ahol Smith épp a Bad Boys 2.-n dolgozott, és jelenetrõl jelenetre végigmentünk a történeten. Megtartottuk az asimovi világ elemeit - amelyeket Jeff Vintar könyve is tartalmazott -, csak itt-ott módosítottunk rajtuk."

A készítõk úgy alakították Del Spooner detektív figuráját, hogy kiemelkedjen a mûfaj hasonló karakterei közül. Spooner technológiával és robotokkal szembeni ellenérzése - egy olyan világban, amelynek mindez szerves része - lényeges elem volt. "Spooner a régi ruhákat és zenét kedveli, és a régi szép idõk után sóvárog - meséli Smith. - Nem szereti a robotokat, ezért tökéletesen alkalmas a gyilkosság kivizsgálására, hiszen már eleve bûnbakot keres."

Spooner és Dr. Susan Calvin robotikus kapcsolatának központi szerep jut a történetben. Nehéz feladat volt egy olyan színésznõ kiválasztása, aki Will Smith hiteles partnere és ellenfele, ugyanakkor érzelmekkel képes felruházni az asimovi figurát.

"Bridget Moynahan volt a legmegfelelõbb a szerepre - mondja John Davis. - A rideg külsõ nála érzõ szívet takar."

Moynahannak sikerült megformálnia a komplex karaktert. Susan robotpszichológus, aki Spooner szöges ellentéte: rendkívül racionális és lényegre törõ. Szerinte mindennek van értelme, és egészen másképp közelít a dolgokhoz, mint Spooner. "Susan ragaszkodik a logikus gondolkodáshoz, hiszen erre alapozta az életét. - meséli a színésznõ. - Ám amint a történet elõrehalad, a lány egyre nehezebben tudja tartani magát az elveihez."

"Bridget és Will figurái ugyanazzal a problémával szembesülnek, csak teljesen más szemszögbõl - teszi hozzá Proyas. - A film elején különbözõ dolgokban hisznek. Spooner utálja a robotokat. Nem bízik a technológiában - igazi régi vágású fickó a futurisztikus világban. Susan viszont alapjában véve jobban kedveli a robotokat az embereknél. Tevékenyen részt vesz a robotok létrehozásában, és hiszi, hogy azok jobbak lehetnek, mint mi, emberek, és jobbá tehetnek minket. Ezek a meggyõzõdések válságba sodorják a figurákat, persze különbözõ okok miatt."

Az igazság keresésében egy rendkívüli robot segíti Spoonert és Dr. Calvint: az Alan Tudyk által alakított Sonny. Tudyk és a vizuális effektusokért felelõs csapat igazi digitális sztárt teremtett, akinek érzelmei, intelligenciája és humorérzéke van. A film középpontjában a Sonny és Spooner közötti érzelmi kapcsolat áll.

"Sonny figurája érdekes és nehéz szerep, hiszen robotról van szó, aki azonban valahogy emberi, túlságosan is emberi - magyarázza Wyck Godfrey producer. - Ártatlanság és melegség árad belõle, mert másképp konstruálták, mint a többi robotot. Sonny egyébként egészséges humorérzékkel rendelkezik. Alan remek komédiás, nagyszerû színházi színész, aki elviszi a balhét."

"Sonny olyan, mint egy gyerek - magyarázza Tudyk. - Idõnként nem érti a dolgokat, mert túl precíz és akkurátus. Ugyanakkor naiv és optimista. Sonny egy bizonyos céllal készült, õ pedig nem ismeri az adott célt. Mindenféle titok rejlik benne, és a film végén létének végsõ céljára is fény derül."

A forgatás elkezdése után színre lépett Paul Mercurio színész/táncos (Kötelezõ táncok), aki a többi robot mozgását koreografálta. "Én vagyok az egyetlen robot, aki nem dolgozott Paullal - mondja Tudyk. - Ami valójában remek ötlet, hiszen Sonny új generációs robot. Rendkívüli konstrukció, teljesen különbözik a többi robottól."

Bruce Greenwood játssza Lawrence Robertson, az U.S. Robotics-vezér szerepét. Õ a pénzember, aki egy birodalmat épített a robotokra. A történet az új személyi robot forgalmazásának estéjén indul. "A világ elé tárjuk ezt a csodálatos, technológiát. elérhetõ áron - mondja Greenwood közönyösen. - A robotok ezen új generációja sokkal fejlettebb a korábbi verzióknál. E változás fontossága az ipari forradaloméhoz mérhetõ - csakhogy egyik napról a másikra következik be.

A film egyik alapvetõ témája a mesterséges és természetes intelligencia konfliktusa - teszi hozzá Greenwood. - Mikor válik a mesterséges intelligencia többé, mint ami? Ha egy számítógép vagy robot gondolkodni kezd, mi ebben a mesterséges? Érdekesnek tartom a felvetést."

Chi McBride John Bergin hadnagy szerepét játssza, aki Spooner mentora és fõnöke. "Bergin és Spooner régi barátok - meséli McBride. - Spoonert egy, életének korábbi szakaszában bekövetkezett trauma árnyéka kíséri. Bergin tud a dologról, és lassan próbálja Spoonert életét visszaterelni a normális kerékvágásba."

James Cromwell Dr. Alfred Lanning szerepét alakítja. A technikai géniusz áll az U.S. Robotics sikere mögött. Az õ halálával indul a film. Cromwell a tárgyalt problémakör miatt vállalta el a szerepet. "A film egy sor izgalmas kérdést vet fel - magyarázza a színész. - Mi döntéseink morális töltete? Mik lehetnek az intelligens gépek alkalmazásának 'mellékhatásai', és hogyan reagál rájuk az ember? Érdekesnek találtam, ahogy a készítõk fogták az egyszerû detektívtörténetet, és kibõvítették azokkal a problémákkal, amelyeket az említett kérdések felvetnek."

Miután felfedezi a "szellemet a gépben", amely az emberi faj létét veszélyezteti, Lanning megalkotja önmaga hologramjait, amelyek Spooner segítségére sietnek. "Közlöm vele, mi a probléma és hogyan járjon el - meséli a színész. - Mint Jancsi és Juliska meg a kenyérmorzsák az út mentén."