Az n, a kmben (I Spy) Betty Thomas rendezõnõ a fergeteges komdik s a ltvnyos akcifilmek legjobb elemeit vegyti mesteri gyessggel. Az akcikomdia knyes mûfaj, izgalom s nevets helyes arnyt nem knnyû eltallni benne, Thomasnak azonban kivl segtõtrsai voltak Eddie Murphy s Owen Wilson szemlyben. Murphy a Beverly Hills-i zsaruban (Beverly Hills Cop) s a 48 rban (48 Hours), Owen Wilson pedig az j csapsban (Shanghai Noon), s folytatsban, a „Shanghai Knights”-ban bizonytotta, hogy mestere az akcikomdiknak. „Eddie s Owen prosban az az izgalmas, hogy nem csak a karakterk klnbzõ, hanem a komdia mûfajhoz is eltrõ irnybl kzeltenek – elemzi a kt sztr egynisgt Thomas. – Eddie sodr lendletû, impulzv, sokat rgtnzõ komikus, Owen ellenben visszafogottabb, s vatosan, kiszmtottan poentroz, valahogy gy, mint hajdann Jimmy Stewart.”
A ktfajta stlus tkletesen illeszkedett a trtnethez, amely Andy Vajna producer szerint „kt ellenttes habitus emberrõl szl, akik a bajban knytelenek sszefogni. Ez a vgjtki alaphelyzet rengeteg mulatsgos szituci lehetõsgt rejti magban.”
Wilsont elõszr megrmisztette a gondolatat, hogy komikus-pldakpvel kell egytt jtszania. „Sohasem dolgoztam mg sznsszel, aki ennyit s ilyen zsenilisan improvizlt volna. Kezdetben nehz volt felvenni a ritmust, de aztn kezdtem visszatgetni a labdkat, s nemsokra tkletesen sszehangoldtunk.”
Jeno Topping producer Thomas rendezõi sztnt dicsri, amirt a szereplõk kivlasztsnl Murphy s Wilson prosa mellett kardoskodott. „Ahogy belltak az elsõ jelenetre, mr tudtam: igaza volt. Owen gyorsan kivvta Eddie tisztelett, ami nem cseklysg.”
Egy j trtneten, s egy (vagy kt) szupersztron kvl mi kell mg egy sikerfilmhez? Termszetesen egy gynyrû nõ. Famke Janssen szemlyesti meg Rachelt, a szexis kmet, akibe Scott gynk flig beleszeret. Wilsonhoz hasonlan Famke is erõs szorongssal kszlt az Eddie Murphyvel val tallkozsra, s mindjrt az elejn zeltõt is kapott Murphy improvizl mûvszetbõl. „Pergett a nyelve, mint a motolla, s amit mondott, annak termszetesen a leghalvnyabb kze sem volt a megrt szveghez – idzi nevetve az elsõ forgatsi nap megprbltatsait Jannsen. – Kellett egy kis idõ, hogy hozzszokjam, de aztn mr kifejezetten szrakoztat volt a vele val jtk.”
Ha egy akcifilmben kizrlag csak j emberek szerepelnnek, a nzõket tz perc utn megln az unalom. Szksg van egy rosszfira is, aki a bonyodalomrl gondoskodik. Õ Arnold Gundars, a fegyverkereskedõ, akit az intrikus szerepek specialistja, a vetern angol sznsz, Malcolm McDowell alakt. „Malcolm tkletes vlaszts volt a szerepre – lltja Thomas. -- Gundars nem kznsges bûnzõ, hanem kifinomult zlsû, nagystlû gazember. Malcolm htborzongat hitelessggel szemlyestette meg azt a figurt, aki magabiztosan mozog az zleti let legfelsõ kreiben, ugyanakkor azonban egy szempillants alatt kpes brkinek tmetszeni a torkt.”
Thomas tudta, hogy ha egy forgatson ennyi sziporkz tehetsg gyûlik ssze, a rendezõnek minden tletre, vratlan megoldsra nyitottnak kell lennie. „Ez persze nem volt knnyû egy olyan filmben, amely tele van vizulis hatsokkal. De ha egy jelenet nem mûkdtt, addig dolgoztunk rajta, mg minden pillanatval elgedettek nem voltunk.”
„Betty a filmkomdik vilgbl rkezett, s hihetetlenl kreatv atmoszfrt teremtett a forgatson – dicsri a rendezõnõt Topping. -- Eddie Murphy szabadjra engedhette rgtnzõ kedvt, s bõvrû komdizsa a tbbi sznszre is pezsdtõen hatott.”
Thomas nagy slyt fektetett r, hogy az akcijelenetek passzoljanak a filmben szereplõ karakterekhez. „Ez nem holmi James Bond-film – magyarzza. – Nem az volt a clunk, hogy kmfilmek szokvnyos akciit utnozzuk, ezrt minden jelenetbe becsempsztnk valami komikus elemet, humoros csavart.”
Ez persze nem jelenti azt, hogy a ltvnyossg tekintetben az n, a km ne venn fel a versenyt a mûfaj brmelyik kpviselõjvel, sõt! s br alkalmanknt dublõr helyettestette a sztrokat, a veszlyes mutatvnyok zmt Murphy s Wilson maga csinlta. Nem ncl hetvenkedsbõl, hanem mert mindketten gy reztk, az akcijelenetek dramaturgiailag olyan fontos szerepet tltenek be a filmben, hogy megkvetelik a sznszi jelenltet. No s persze a rgtnzsre mindig kaphat Murphy sem akart lemaradni azokrl a ponokrl, amelyekre a kilezett helyzetek lehetõsget knltak.
A PRODUKCIRL
 Andy Vajna filmproducer nyolc vvel ezelõtt vsrolta meg Aaron Spelling televzis producertõl az „I Spy” cmû tvsorozat jogait. Ez volt az elsõ olyan teleregny az amerikai televzi trtnetben, amelyben egy afro-amerikai s egy fehr sznsz alaktotta a fõszereplõ prost. Amikor nhny vvel ksõbb Vajna azzal az tlettel kereste meg Mario Kassart, hogy ksztsenek kzsen mozifilmet a hajdan npszerû tvsorozatbl, mr a sztorirl is hatrozott elkpzelsei voltak. „Mindig izgatott az a krds, amivel a sorozat egyltaln nem foglalkozott, hogy a Bill Cosby s Robert Culp ltal megformlt kt figura hogyan tallkozott – mesli Vajna. – gy gondoltam, nagyszerû kiindul pont lehetne a filmhez, ha azt nznnk meg, hogyan jtt ssze ez a pros, s miknt szvõdtt kztk letre szl bartsg.”
Kassar szmra az eredeti tvsorozat nem is annyira a kmkedsrõl s intrikkrl szlt, mint inkbb a bartsgrl s egy csom izgalmas utazsrl. „A kt j bart beutazgatta az egsz vilgot, s mindentt remekl rezte magt. Ez a volt a lnyeg, a tbbi csak a krts. Ez a megkzelts a mi filmnk szmra is nagyszerû lehetõsgeket knlt mind az akcik, mind pedig a humor tekintetben.”
A sorozatban Bill Cosby profi teniszezõt alaktott, s a forgatknyvrk eredetileg filmbeli megfelelõjbõl, Kelly Robinsonbl is nemzetkzi teniszbajnokot akartak faragni. tletknt felmerlt a baseball is, de Topping mindkt lehetõsget elhessentette, mivel filmes szempontbl mindkt sportgat tl sterilnek tlte. Vgl Murphy javasolta, hogy Robinson bokszbajnokknt jelenjen meg a filmben. „Apm bokszol volt, n magam is klztem; a vremben van a boksz” -- mondja Murphy, aki a forgats megkezdse elõtt tbb hnapig kemnyen edzett a produkcira.
„Hatalmas nyeresget jelentett a szmunkra Murphy klvvtudsa – magyarzza Thomas. – Eleve sokkal hatsosabb vlt a kezds, hiszen kecses rptk s adogatsok helyett mzss pofonokkal tudtunk indtani a filmet.” Murphy kivlan koordinlt mozgsa a film klvv-jeleneteinek megkoreograflst is megknnytette.
Az n, a kmet az elsõ pillanattl olyan akcikomdinak kpzeltk el az alkotk, amelyben a hangsly a karaktereken s a vgjtki elemeken van. „Ez teszi olyan szrakoztatv a filmet, s ez az, ami a tbbi kmfilmtõl megklnbzteti” – magyarzza Andy Vajna. A rendezõnõ mg hozzteszi: „Az akcik megtervezsekor is komikus hatsra trekedtnk, s legizgalmasabb pillanatokat is humorral fûszereztk. s sosem felejtettk el, hogy ezek a jelenetek nemcsak a ltvnyossgot szolgljk, hanem fontos dramaturgiai funkcit is betltenek, tudniillik dntõ mrtkben alaktjk a kt fõszereplõ kzti viszonyt.”
Dramaturgiai feladatuk van a filmben felbukkan kmeszkzknek is: tl azon, hogy roppant mulatsgosak, a figurkat is jellemzik. ”Szegny Scottnak csupa õskori vacakkal kell dolgoznia, mg a cscstechnikj szerkentyûk a James Bond stlus szuperkmnek, Carlosnak jutnak – mesli Thomas. --. A film elejn, amikor a kmkamerkat osztjk, Carlos (Gary Cole) kicsiny, elegns csodamasint kap, Owen egy znvz elõtti monstrumot – a nzõnek elg egy pillantst vet erre az cskasgra, hogy tudja, nagyjbl mit vrhat a mi derk Scott gynknktõl.”
A HELYSZN: BUDAPEST
A magyar szrmazs Andy Vajna az elsõ pillanattl amellett kardoskodott, hogy a film Budapesten jtszdjk, s erre az rzelmieken tl racionlis okai is voltak. A trtnet izgalmas, egzotikus helysznt kvnt, olyant, amelyik az jdonsg erejvel hat az amerikai nzõre, hiszen annak idejn a tvsorozat sikernek is ez volt az egyik titka. Budapest pontosan megfelel ennek a kvetelmnynek: a vros mr sok film htterl szolglt, de igazn nagyszabs nemzetkzi produkciban mg sosem „alaktotta” nmagt. „Budapestet mr szmos alkalommal lehetett ltni a mozivsznon, de sosem mint Magyarorszg fõvrost, Budapestet – magyarzza Vajna. -- ltalban Prizst vagy valamelyik msik eurpai nagyvrost helyettestette. Ez az elsõ olyan film, amelyben Budapest Budapestknt jelenik meg.”
Betty Thomas azonnal beleszeretett a vrosba. „Hossz terepszemle-kõrt vgn rkeztem Magyarorszgra, elõtte rengeteg helysznt megnztem Angliban, rorszgban, Nmetorszgban s Csehorszgban, de amikor Budapestre rtem, azonnal tudtam, hogy ez az a hely, amire szksgnk van. Gynyrû volt s friss, az emberek pedig lenyûgzõen segtõkszek, nem tudtunk olyat krni, amit ne teljestettek volna. Mg a Nemzeti Galriba is beengedtek bennnket (itt rendeztk be Arnold Gundars rezidencijt), ami krlbell olyan megtiszteltets, mint odahaza a Lincoln Memorialban dolgozhattunk volna.”
A filmesek a vros legszebb, legreprezentatvabb helyszneit vlasztottk ki a forgatshoz: a Vrat s krnykt, a Gellrt-teret, a Lnchidat, a Szabadsghidat, s a Duna-partot. A munka 2001. szeptember 12-n kezdõdtt, az elsõ napokban a Gellrt tr volt a forgatsi kzpont. Ezutn a Vrba kltztt fel a stb, itt vettk fel a film legsznpompsabb jelenett: Gundars fnyûzõ, dszegyenruhs lovasokkal s cignyzenekarral slyosbtott partyjt, ahol a bokszbajnok s a titkos gynk elõszr tallkozik. Hossz napokig fnyrban szott a Nemzeti Galria s krnyke, a tren fellltott szort s a szkõkt krl statisztk szzai nyzsgtek, s a vendgsereg – kztk a bikiniben s spagetti-pntos eslyiben didergõ csodaszp lnyok – virgos kedvt az sem hervasztotta le, hogy 2001-ben szokatlan hideggel ksznttt be a szeptember.
A Vr igazi fõnyeremny volt a stb szmra, mert lehetõv tette, hogy a first s second unit egyszerre forgathasson a hegy kt tellenes oldaln. „gy rengeteg idõt megtakarthattunk – mesli Kassar. – Mikzben az egyik oldalon az akcijeleneteket vettk fel, a msikon a rendezõ a fõszereplõkkel forgathatott.” Nagyszerûen helyt llt az reg Sikl is, amelynek krnykn Murphyk ltvnyos menekls jelenete zajlott. A veszedelmes akcisort, melynek vgn hõseink egy lghajrl a csatornba pottyannak, a kaszkadõrjelenetek szakrtõje, Woolsey s a rendezõnõ minden rszletben megtervezte. „Kt hatalmas, kilencven mter magas darut lltottunk fel, s drtktllel sszektttk õket – magyarzza Woolsey. – Egy szllt rendszer segtsgvel ezen a ktlplyn cssztattuk le a sznszeket, s innen ejtettk õket a csatornba.”
A vrbli helyszn nem vrt kihvsokat is tartogatott a stb szmra. Oliver Wood operatõr gy emlkszik: „A helysznen derlt ki, hogy a Vr tele van regekkel, gyhogy ha valami nehezebb eszkzt akartam hasznlni a felvtelekhez, azt kockztattam, hogy beszakad a fld, s mindenestõl elnyel bennnket egy barlang.”
A vrbli forgats utn a nagyszabs auts ldzsi jelenetek felvtele kvetkezett a budai rakparton. Ez a jelenetsor tbb szempontbl is komoly erõprbnak grkezett. Mindenekelõtt slyos problmt jelentett a rakpart bevilgtsa. A rendelkezsre ll lmpapark nem is bizonyult hozz elegendõnek, Woodnak Nmetorszgbl kellett egy tucat hatalmas teljestmnyû lmpt hozatnia, amelyeket a Duna kt oldaln darukra lgattak fel.
Woolsey a rendezõnõvel papron aprlkosan kidolgozta az egsz jelenetsort, amelyben Murphy s Wilson egy 18 kerekû autszllt traileren menekl Gundars elõl, s a kocsik egyms utn potyognak le a platrl az ldzõk el. A gondos elõkszts ellenre azonban az egsz stb szvdobogva vrta a felvtelt. „Ez volt az egsz forgats legveszedelmesebb rsze – rulja el Wilson, -- mert a rakpart nagyon szûk volt, tele emberrel, s nem lehetett kiszmtani, hov zuhannak az autk. Szerencsre baj nlkl megsztuk, senkinek nem grblt meg egy haja szla sem.”
A hromhetes budapesti forgats a Szabadsg-hdi jelenet felvtelvel zrult, ahol Murphy j szokshoz hven ismt dublõr nlkl dolgozott: maga mszott fel a hdra. Ezutn a sztrok elrepltek Vancouverbe, hogy a belsõ jelenetek felvtelvel fejezzk be a munkt.
Budapest sszessgben nagyon jl jrt a forgatssal. s nem pusztn eszmei rtelemben – mert hiszen az n, a km hatalmas reklm Budapestnek, mg ha nmikpp grbe tkrben mutatja is a vrost --, hanem anyagilag is: a stb 24 milli forintot fizetett a helysznek biztostsrt, s kln terlethasznlati djat kaptak a kerletek. Vgl mg egy rdekes adat: a forgats „villanyszmlja” valamivel tbb, mint ktmilli forintra rgott -- ennyit kellett a produkcinak fizetnie azrt, hogy a felvtelek idejre jfl utn is dszkivilgtsba ltzzn a Halszbstya, a Lnchd, a Parlament s a Mtys-templom, s hogy pontosan akkor gyjtsk fel s oltsk le a fnyeket, amikor a filmesek erre jelt adtak.
Forrs:http://www.cinematrix.hu/honlapok/enakem/ |
AJÁNLOM AZ OLDALT
