MARIANNE WIBBERLEY ÉS CORMAC WIBBERLEY (forgatókönyvírók) névrokonsága nem a véletlen mûve: házaspárról van szó, akik a középiskolában szerettek egymásba, és egyetemre is együtt jártak; Cormac közgazdaságtant, Marianne pedig matematikát, majd filmmûvészetet tanult az UCLA-én. 1993-ban sikerült elsõ közös forgatókönyvüket eladniuk a Disneynek, azóta együtt dolgoznak. Legnagyobb dobásuk A hatodik napon (The Sixth Day) címû Arnold Schwarzenegger-thriller forgatókönyve volt, de õk írták a „Charlie’s Angels 2” és ”Bad Boys 2” könyvét is. Jelenleg az „I Dream of Jeannie” könyvén dolgoznak a Columbia Pictures számára.
Wibberley-ék South Bay-ben élnek tízéves lányukkal, kutyájukkal, cicájukkal, és néhány aranyhalukkal.

JAY SCHERICK ÉS DAVID RONN (forgatókönyvírók) egy New York-i bartercég jól fizetett, ámde unatkozó alkalmazottaiként kezdtek közösen forgatókönyveket barkácsolni. Írásmûveik olyan tetszést arattak az NBC-nél, hogy Scherickék rövidesen a „Mr. Rhodes” komédiasorozat forgatókönyvíró-csapatában találták magukat. Késõbb az ABC „Spin City”-jét írták, sõt, idõvel a sorozat produceri munkáit is átvették. Jelenleg a Touchstone Television számára készítenek elõ egy show-t.
Filmes munkáik közül már mozikba került „Serving Sara” címû romantikus komédia Matthew Perry-vel and Elizabeth Hurley-vel, és nemsokára bemutatják a”National Security” címû Martin Lawrence-vígjátékot is.
A forgatókönyvírás mellett mindketten tanulnak: Jay Scherick a Harvardon, David Ronn a New York-i Egyetemen csiszolja tudását.

JENNO TOPPING (producer) Betty Thomas társa a Tall Trees filmgyártó vállalkozásban. Õ volt a producere a Buli az élet (Can’t Hardly Wait) címû Jennifer Love Hewitt-vígjátéknak, és az ügyvezetõ producere a Charlie angyalainak (Charlie’s Angels). A Betty Thomas rendezte filmek közül többen is közremûködött: A Brady családnak társproducere, a Dr.. Dolittle-nek ügyvezetõ producere, a 28 napnak producere volt. Topping jelenleg a Charlie angyalai folytatásán és a „Surviving Christmas” címû Ben Affleck-komédián dolgozik.
Mielõtt Thomassal társult volna, a HBO Pictures alelnökeként dolgozott, õ volt a felelõse többek között a "The Second Civil War," a "Crime of the Century," és az Emmy- és Golden Globe-díjas Raszputyin (Rasputin) címû filmeknek.

MARIO KASSAR (producer) a nemzetközi filmipar egyik nagy ötletembere, akinek a nevéhez olyan sikerfilmek fûzõdnek, mint a Rambo-sorozat, a Terminátor 2. – Az ítélet napja (Terminator 2 -- Judgement Day), az Elemi ösztön (Basic Instinct), Az emlékmás (Total Recall) a Cliffhanger -- Függõ játszma ( Cliffhanger) és a Csillagkapu (Stargate). A filmek, melyeknek producere vagy ügyvezetõ producere volt, máig több mint két milliárd dollár bevételt termeltek.
Kassar 1976-ban Andy Vajnával létrehozta a Carolcót, amely néhány éven belül az egyik legnagyobb független filmgyártó céggé nõtte ki magát. Elsõ munkájukkal mindjárt filmtörténetet írtak: az Elsõ vérben (First Blood) bemutatkozott az új amerikai szuperhõs, John Rambo. A Sylvester Stallone-film világszerte tarolt a mozikban, és összesen 120 millió dollárt jövedelmezett.
Kassar és Andrew Vajna volt az ügyvezetõ producere Alan Parker Angyalszívének (Angel Heart) és a Rambo 3.-nak (Rambo III). Õk jegyezték továbbá a Zenélõ doboz (Music Box), A Hold hegyei ( Mountains of the Moon), Az emlékmás, az Air America ( Air America), a Hajszál híján ( Narrow Margin) és a Jákob lajtorjája (Jacob’s Ladder) címû filmeket.
1989-ben Kassar a Carolco egyszemélyi elnöke lett. Ezután olyan filmek ügyvezetõ producere volt, mint a legjobb nõi alakítás és a legjobb nõi epizódalakítás kategóriájában Oscar-díjra jelölt Rózsa és tövis (Ramgling Rose), a The Doors (The Doors), a Terminátor 2. (amely több, mint 500 millió dollárt jövedelmezett és négy Oscart kapott), az Elemi ösztön (amelyet két kategóriában jelöltek Oscar-díjra), a Tökéletes katona (Universal Solider), és a Cliffhanger -- Függõ játszáma (amely két Oscar-jelölést kapott).
Az Oscar-díjas rendezõvel, Sir Richard Attenboroughval Kassar elkészítette a Chaplint (Chaplin), amelyet három kategóriában nomináltak Oscar-díjra, és ugyancsak háromban Golden Globe-ra.
Kassar volt az ügyvezetõ producere a Csillagkapunak (amelyet az Academy of Science Fiction, Horror and Fantasy a legjobb sci-fi-filmnek nevezett), Paul Verhoven Showgirlsének (Showgirls), továbbá Adrian Lyne nagy vihart kavart Lolitájának (Lolita).
Nemrégiben pedig Kassar újból társult korábbi partnerével, Andy Vajnával: céljuk, hogy az eseményekre frissen reflektáló, nagyszerû új filmekkel lepjék meg a világ mozirajongóit.

ANDY VAJNA (producer) a nemzetközi filmipar egyik legtapasztaltabb és legelkötelezettebb producere, a filmfinanszírozás, -gyártás és –forgalmazás kiváló szakértõje. A magyar származású Vajna mozik felvásárlásával kezdte filmes pályafutását a Távol-Keleten. Hong Kongban Panasia Films néven virágzó céget hozott létre, amely filmek forgalmazásával, beszerzésével és bemutatásával foglalkozott.
Miután 1976-ban eladta a Panasiát Raymond Chow Golden Harvest Company-jának, Mario Kassarral létrehozta a filmek nemzetközi eladására, finanszírozására és forgalmazására specializálódott Carolcót, amely néhány éven belül az egyik legnagyobb független filmes vállalkozássá nõtte ki magát.
1982-ben Vajna megalapította az American Film Marketing Associationt, amelynek elnöki posztját is õ maga töltötte be. Ugyanebben az évben Vajna és Kassar elkészítette elsõ közös filmjét, a Rambo – Elsõ vériget. A film világszerte elképesztõ sikert aratott, és 120 millió dollárt jövedelmezett, a Carolcót pedig egy csapásra a filmipar élvonalába röpítette. A folytatás, az 1985-ös Rambo 2 – Elsõ vér 2. (Rambo II - First Blood Part II) a maga 300 millió dolláros bevételével még az elsõ rész anyagi sikerét is felülmúlta, és az idõszak egyik legjövedelmezõbb filmjeként került be az annalesekbe.
Kassarral együtt Vajna volt az ügyvezetõ producere Alan Parker Angyalszívének, és a Rambo 3.-nak, továbbá a Zenélõ doboznak, A Hold hegyeinek, az Emlékmásnak, az Air Americának, a Hajszál híjánnak és a Jákob lajtorjájának..
1989-ben Vajna eladta Carolco-beli érdekeltségeit, és megalapította a Cinergi Productions Inc. filmgyártó és -forgalmazó céget. Üzleti terve részeként a Cinergi az Egyesült Államokra, Kanadára és Latin-Amerikára vonatkozó forgalmazási szövetséget kötött a The Walt Disney Company-val.
A Cinergi elsõ produkciója, a Medicine Man (Medicine Man) volt az Oscar-díjas Sean Conneryvel. 1993 karácsonyán mutatták be a Tombstone – Halott várost (Tombstone) Kurt Russellel és Val Kilmerrel a fõszerepben. 1994 a Cinergi a Reneszánsz emberrel (Renaissance Man) és Az éj színe (Color of Night) címû, Bruce Willis-filmmel jelentkezett. 1995 nyarán két Cinergi-film, a Judge bíró Judge Dredd) és a Die Hard 3 – Az élet mindig drága (Hard With a Vengeance) került a mozikba; utóbbi több, mint 365 millió dollár bevételt termelt. 1995-ben a Cinergit A skarlát betû (The Scarlet Letter) és az Antony Hopkins fõszereplésével készült Nixon (Nixon) képviselte, amelyet négy kategóriában jelölték Oscar-díjra.
A következõ évben a Cinergi bemutatta az Evitát (Evita) Madonnával és Antonio Banderasszal a fõszerepben. Az Alan Parker rendezte film 1996-ban elnyerte a legjobb filmnek járó Golden Globe-díjat.
1998-ban Andrew Vajna a nyilvános részvények felvásárlásával magánkézbe vette a Cinergit. Ezután újra társult korábbi partnerével, Marion Kassarral, hogy a mozinézõk legnagyobb örömére felújítsák együttmûködésüket. Nemrég fejezték be a Terminátor-sorozat harmadik részét, a „T3 – Rise of the Machines”-t, a fõszerepben természetesen Arnold Schwarzeneggerrel.

OLIVER WOOD (operatõr) a lendületes akciófilmektõl a komédiákon át a pszichológiai drámákig minden mûfajban otthonosan mozog. Karrierjét Leonard Kastle fekete-fehér kultuszfilmjével, a „The Honeymoon Killers”-szel kezdte, majd olyan kisköltségvetésû filmeket fotografált, mint a „Don’t Go in the House” és Amos Poe „Alphabet City”-je. Ezután a “Miami Vice” címû tévésorozat operatõreként egyszer s mindenkorra megváltoztatta a tévésorozatokkal szemben támasztott vizuális követelményeket. Munkája annyira lenyûgözte Renny Harlin rendezõt, hogy Woodot kérte fel Die Hard 2. (Die Hard 2.) operatõrének.
Wood azóta a legkülönbözõbb mûfajokban dolgozott. Néhány filmcím az életmûvébõl: Bill és Ted haláli túrája (Bill and Ted’s Bogus Journey), Mindent a gyõzelemért (Rudy), Apáca show 2. (Sister Act 2: Back in the Habit), Végsebesség (Terminal Velocity), Két nap a völgyben ( 2 Days in the Valley), Ál/Arc (Face/Off), Halálkanyar (Switchback), Joe, az óriásgorilla (Mighty Joe Young), A Bourne rejtély (The Bourne Identity). Wood nemrég fejezte be a Columbia Picturesnél a „National Security”-t és jelenleg a Bolondos péntek (Freaky Friday) remake-jét forgatja..