Francis Veber rendez jsgrknt kezdte plyafutst, kabartrfkat, rvid
jeleneteket rt, majd forgatknyvrsra adta a fejt. Veber gyakran mondogatja, hogy kzel ll hozz Henri Bergson elmlete, miszerint a komdia a rossz szoksokbl, a megszegett viselkedsi normkbl eredeztethet. Veber gy vli, Amerikban a producerek, a rendezk s a forgatknyvrk gyakran lebecslik a kznsget, mivel azt hiszik, csak a vilgos, kiss unalmas cselekmny kti le a nzket, de azok sokkal gyorsabb szjrssal vannak megldva, mint egyes alkotk...
Veber a gyakorlatban is alkalmazza vlemnyt, mivel a hetvenes vek legnpszerbb francia vgjtkainak szzsi fzdnek a nevhez, majd 1976-ban a rendezssel is megprblkozott. Ekkor kezddtt Pierre Richard-ral val egyttmkdse, ngy sikeres mozit forgattak egytt. Veber nemzetkzi karrierje Hrom szkevny cm filmjnek amerikai remake-jvel kezddtt 1989-ben, s kszl a Dilisek vacsorja tengerentli vltozata is. Ezt a mozit neveztk a legjobb forgatknyvnek jr Oscar-djra, Csar-djat nyert, s a Titanic utn a msodik legnzettebb film volt Franciaorszgban.
Francis Veber ismertebb filmjei:
gynk a kofferben (forgatknyvr, La valise,1973) Agy, haver! (forgatknyvr, Adieu Poulet, 1975) Balfcn (La chvre, 1981) Balekok (Les compres, 1983) Ngybalkezes (Les fugitifs, 1987) Hrom szkevny (Three Fugitives, 1989) Jagur (Le jaguar,1996) Dilisek vacsorja (Le diner de cons, 1998) Addig jr a kors a ktra... (Le Placard, 2000)
|