T�nyek �s feltev�sek

Nagy S�ndor nemcsak katonai g�niusz�val h�d�totta meg a vil�got, hanem az ide�ljaival is. �vsz�zadokon �t besz�ltek arr�l, amit nem eg�szen 33 �ve alatt v�ghez vitt. Teljes�tm�nye minden m�rt�k szerint lenyûg�zõ volt. Birodalma mag�ban foglalta - r�szben vagy eg�szben - a mai G�r�gorsz�g, Alb�nia, T�r�korsz�g, Bulg�ria, Egyiptom, L�bia, Izrael, Jord�nia, Sz�ria, Libanon, Ciprus, Ir�n, Irak, Afganiszt�n, �zbegiszt�n, Pakiszt�n �s India ter�leteit. Hal�lakor a birodalom t�bb mint 5 milli� n�gyzetkilom�tert tett ki. Nagy S�ndor alakja sz�mos �r�s, t�rt�nelmi, fikci�s, pszichol�giai, katonai mû t�rgy�t is k�pezte. �m egy 40 �vvel ezelõtti k�s�rlettõl eltekintve senki sem v�llalkozott arra, hogy rendk�v�li �let�t v�szonra vigye.

"�letem legizgalmasabb feladata volt elmes�lni egy olyan t�rt�netet, melyet egyes felt�telez�sek szerint nem lehet elmes�lni - mondja Oliver Stone. - Mind k�z�l eddig ez a film volt a legnagyobb kih�v�s sz�momra. K�l�n�s, hogy annyi �vsz�zad ut�n olyan kev�s k�s�rlet t�rt�nt S�ndor �let�nek dramatiz�l�s�ra. Az egyik elm�let szerint az�rt, mert bizonyos �rtelemben t�ls�gosan nagy volt, az �lete t�l hatalmas. �gy �rzem, Robert Rossen 1956-os filmje Richard Burton �s Fredric March fõszerepl�s�vel a g�r�g jelenetekben kifutotta mag�t, �s erej�t vesztette, mire Perzsia megh�d�t�s�hoz �rt. S�ndor �let�nek utols� �veit, amikor sok �rdekes �s fontos esem�ny t�rt�nt, teljesen figyelmen k�v�l hagyta, holott azokban az �vekben �ri�si v�ltoz�sok mentek v�gbe benne �s a vil�gban.

Ez a nyolc elveszett �v S�ndor �let�nek egyik legfontosabb idõszaka, �tkeres�s�nek ideje volt; erre az idõszakra vonatkoz�an t�bb a feltev�s, mint a t�ny, mi is j�r�szt feltev�seinkre hagyatkoztunk. Egy fiatalember, egy herceg, k�sõbb egy kir�ly t�rt�net�t pr�b�ltuk elmes�lni, aki nagy k�zdelmet folytatott mindk�t sz�lõj�vel, az �r�k�kbe l�pett, �s megval�s�totta legt�bb �lm�t.

Mindenki azt magyar�zza bele az alakj�ba, amit akar - folytatja a rendezõ. - Tal�n nagyobbnak l�tjuk, mint amilyen val�j�ban volt. K�ts�gk�v�l sok bizony�t�k utal t�rt�nelmi nagys�g�ra. A r�la sz�l� t�rt�neti tud�s kis r�sze megb�zhat�, s ez el�g ahhoz, hogy igazolja a forgat�k�nyvben le�rtakat."

Stone-t gyerekkora �ta elbûv�lte Nagy S�ndor alakja, �s az egyetemi �vek alatt tanult g�r�g mitol�gia hat�s�ra �vekig egy r�la sz�l� filmrõl �br�ndozott. Az eposzi forma, a g�r�g t�rt�nelem �s mitol�gia hat�sa n�h�ny kor�bbi filmj�ben is tetten �rhetõ, gondoljunk csak a fiatal katon�k od�sszei�j�ra A szakaszban, Jim Morrison dion�szoszi kicsapong�saira a The Doorsban, vagy az amerikai futball j�t�kosainak modern kori gladi�torokk�nt val� bemutat�s�ra a Minden h�ten h�bor�ban.

Nagy S�ndor elsõsorban katona volt, de egy felfedezõ lelke munk�lt benne. Hossz� hadj�ratai sor�n nem csak a puszt�t�st kereste, hanem �j szerepet �lmodott meg minden megh�d�tott t�rsadalomnak az �j vil�gr�l, �j emberrõl �s az emberi faj �j sors�r�l sz�l� forradalmi l�tom�s�ban. B�r tan�t�j�nak, Arisztotel�sznek a hellenisztikus kult�ra �s vall�s f�l�ny�t vall� n�zeteitõl indult el, S�ndor a gyakorlatban v�gsõ soron szembesz�llt mestere elk�pzel�seivel, amikor arra �szt�n�zte katon�it, hogy a megh�d�tott ter�letek lak�ival l�pjenek h�zass�gra. Õ maga j�rt elõl p�ld�val, �s vette feles�g�l Roxan�t, egy szogdiai nemes l�ny�t. Nagy S�ndor nemcsak h�d�t� volt, hanem bizonyos �rtelemben õt mag�t is megh�d�totta az a sz�mtalan kult�ra, melyet birodalm�ba be�p�tett.

Mint minden t�rt�neti fikci�, Stone filmje is szelekt�v �s �rtelmezõ. S�ndor �let�vel kapcsolatban m�r az �korban tal�lgat�sok, legend�k kaptak sz�rnyra, �gy a korabeli forr�sok is gyakran erõs fentart�sokkal kezelendõek. "A dramatiz�l�s sor�n v�logattam �s kiemeltem ezekbõl egyes elemeket, mot�vumokat - mondja Stone. - Megkock�ztatom, S�ndor volt a vil�g legnagyobb idealist�ja, �s �gy �v� lett a vil�g legnagyobb buk�sa is. J�val megelõzte kor�t. A 'barb�rok' �s a g�r�g�k �sszeb�k�t�se t�l sok volt a g�r�g�knek, �s ez k�l�n�sen f�jdalmass� tette utols� �veit. Sok bar�tot vesz�tett, sok �rul�ssal kellett szemben�znie, a h�zass�ga katasztr�fa volt, a szerelmi �lete lenyûg�zõ, ugyanakkor tragikus �s sz�vszor�t�. A t�rt�net �ssze�ll�t�sa szerintem megk�v�nja a p�rhuzamos t�rt�neteket, hogy a jelenbeli S�ndort a m�ltbeli S�ndor t�kr�ben l�ssuk."

"Lehetetlen S�ndor rendk�v�li �let�nek esem�nyeit egyetlen filmbe belezs�folni, �s vannak olyan rejt�lyek is, melyeket tal�n sosem oldanak meg - mondja a konzult�nsk�nt k�zremûk�dõ Robin Lane Fox t�rt�n�sz, aki 1974-ben �rt �letrajzot Nagy S�ndorr�l. - Meg�rtem, mi�rt d�nt�tt �gy Oliver, hogy kihagy bizonyos esem�nyeket, vagy mi�rt v�ltoztatott kiss� az esem�nyek sorrendj�n. S�ndor �let�nek vonzerej�t t�bbek k�z�tt a soha meg nem ismerhetõ hi�nyok jelentik. Hagytam, hogy Oliver megt�ltse õket, mert r�j�ttem, hogy ezek mekkora teret adnak a k�pzeletnek."

A film sz�let�s�rõl

Stone t�bb mint egy �vtizede k�sz�l a Nagy S�ndor �let�t feldolgoz� filmre, de �rdeklõd�s�nek kezdete enn�l j�val kor�bbra tehetõ. "Azt hiszem, h�t- vagy nyolc�vesen figyeltem fel elõsz�r S�ndor alakj�ra, amikor �let�nek egy �tvenes �vekbeli, gyerekek sz�m�ra k�sz�lt feldolgoz�s�val tal�lkoztam. Azt�n r�gvest l�tni akartam a Richard Burton-f�le filmet is. Nagyszerû t�rt�net volt egy hõsies emberrõl, aki elindul megh�d�tani a vil�got. Mint mindenki, sok dologb�l õ is ki�br�ndult. Voltak nagy gyõzelmei �s keserû csal�d�sai. Rendk�v�l ny�jas tudott lenni, de rendk�v�l kegyetlen is. A kudarcai t�lsz�rnyalj�k a legt�bb ember eredm�nyeit. Miatta kezdtem el hinni a hõs�kben.

Az a legszebb benne, hogy gyõz�tt - folytatja a rendezõ. - S�ndorra legal�bb k�t okb�l mindig eml�kezni fognak: egyr�szt, mert �gy h�d�totta meg a vil�got, hogy k�zben egyszer sem szenvedett katonai veres�get, m�sr�szt pedig l�tnok volt, nagy form�tum� �s nemes lelkû ember. Õ volt tal�n minden idõk legnagyobb katon�ja, nagyobb, mint Akhilleusz �s H�rakl�sz. E mitol�giai alakok hat�sa alatt nõtt fel, �gy hitt benn�k, ahogy egyetlen gyermek sem."

Thomas Schuehly k�zremûk�d�s�vel Stone 1990-ben l�tott hozz� a hatalmas munk�hoz, hogy filmre �rja Nagy S�ndor �let�t. "N�h�ny t�ves indul�s ut�n 1996-ban kezdt�nk dolgozni a f�ggetlen Cinergi c�ggel �s Laeta Kalogridisszel, egy fiatal amerikai g�r�g forgat�k�nyv�r�val. �rtam egy forgat�k�nyvet �n�ll�an is m�g ugyanabban az �vben, de nem voltam el�gedett egyikkel sem. �gy �reztem, m�g nem siker�lt meg�rtenem a karaktert - mondja a rendezõ. - 2000-ben azt�n tal�lkoztam Moritz Bormannal, aki addigra egy �j, nagy c�g, az Intermedia vezetõje lett. M�r r�g�ta szerett�nk volna egy�tt dolgozni, �s most megvolt m�g�tte az a komoly h�tt�r, mellyel bele lehetett v�gni egy ilyen õr�lt projektbe."

B�r Stone mindig is a t�rt�neti dramatiz�ci� keretein bel�l maradt, a forgat�k�nyv �r�sa alatt sz�mos tan�csad� v�lem�ny�t k�rte ki, k�z�l�k a legnevesebb Robin Lane Fox volt, az oxfordi New Schoolb�l. "K�zel k�t �ve tal�lkoztam elõsz�r Oliverrel Londonban - mondja Fox -, õ pedig k�rd�sek �z�n�vel ostromolt. Ez a folyamat h�napokon �t tartott. Mindent meg akart �rteni att�l kezdve, hogy a g�r�g�k hogyan viselkedtek egy vacsor�n eg�szen a szok�sokig, �s hogy mit jelentett S�ndor sz�m�ra Arisztotel�sz. Sok t�rt�n�sz s�t�ten l�tja S�ndor szem�ly�t, �s �gy tartj�k, csak kicsit volt t�bb egy paranoid gyilkosn�l. T�ny, hogy t�bb ezer ember halt meg a hadj�ratai sor�n. Nem voltak szel�d idõk. De el kell magyar�zni, mit jelentett k�vetni õt, kock�ztatni az �letet az oldal�n, mi�rt volt meg az a fantasztikus k�pess�ge, hogy mag�val ragadja az embereket, t�megeket vonzzon a hadsereg�be, m�g a megh�d�tottak soraib�l is. Ha nem siker�l visszaadni ezt a var�zslatot, akkor elbukt�l."

"Rendk�v�l neh�z volt a film elõk�sz�t�se - mondja Stone. - N�gy kontinensen tart�zkodtunk egy idõben, �s el�g bonyolult volt az �let a sok �jszakai telefonh�v�ssal. Az idõ jelentõs r�sz�ben a film finansz�roz�si k�rd�seivel kellett foglalkozni, �s a h�tam m�g� figyelni, ahelyett, hogy elõre tekinten�k."

Nagy S�ndor szerep�ben: Colin Farrell

A c�mszerepet Colin Farrell alak�tja, �m t�lz�s lenne azt �ll�tani, hogy Oliver Stone kezdettõl fogva biztos volt a v�laszt�sban. "Tal�lkoztam Colinnal, �s nagyon tetszett, de elsõre nem voltam biztos a dologban - mondja a rendezõ. - Lenyûg�z�tt az intenzit�sa, intelligens volt, �s rosszfi� h�r�ben �llt, ami bizonyos szempontb�l j�, mert nyilv�nval�an szabad l�lekre vall.

A legt�bb le�r�s szerint S�ndornak v�r�ses-barn�s szõke haja �s feh�r bõre volt, tal�n volt n�mi kelta be�t�s benne. Colin azonban 'fekete �r'. Ezzel kezdetben nemigen tudtam mit kezdeni, viszont amikor tesztfelv�telt k�sz�tett�nk Colinnal, csod�latos volt. S�ndorhoz hasonl�an benne is l�zad� szellem uralkodik, valamint egy harcos �s egy vezetõ magabiztoss�ga."

"Ki volt Nagy S�ndor? - teszi fel a k�rd�st Farrell. - Olyan ember, akit semmi nem �ll�thatott meg, hogy el�rje �lmait, melyek szerintem sokkal t�bbrõl sz�ltak a moh�s�gn�l �s a h�d�t�sv�gyn�l. Eg�sz �let�ben v�laszokat keresett. Sok minden elõl elfutott, sok mindennek el�be ment, legfõk�ppen a sorsnak. Ugyanakkor rendk�v�l t�r�keny is volt. Nagyon viharos, szenved�lyes, �s ha sokak vez�re �s kir�lya vagy, ez lehet egy �sszeoml�s oka. M�r-m�r õr�lt szenved�llyel fogott b�rmihez. Remek �lete is lehetett volna Maked�ni�ban, �s �lvezhette volna a kir�lyt megilletõ f�nyûz�st. De a benne l�võ k�rd�sek a vil�g v�g�re hajtott�k. Tal�n ez jelentette a buk�s�t, de S�ndor nem akart hossz� �letet. Akhilleusz volt a p�ldak�pe. r�vid, de dicsõs�ges �letet akart mag�nak. El is �rte, de milyen �ron?"

Colin Farrell olyannyira eggy� v�lt Nagy S�ndor szerep�vel, hogy a st�b �ltal�nos v�lem�nye szerint a felv�teleken k�v�l is sug�rzott belõle valami rendk�v�li. "Colin sok tekintetben S�ndorr� v�lt, fizikai szinten eg�szen biztosan - mondja Oliver Stone. - Megizmosodott, felszedett p�r kil�t, �s oroszl�nk�nt k�zd�tt. Gyakran felaj�nlottam neki, hogy a r�z�sabb jeleneteket kaszkadõr v�gezze helyette, de õ akart ott lenni, �s amit lehetett, mag�ra v�llalt. Mindig jelen volt, a t�bbi sz�n�sz jelenetein�l is. De ami a legfontosabb, hogy õ is �t�lte S�ndor belsõ v�ltoz�sait, �s amikor egy-egy �jabb szakaszhoz �rkezt�nk, eg�sz megjelen�s�ben �rezni lehetett a radik�lis v�ltoz�st.

�gy hiszem, Colin ezt a szerepet tesztk�nt fogta fel - teszi hozz� Stone. - Eml�keztet arra, ahogy Tom Cruise ilyen idõsen valami hasonl�n ment �t a Sz�letett j�lius 4-�n forgat�s�n. Sz�m�ra a tol�sz�k jelentette azt a pr�bat�telt, amit Colin sz�m�ra Nagy S�ndor alakja, �s mindketten intenz�vebb� tett�k alak�t�sukat �s megj�rt�k a maguk pokl�t."

A szereplõk kiv�laszt�sa

A filmben k�zel sz�z besz�des szerep van, melyekre a vil�g t�bb pontj�r�l szerzõdtettek sz�n�szeket, �gy p�ld�ul �rorsz�gb�l, Angli�b�l, az Egyes�lt �llamokb�l, N�metorsz�gb�l, Spanyolorsz�gb�l, Franciaorsz�gb�l, Ausztri�b�l, Marokk�b�l �s Thaif�ldrõl. A fõbb szerepekre igazi nagy�gy�kat siker�lt megnyerni. S�ndor anyja, Olympiasz szerep�ben Angelina Jolie jelenik meg, akit a rendezõ elsõsorban az�rt v�lasztott ki, mert megvan benne az az erõ, �nbizalom �s szenved�lyess�g, mely a kir�lynõt jellemzi. "Amikor elõsz�r hallottam a szereplehetõs�grõl, arra gondoltam, hogy t�l fiatal vagyok hozz� - mondja Jolie -, de mindenk�ppen tal�lkozni akartam Oliverrel. Õ b�zott bennem, hogy meg tudom majd csin�lni."

A Jolie �s Colin Farrell k�zti csek�ly kork�l�nbs�g v�g�l nem okozott komoly probl�m�t, mivel Jolie a legt�bb jelenetben a kis S�ndort j�tsz� gyereksz�n�szekkel van egy�tt. N�h�ny k�z�s jelenet�kben pedig Jolie idõsebbet, Farrell fiatalabbat alak�t a val�di kor�n�l. Igaz, senki sem tudja pontosan, mennyi idõs volt Olympiasz, amikor a fia sz�letett, de Robin Lane szerint a kor szok�sainak megfelelõen nem lehetett t�bb 16-17 �vesn�l.

"Szerintem szeretned kell a karaktert, akit j�tszol, �s meg�rteni, de legal�bbis elfogadni a gyenges�geit - mondja Jolie. - Ha bolondnak vagy rossznak tartod õket, akkor nem tudod meggyõzõen elj�tszani. Anya vagyok, �s Olympiaszt is egyszerûen anyak�nt k�zel�tettem meg. Sokan õr�ltnek tartj�k õt, de nem tudom, hogy nem ugyanazt tenn�m-e a fiam�rt. Ez tal�n ijesztõen hangzik, de azokban az idõkben halomra �lt�k egym�st az emberek, �s neh�z volt az �let. Olympiasz is kem�ny, n�ha f�lelmetes nõ lehetett. De v�gsõsoron csak nagynak �s erõsnek akarta l�tni a fi�t, �s ezzel �n is azonosulni tudok."

Val Kilmer j�tssza Philipposz kir�lyt, ez m�sodik k�z�s munk�ja a rendezõvel a The Doors ut�n. "Oliver egy igen szem�lyes t�rt�netet �ll�t el�nk, ami meglehetõsen szokatlan a nagy, epikus �letrajzi filmek k�z�tt. Van valami kor�bban nem l�tott intimit�s a filmben. S�ndor lelki alkata a t�rt�net igazi t�rgya, a h�tt�rben pedig egy olyan vil�g �ll, ahol m�g eleven volt a mitol�gia."

Jared Leto a fiatal sz�n�szgener�ci� egyik �j tehets�ge, õt szint�n a forgat�k�nyv �s a rendezõ szem�lye vonzotta a filmhez. "J� p�r �ve nem kellett m�r r�szt vennem meghallgat�son, �s most teljesen megb�nultam - vallja be a sz�n�sz. - Volt m�g ott rajtam k�v�l �tven m�sik ember, teh�t f�lre kellett tennem az �n�rzetemet, �s drukkolni. El�gg� elb�tortalan�tott a k�sz�b�n �ll� tal�lkoz� Oliver Stone-nal. �szt�n�sen �rzem, hogy nem lehet õt semmif�le vacak alak�t�ssal megt�veszteni. A meghallgat�s ut�n azonban l�thatott bennem valamit, mert �gy v�lte, hogy j� lehetek Hephaisztion szerep�re."

K�t viszonylag r�vid, �m ann�l fontosabb szerepre a rendezõ k�t neves vil�gh�rû sz�n�szt, a szakma "nagy �regjeit" k�rte fel. A 76 �ves Ptolemaiosz f�ra� szerep�t, egyben a film narr�tor�t Anthony Hopkins alak�tja, aki nyolc �ve, a Nixon c�mû filmben m�r dolgozott egy�tt Stone-nal.

"Oliver nem hagyja a sz�n�szeit elk�nyelmesedni a felk�sz�l�s ut�n, hanem szereti kicsit felr�zni �s elbizonytalanodni õket, ami j� - mondja Hopkins. - Õ maga is nyugtalan�t�, semmi sem biztos n�la �s a filmjein�l sem. �nmag�t �s m�sokat is a hat�rokig visz el."

Nagy S�ndor tan�t�j�t, Arisztotel�szt a hetvenes �vei k�zep�n j�r� Christopher Plummer kelti �letre, �s b�r a szerep mind�ssze k�t nap forgat�st k�v�nt tõle, a sz�n�sz m�gis nagy izgalommal k�sz�lt a k�zremûk�d�sre. "Ez a film vil�gosan bizony�tja, hogy Oliver az epikus mûfajt is �pp olyan eredetien k�zel�tette meg, mint minden m�s munk�j�t - mondja Plummer. - Bizonyos �rtelemben folytatja az �tvenes-hatvanas �vek klasszikusait, �m m�g azok a filmek csod�latos l�tv�nyvil�got produk�ltak, a forgat�k�nyv�k csapnival� volt. Itt viszont rendk�v�l gazdag a t�rt�net."

A fõszereplõk v�logat�sa kezdet�n el kellett d�nteni, hogy az angol sz�veget mik�nt adj�k elõ a filmen. A szereplõk a maguk idej�ben a maguk õsi nyelv�n besz�ltek, de a rendezõ a kutat�sai sor�n megtudta, hogy b�r Maked�nia az i.e. IV. sz�zadban G�r�gorsz�g r�sze volt, f�ldrajzi, kultur�lis �s nyelvi tekintetben nagyon is k�l�nb�z�tt az olyan v�ros�llamokt�l, mint Ath�n, Sp�rta vagy Th�ba. �gy v�lte, Maked�nia �s G�r�gorsz�g viszonya hasonl�tott a kelta kult�r�j� �rorsz�g, Sk�cia �s Wales Angli�hoz fûzõdõ kapcsolat�ra. �gy d�nt�tt teh�t, hogy a maked�n szereplõk kelta akcentusban besz�ljenek, a g�r�g�k pedig ink�bb a megszokott brit inton�ci�val. Ez�rt is v�logatott a maked�n szerepekre elsõsorban olyan sz�n�szeket, akik �rorsz�gb�l, Sk�ci�b�l vagy �szak-Angli�b�l sz�rmaznak, vagy olyan briteket �s amerikaiakat, akik tudnak m�s akcentusban besz�lni.

Egy �kori hadsereg �ssze�ll�t�sa

Dale Dye kapit�ny - Stone r�gi munkat�rsa, a filmipar egyik legjobb katonai szak�rtõje - �s tapasztalt csapata k�sz�tette fel a sz�n�szeket neh�z, egyh�napos munk�val, melynek sor�n megszerezhett�k a kellõ k�szs�geket olyan k�l�nlegess�gekben, mint a karddal, pajzzsal, �jjal, ny�llal, paritty�val �s d�rd�val val� harcmodor, a p�nc�los lovagl�s, a falanx �s egy�b katonai alakzatok. A katonai "�jonckik�pzõt�borok" manaps�g m�r szinte k�telezõen elõzik meg a csatajeleneteket tartalmaz� filmek forgat�s�t, s ez fõleg az�rt alakulhatott �gy, mert 30 �vvel ezelõtt Dye "feltal�lta" A szakasz c�mû film kapcs�n. Most eddigi legnagyobb feladat�val n�zett szembe: nemcsak t�bb tucat sz�n�szt �s t�bb sz�z statiszt�t kellett felk�sz�tenie, hogy az archaikus hadvisel�sben j�rtasaknak l�tsz�djanak, hanem pontosan �jra kellett alkotnia a k�tezer �ve nem l�tott strat�giai �s harcos m�dszereket. Dye sz�m�ra azonban ez egy olyan feladat is volt, melyre voltak�ppen 17 �ves kora �ta k�szen �llt, hiszen annak idej�n a katonai iskol�ban Nagy S�ndorr�l �rt dolgozatot.

Az edzõt�bort Marrakesh-tõl egy �r�nyira, a lehetõ legkietlenebb sivatagi t�jon alak�tott�k ki, ahol a film egyik monument�lis csatajelenet�t, a sorsd�ntõ gaugamelai �tk�zetet is felvett�k. "H�rom h�tre ide h�vtuk �ssze Colin Farrellt, a fõszereplõket, tov�bbi 50 embert - legt�bbj�k egykori katona -, valamint 1000 marokk�i katon�t, �s megtan�tottuk õket a sz�ks�ges harci fort�lyokra - mondja Dye. - Ezt a fajta tr�ninget alkalmazzuk egy m�sodik vil�gh�bor�s, polg�rh�bor�s vagy ak�r futurisztikus h�bor�s film eset�ben is; most az �kori hadvisel�st �s technik�kat igyekezt�nk feleleven�teni."

A tr�ning kulcsfontoss�g� mozzanata egy saj�tos strat�giai alakzat, a falanx kivitelez�se volt, melyet Philipposz tal�lt ki, �s S�ndor t�k�letes�tett. Egy falanx - mely 256 emberbõl �ll, akik 16x16-os n�gyzetet alkotnak, mindegyik�k kez�ben egy 4,5 m�teres l�ndzsa - szinte �thatolhatatlan. "Philipposz nem csak a falanx r�v�n seg�tette hozz� fi�t a vil�g megh�d�t�s�hoz, hanem az �lland� zsoldos hadseregrõl sz�l� elk�pzel�s�vel is - magyar�zza Dye. - A falanxot alkalmaz� taktika annyira j� volt, hogy az elk�vetkezõ 150 �vben ez lett a legfõbb gyalogs�gi forma a csatamezõk�n, s csak a r�maiaknak siker�lt k�sõbb legyõzni�k."

Colin Farrell m�r a "kik�pzõt�bor" kezdete elõtt hat h�ttel megkezdte a fizikai felk�sz�l�st Spanyolorsz�gban �s az Egyes�lt �llamokban. "A t�borban mindenki a filmbeli nev�n sz�l�totta a m�sikat - mes�li. - Ez nem tudatos d�nt�s eredm�nye volt, egyszerûen �gy alakult. Arra k�sztetett minket, hogy bizonyos fok� bizalom sz�less�k benn�nk egym�s ir�nt, mert olyan embereket j�tszunk, akik egy�tt tanultak, egy�tt vad�sztak, egy�tt harcoltak, bar�tok gyerekkoruk �ta. Nagyon saj�tos h�rom h�t volt ez, ahogy egy�tt aludtunk az �szak-afrikai csillagos �g alatt. Dye kapit�ny eg�sz nap dolgoztatott benn�nket, azt�n �jjel is fennmaradtunk, S�ndor strat�gi�ir�l besz�lgett�nk, a sz�mtalan csat�r�l, a harcosok szellem�rõl. Hat�rozottan jobb form�ba ker�lt�nk, �s ez sokat sz�m�tott, mert a legelsõ felv�tel r�gt�n a gaugamelai csata volt, mely mindannyiunknak kem�ny megm�rettet�st jelentett."

"Amikor Dye kapit�ny az elsõ napon eligaz�tott minket a sz�llod�ban, azt mondta, hogy a t�bor ut�n sosem lesz�nk ugyanazok - mes�li Garrett Lombard, aki Leonnatust j�tssza. - Sz�val egy kiss� idegesen �s bizalmatlanul n�zt�nk szembe az eg�sszel. Kem�ny, de j� tapasztalat volt, �sszehozott minket, mert egyik�nk se pr�b�lt soha hasonl�t. Igyekezt�nk bele�lni magunkat egy harcos hely�be, sokat tanultunk a harcr�l, sõt, ugyanazt ett�k, amit annak idej�n a katon�k - olajbogy�t, sajtot, szõlõt, amitõl term�szetesen nem igaz�n laktunk j�l.

Az elsõ h�ten Colin, t�z "hadvez�re" �s Dye kapit�ny �tven k�pzett embere vett r�szt a programban - folytatja Lombard. - Õk seg�tett�k a harci k�szs�gek elsaj�t�t�s�t. A m�sodik h�ten csatlakozott hozz�nk 200 marokk�i katona, �s Dye kapit�ny azt mondta, a mi feladatunk lesz ir�ny�tani õket, ahogy a filmbeli vez�rek is teszik. K�zben pedig Oliverrel is pr�b�ltuk a filmbeli jeleneteket."