A film a XIX. sz�zadi Franciaorsz�gban j�tsz�dik, fõszereplõi az irodalom k�t �ri�sa, George Sand �s Alfred de Musset, akiknek egym�s ir�nti szeretete sokak sz�m�ra a romanticizmus felemelked�s�t �s buk�s�t jelk�pezte.

Musset zseni�lis k�ltõ �s dr�ma�r� volt, de a mag�n�letben vakmerõ, kicsapong�. George Sand vid�ken sz�letett, k�t gyermek anyja volt, s Musset spiritu�lis vezetõj�v� v�lt. A f�rfi sz�m�ra az otthont a bord�lyh�z, a kocsma �s a j�t�kterem jelentette.

Sand a m�lt sz�zad legh�resebb asszonyak�nt eg�sz �let�ben k�zd�tt a nõk helyzet�nek megv�ltoztat�s��rt, m�g Musset �lete sor�n a hal�llal kac�rkodott.

Egyetlen szenved�ly k�t�tte õket �ssze: az irodalom, ami elvezette õket od�ig, hogy m�r nem tudt�k, vajon õk alak�tj�k az �let�ket vagy csak meg�rj�k, amit szeretn�nek…

T�rt�neti �ttekint�s

George Sand 1804-ben sz�letett Aurora Dupin, ap�c�kn�l nevelkedett, ahol Rousseau-t olvasott. 1822-ben ment f�rjhez Dudevant b�r�hoz, s k�t gyermeke sz�letett 1830-ban elhagyta a f�rj�t �s P�rizsban csatlakozott szeretõj�hez, Jules Andeau �r�hoz, akivel egy�tt �rt�k meg a Rose �s Blanche-t.

Elso reg�nye, az Indiana nagy sikert aratott �s George Sand lett az elsõ olyan francia �r�nõ, aki meg�lt �r�saib�l. �letst�lusa sokakat ingerelt: f�rfiruh�ban j�rt, pip�zott, lovagolt.

�rzelmi �lete is meglehetõsen mozgalmas: Sandeau, Musset, Chopin, Manceau, Flaubert voltak a szeretõi. 1848 febru�rj�t lelkesen �dv�z�lte, de 1848 j�nius�ban eszm�ny�ben csal�dva elhagyta P�rizst, szak�tott a politikai �lettel �s visszavonult. Hal�l�ig, 1876-ig �rt, de m�r t�bb� nem foglalkozott t�rsadalmi esem�nyekkel.

Alfred de Musset 1810-ben mûvelt polg�ri csal�dban sz�letett, elosz�r jogi �s orvosi tanulm�nyokat folytatott, majd nagy t�rsas�gi �letet �lt, vonzotta az irodalom �s a reg�ny�r�k k�r�hez csatlakozott. Ettõl kezdve teljesen szenved�ly�nek, a k�lt�szetnek szentelte mag�t; 18 �vesen jelent meg elsõ k�tete.

1830-ban elsõ sz�ndarabja, A velencei �jszaka fogadtat�sa igen rossz volt. 1833-ban tal�lkozott George Sanddal, akivel szenved�lyes szerelmet �lt �t. Egy�tt utaztak Olaszorsz�gba. 1835-ben v�ltak el. Musset-nek ezek voltak a legterm�kenyebb �vei.

Szak�t�suk ut�n muvein nyomott hagyott a szenved�s, ezt t�kr�zik George Sandnak dedik�lt k�ltem�nyei, de fõk�nt �n�letrajzi �r�sa A sz�zad gyermek�nek vallom�sa. 1838-t�l hanyatlott alkot�i lend�lete. 1852-ben az Akad�mia tagja lett, 1857-ben halt meg.