MARIANNE WIBBERLEY �S CORMAC WIBBERLEY (forgat�k�nyv�r�k) n�vrokons�ga nem a v�letlen mûve: h�zasp�rr�l van sz�, akik a k�z�piskol�ban szerettek egym�sba, �s egyetemre is egy�tt j�rtak; Cormac k�zgazdas�gtant, Marianne pedig matematik�t, majd filmmûv�szetet tanult az UCLA-�n. 1993-ban siker�lt elsõ k�z�s forgat�k�nyv�ket eladniuk a Disneynek, az�ta egy�tt dolgoznak. Legnagyobb dob�suk A hatodik napon (The Sixth Day) c�mû Arnold Schwarzenegger-thriller forgat�k�nyve volt, de õk �rt�k a „Charlie’s Angels 2” �s ”Bad Boys 2” k�nyv�t is. Jelenleg az „I Dream of Jeannie” k�nyv�n dolgoznak a Columbia Pictures sz�m�ra.
Wibberley-�k South Bay-ben �lnek t�z�ves l�nyukkal, kuty�jukkal, cic�jukkal, �s n�h�ny aranyhalukkal.

JAY SCHERICK �S DAVID RONN (forgat�k�nyv�r�k) egy New York-i barterc�g j�l fizetett, �mde unatkoz� alkalmazottaik�nt kezdtek k�z�sen forgat�k�nyveket bark�csolni. �r�smûveik olyan tetsz�st arattak az NBC-n�l, hogy Scherick�k r�videsen a „Mr. Rhodes” kom�diasorozat forgat�k�nyv�r�-csapat�ban tal�lt�k magukat. K�sõbb az ABC „Spin City”-j�t �rt�k, sõt, idõvel a sorozat produceri munk�it is �tvett�k. Jelenleg a Touchstone Television sz�m�ra k�sz�tenek elõ egy show-t.
Filmes munk�ik k�z�l m�r mozikba ker�lt „Serving Sara” c�mû romantikus kom�dia Matthew Perry-vel and Elizabeth Hurley-vel, �s nemsok�ra bemutatj�k a”National Security” c�mû Martin Lawrence-v�gj�t�kot is.
A forgat�k�nyv�r�s mellett mindketten tanulnak: Jay Scherick a Harvardon, David Ronn a New York-i Egyetemen csiszolja tud�s�t.

JENNO TOPPING (producer) Betty Thomas t�rsa a Tall Trees filmgy�rt� v�llalkoz�sban. Õ volt a producere a Buli az �let (Can’t Hardly Wait) c�mû Jennifer Love Hewitt-v�gj�t�knak, �s az �gyvezetõ producere a Charlie angyalainak (Charlie’s Angels). A Betty Thomas rendezte filmek k�z�l t�bben is k�zremûk�d�tt: A Brady csal�dnak t�rsproducere, a Dr.. Dolittle-nek �gyvezetõ producere, a 28 napnak producere volt. Topping jelenleg a Charlie angyalai folytat�s�n �s a „Surviving Christmas” c�mû Ben Affleck-kom�di�n dolgozik.
Mielõtt Thomassal t�rsult volna, a HBO Pictures aleln�kek�nt dolgozott, õ volt a felelõse t�bbek k�z�tt a "The Second Civil War," a "Crime of the Century," �s az Emmy- �s Golden Globe-d�jas Raszputyin (Rasputin) c�mû filmeknek.

MARIO KASSAR (producer) a nemzetk�zi filmipar egyik nagy �tletembere, akinek a nev�hez olyan sikerfilmek fûzõdnek, mint a Rambo-sorozat, a Termin�tor 2. – Az �t�let napja (Terminator 2 -- Judgement Day), az Elemi �szt�n (Basic Instinct), Az eml�km�s (Total Recall) a Cliffhanger -- F�ggõ j�tszma ( Cliffhanger) �s a Csillagkapu (Stargate). A filmek, melyeknek producere vagy �gyvezetõ producere volt, m�ig t�bb mint k�t milli�rd doll�r bev�telt termeltek.
Kassar 1976-ban Andy Vajn�val l�trehozta a Carolc�t, amely n�h�ny �ven bel�l az egyik legnagyobb f�ggetlen filmgy�rt� c�gg� nõtte ki mag�t. Elsõ munk�jukkal mindj�rt filmt�rt�netet �rtak: az Elsõ v�rben (First Blood) bemutatkozott az �j amerikai szuperhõs, John Rambo. A Sylvester Stallone-film vil�gszerte tarolt a mozikban, �s �sszesen 120 milli� doll�rt j�vedelmezett.
Kassar �s Andrew Vajna volt az �gyvezetõ producere Alan Parker Angyalsz�v�nek (Angel Heart) �s a Rambo 3.-nak (Rambo III). Õk jegyezt�k tov�bb� a Zen�lõ doboz (Music Box), A Hold hegyei ( Mountains of the Moon), Az eml�km�s, az Air America ( Air America), a Hajsz�l h�j�n ( Narrow Margin) �s a J�kob lajtorj�ja (Jacob’s Ladder) c�mû filmeket.
1989-ben Kassar a Carolco egyszem�lyi eln�ke lett. Ezut�n olyan filmek �gyvezetõ producere volt, mint a legjobb nõi alak�t�s �s a legjobb nõi epiz�dalak�t�s kateg�ri�j�ban Oscar-d�jra jel�lt R�zsa �s t�vis (Ramgling Rose), a The Doors (The Doors), a Termin�tor 2. (amely t�bb, mint 500 milli� doll�rt j�vedelmezett �s n�gy Oscart kapott), az Elemi �szt�n (amelyet k�t kateg�ri�ban jel�ltek Oscar-d�jra), a T�k�letes katona (Universal Solider), �s a Cliffhanger -- F�ggõ j�tsz�ma (amely k�t Oscar-jel�l�st kapott).
Az Oscar-d�jas rendezõvel, Sir Richard Attenboroughval Kassar elk�sz�tette a Chaplint (Chaplin), amelyet h�rom kateg�ri�ban nomin�ltak Oscar-d�jra, �s ugyancsak h�romban Golden Globe-ra.
Kassar volt az �gyvezetõ producere a Csillagkapunak (amelyet az Academy of Science Fiction, Horror and Fantasy a legjobb sci-fi-filmnek nevezett), Paul Verhoven Showgirls�nek (Showgirls), tov�bb� Adrian Lyne nagy vihart kavart Lolit�j�nak (Lolita).
Nemr�giben pedig Kassar �jb�l t�rsult kor�bbi partner�vel, Andy Vajn�val: c�ljuk, hogy az esem�nyekre frissen reflekt�l�, nagyszerû �j filmekkel lepj�k meg a vil�g mozirajong�it.

ANDY VAJNA (producer) a nemzetk�zi filmipar egyik legtapasztaltabb �s legelk�telezettebb producere, a filmfinansz�roz�s, -gy�rt�s �s –forgalmaz�s kiv�l� szak�rtõje. A magyar sz�rmaz�s� Vajna mozik felv�s�rl�s�val kezdte filmes p�lyafut�s�t a T�vol-Keleten. Hong Kongban Panasia Films n�ven vir�gz� c�get hozott l�tre, amely filmek forgalmaz�s�val, beszerz�s�vel �s bemutat�s�val foglalkozott.
Miut�n 1976-ban eladta a Panasi�t Raymond Chow Golden Harvest Company-j�nak, Mario Kassarral l�trehozta a filmek nemzetk�zi elad�s�ra, finansz�roz�s�ra �s forgalmaz�s�ra specializ�l�dott Carolc�t, amely n�h�ny �ven bel�l az egyik legnagyobb f�ggetlen filmes v�llalkoz�ss� nõtte ki mag�t.
1982-ben Vajna megalap�totta az American Film Marketing Associationt, amelynek eln�ki posztj�t is õ maga t�lt�tte be. Ugyanebben az �vben Vajna �s Kassar elk�sz�tette elsõ k�z�s filmj�t, a Rambo – Elsõ v�riget. A film vil�gszerte elk�pesztõ sikert aratott, �s 120 milli� doll�rt j�vedelmezett, a Carolc�t pedig egy csap�sra a filmipar �lvonal�ba r�p�tette. A folytat�s, az 1985-�s Rambo 2 – Elsõ v�r 2. (Rambo II - First Blood Part II) a maga 300 milli� doll�ros bev�tel�vel m�g az elsõ r�sz anyagi siker�t is fel�lm�lta, �s az idõszak egyik legj�vedelmezõbb filmjek�nt ker�lt be az annalesekbe.
Kassarral egy�tt Vajna volt az �gyvezetõ producere Alan Parker Angyalsz�v�nek, �s a Rambo 3.-nak, tov�bb� a Zen�lõ doboznak, A Hold hegyeinek, az Eml�km�snak, az Air Americ�nak, a Hajsz�l h�j�nnak �s a J�kob lajtorj�j�nak..
1989-ben Vajna eladta Carolco-beli �rdekelts�geit, �s megalap�totta a Cinergi Productions Inc. filmgy�rt� �s -forgalmaz� c�get. �zleti terve r�szek�nt a Cinergi az Egyes�lt �llamokra, Kanad�ra �s Latin-Amerik�ra vonatkoz� forgalmaz�si sz�vets�get k�t�tt a The Walt Disney Company-val.
A Cinergi elsõ produkci�ja, a Medicine Man (Medicine Man) volt az Oscar-d�jas Sean Conneryvel. 1993 kar�csony�n mutatt�k be a Tombstone – Halott v�rost (Tombstone) Kurt Russellel �s Val Kilmerrel a fõszerepben. 1994 a Cinergi a Renesz�nsz emberrel (Renaissance Man) �s Az �j sz�ne (Color of Night) c�mû, Bruce Willis-filmmel jelentkezett. 1995 nyar�n k�t Cinergi-film, a Judge b�r� Judge Dredd) �s a Die Hard 3 – Az �let mindig dr�ga (Hard With a Vengeance) ker�lt a mozikba; ut�bbi t�bb, mint 365 milli� doll�r bev�telt termelt. 1995-ben a Cinergit A skarl�t betû (The Scarlet Letter) �s az Antony Hopkins fõszerepl�s�vel k�sz�lt Nixon (Nixon) k�pviselte, amelyet n�gy kateg�ri�ban jel�lt�k Oscar-d�jra.
A k�vetkezõ �vben a Cinergi bemutatta az Evit�t (Evita) Madonn�val �s Antonio Banderasszal a fõszerepben. Az Alan Parker rendezte film 1996-ban elnyerte a legjobb filmnek j�r� Golden Globe-d�jat.
1998-ban Andrew Vajna a nyilv�nos r�szv�nyek felv�s�rl�s�val mag�nk�zbe vette a Cinergit. Ezut�n �jra t�rsult kor�bbi partner�vel, Marion Kassarral, hogy a mozin�zõk legnagyobb �r�m�re fel�j�ts�k egy�ttmûk�d�s�ket. Nemr�g fejezt�k be a Termin�tor-sorozat harmadik r�sz�t, a „T3 – Rise of the Machines”-t, a fõszerepben term�szetesen Arnold Schwarzeneggerrel.

OLIVER WOOD (operatõr) a lend�letes akci�filmektõl a kom�di�kon �t a pszichol�giai dr�m�kig minden mûfajban otthonosan mozog. Karrierj�t Leonard Kastle fekete-feh�r kultuszfilmj�vel, a „The Honeymoon Killers”-szel kezdte, majd olyan kisk�lts�gvet�sû filmeket fotograf�lt, mint a „Don’t Go in the House” �s Amos Poe „Alphabet City”-je. Ezut�n a “Miami Vice” c�mû t�v�sorozat operatõrek�nt egyszer s mindenkorra megv�ltoztatta a t�v�sorozatokkal szemben t�masztott vizu�lis k�vetelm�nyeket. Munk�ja annyira lenyûg�zte Renny Harlin rendezõt, hogy Woodot k�rte fel Die Hard 2. (Die Hard 2.) operatõr�nek.
Wood az�ta a legk�l�nb�zõbb mûfajokban dolgozott. N�h�ny filmc�m az �letmûv�bõl: Bill �s Ted hal�li t�r�ja (Bill and Ted’s Bogus Journey), Mindent a gyõzelem�rt (Rudy), Ap�ca show 2. (Sister Act 2: Back in the Habit), V�gsebess�g (Terminal Velocity), K�t nap a v�lgyben ( 2 Days in the Valley), �l/Arc (Face/Off), Hal�lkanyar (Switchback), Joe, az �ri�sgorilla (Mighty Joe Young), A Bourne rejt�ly (The Bourne Identity). Wood nemr�g fejezte be a Columbia Picturesn�l a „National Security”-t �s jelenleg a Bolondos p�ntek (Freaky Friday) remake-j�t forgatja..