A Rob Bowman által rendezett 2020: A tûz birodalma egyfajta középkori hangulatot egyesít a poszt-apokaliptikus jövõ képével. A produkcióval valami eddig még soha nem látott dolog született: egy poszt-apokaliptikus sárkányfilm.
„A 2020: A tûz birodalmában a legnagyszerûbb a fantasztikus ötleten alapuló, mégis rendkívül valósághû forgatókönyv – jegyzi meg Rob Bowman rendezõ, aki korábban producere és rendezõje volt az X-akták címû tévésorozat számos epizódjának, valamint a széria 1998-as nagysikerû mozifilm változatának is. – Számomra az ilyen típusú munkák akkor a legsikeresebbek, ha van valami élethû abban, amit a közönségnek mutatok, ha a látvány és a történet a valóságon alapul. Ha hétköznapi embereket ábrázolsz, akik hétköznapi problémákkal küszködnek, majd bemutatod, hogy ezt a problémát a sárkány okozza, akkor a nézõk ahhoz hasonlóan fognak érezni, ahogyan a film szereplõi. Rengeteg olyan, különleges hatásokra építkezõ film van, amely csak úgy odadobálja az effekteket, akár egy svédasztalos ingyenvacsorán. Én valami mást akartam csinálni: egy eredeti alapötletre épülõ, sok speciális effekttel teletûzdelt filmet. Több mint 130 vizuális effektet vettünk fel, de kicsit visszafogtuk magunkat, hogy többet szerepeljenek az emberek a földön, mint a sárkányok a levegõben.”
„Sokat beszélgettünk arról, hogy miként lehetne a lehetõ legvalóságosabb benyomást kelteni a vásznon – mondja Christian Bale, aki Quinnt, a szigorú, eltökélt vezetõt alakítja. – Amikor Rob az elképzeléseit magyarázta, olyan volt, minha a gondolataimat olvasta volna. Már alig vártam a forgatást.”
„A sárkánnyal való harci jelenetek nagyon látványosak – teszi hozzá Matthew McConaughey, a magát sárkányölõnek nevezõ, forrófejû Van Zan alakítója. – De ha a film a valósághû stílusa helyett rajzfilm-stílusban készült volna, elvesztené az értékét.”
„A 2020: A tûz birodalma semmihez sem hasonlítható, amit eddig láttál” – jegyzi meg Gery Barber az egyik producer, aki együtt dolgozott a Spyglass Entertainment-beli partnereivel, Roger Birnbaummal, Richard D. Zanuckkal és Lili Fini Zanuckkal.
„Hihetetlenül látványos és teljesen egyedülálló – folytatja Birnbaum. – Az a tény, hogy a sztori napjainkban kezdõdik, kulcseleme annak, hogy a történet mûködjön.”
„Ami a 2020: A tûz birodalma mellett szól, az az eredetiség – mondja Dean Zanuck társproducer. – Senki sem látott még sárkányokat modern harci eszközök, tankok és repülõgépek ellen küzdeni.”
„Azok a filmek, amelyeken felnõttem, amelyeket tinédzser koromban szerettem, amelyekbõl megtanultam filmet készíteni, mind teljesen realisztikusak voltak – emlékszik vissza Bowman. – De ezeket könnyû félresöpörnöm. Ezt úgy értem, mint a közönség tagja. Ha már egyszer beülsz a moziba, nem kételkedni, hitetlenkedni akarsz, hanem látni akarod a sárkányokat. Rajtam múlik, hogy az emberek elhiszik-e, amit látnak”
A film az Írországban készített külsõ felvételeket kombinálja a digitális effektekkel, így nyújt valósághû képet a sárkányok által megszállt és elpusztított világról. „Minden egyes elemet figyelembe véve – a szereposztástól kezdve a külsõ helyszíneken át a látvány megtervezéséig – õszintén azt kell, hogy mondjam, ez a legjelentõsebb film, amelyen valaha is dolgoztam” – zárja Gary Barber.
A TÖRTÉNETRÕL
A történet napjaink Londonjában kezdõdik, ahol a 12 éves Quinn édesanyja telkén kutatva véletlenül felébreszt egy több száz éves sárkányt, aki mindent lerombol, ami elé kerül. Húsz évvel késõbb már az egész Földet hatalmukba kerítik a sárkányok. Quinn tûzoltó – ez a legfontosabb foglalkozás egy olyan világban, ahol a lángok az egekig csapnak. Barátjával, Creedyvel egy kastélyban összegyûlt emberek kis csoportjára felügyelnek és igyekeznek valamiféle szegényes megélhetést biztosítani számukra. A sárkányok gyakran támadnak, az emberek száma egyre fogy. „Valahányszor meglátsz egy sárkányt, tudod: az életbenmaradási esélyeid csaknem a nullával egyenlõek” – mondja a Creedyt alakító Gerard Butler.
Quinn módszere a várakozás. Véleménye szerint, ha az emberek képesek túlélni as borzalmakat, és meg tudják várni, míg a sárkányok kihalnak, akkor újra benépesíthetik a Földet, és megalapíthatják a jövõ nemzedékét. „A sárkányok egyre éhesebbek. Igencsak megtizedelték már bolygót, és nem sok minden maradt számukra táplálékul – jegyzi meg Bowman. – A túlélõk nem léphetnek ki a kastélyból, hacsak nem rendkívül szükséges, és amikor megteszik, az egyik szemüket az égre szegezik.”
Megjelenik Denton Van Zan, a forrófejû amerikai, aki azt állítja, hogy van egy módszere a vadállatok elpusztítására. Quinn nem hiszi ezt el… amíg Van Zan és az Arkangyalokból álló csapata be nem mutatja tudását. Van Zan Quinn kastélyába megy embereket toborozni, hogy megkíséreljék megölni az eredeti sárkányt Londonban – az a példányt, amelytõl minden állat származik.
„Nem arról van szó, hogy a sárkányok gonoszok – mondja Matthew McConaughey, akinek tisztában kell lennie a sárkányok természetével, hiszen a szörnyetegek ellen harcoló Van Zant alakítja. – Csak azt teszik, amit a túléléshez tenniük kell, még akkor is, ha ezzel kipusztítják az emberiséget.”
Quinn szerint a londoni akció öngyilkos küldetés, és elutasítja, hogy kockáztassa a rábízottak életét egy ilyen ostobaság miatt. Azonban hamarosan szembekerül saját belsõ démonaival, és állást kell foglalnia…
JÁTSZIK A JÁTÉKAIVAL
A 2020: A tûz birodalma rendezõje Rob Bowman, aki már húszéves televíziós rendezõi múltat tudhat a háta mögött. Õ volt a népszerû X-akták címû tévésorozat egyik visszatérõ rendezõje, majd 1998-ban nagyjátékfilmekre váltott, és elkészítette a sikerszéria mozifilm-változatát.
„A kezdet kezdetén tudtuk, hogy Rob Bowmant akarjuk – mondja Birnbaum. – Mindannyian nagy X-akták-rajongók vagyunk, és tisztában voltunk azzal, hogy ennek a filmnek az elkészítéséhez rá van szükség.”
„Az egyik ok, amiért Robot bíztuk meg, hogy õ a feszültségkeltés nagymestere – mondja a producer, Lili Fini Zanuck. – Ezt már az X-aktákban is láthattuk. Nagyon ritka az olyan rendezõ, aki tudja, hogyan kell izgatott várakozást kelteni a nézõkben anélkül, hogy minden második percben az árnyak közül elõbújó szörnyeteget mutogatná. A legfontosabb dolog – amit Rob az X-aktákban végzett munkájából ültetett át ebbe a filmbe – a teljesen átlagos események valószerû hangulatban való megjelenítése. Amikor olyan filmekrõl beszélünk, amelyeket szeretünk, olyan mozikról van szó, amelyekben több a szereplõ, mint a speciális effekt – például A bolygó neve: halál vagy a Cápa. Az erre való fogékonyságot Rob hozta közénk.”
„Meg kell mondanom, hogy Rob az egyik legügyesebb rendezõ, akivel valaha is dolgoztam – mondja Matthew McConaughey. – Teljesen magabiztos, pontosan tudja, mit akar, milyen felvételeket kell készítenie, és megteremti a történet és a hangulat tökéletes összhangját. Másrészt viszont egy nagy gyerek, élvezi a munkáját, játszik a játékaival. Nagyszerû ez a kombináció.”
A SÁRKÁNYOKRÓL
„Amikor elolvastam a forgatókönyvet, az elsõ kérdés, ami felmerült bennem, hogy miként is nézzenek ki a sárkányok? – mondja Rob Bowman. – A válasz a kérdésre, hogy olyan gonoszra, olyan valóságosra és félelmetesre kell teremtenünk õket, amilyenre csak tudjuk.” Bowman látomását élõvé varázsolni, létrehozni a lélegzõ szörnyeteget – ez a feladat a vizuális effektek vezetõjére Richard Hoverre és társára, Dan DeLeeuw-re várt. Mindketten a szakma veteránjai. Hoovert Oscar-díjra jelölték az Armageddonban végzett munkájáért, valamint õ felügyelte a vizuális effekteket A sebezhetetlen, a Bigyó felügyelõ és a Dzsungelbõl dzsungelbe címû filmekben. DeLeeuw olyan mozikon dolgozott, mint a 102 kiskutya, A kétszáz éves ember, A szikla, a Joe, az óriásgorilla és Az utolsó esély.
„Rob már a legelején megmondta, hogy valódi sárkányokat akar” – emlékszik vissza DeLeeuw. „Nem volt elég, hogy valami gonoszat és rosszindulatút mintázzunk meg – fogalmaz Hoover. – Ha a sárkány és az õt körülvevõ világ nem illik össze – ha nem tûnik a valóság részének – a kifinomult közönség azonnal rájön erre, és a film megbukik. Rob a mi hétköznapi világunkat varázsolta a vászonra, és keményen dolgozott azért, hogy a sárkány beleilleszkedjen ebbe a környezetbe.”
A hatás elérése érdekében Bowman, Hoover és DeLeeuw a természetben elõforduló elemeket és formákat alkalmazták a filmben. „A sárkány megtervezése rengeteg idõt vett igénybe – mondja Bowman. Az akartuk, hogy a földön úgy mozogjon, mint a leopárd, a hangja legyen olyan, mint a támadó kobráé, a bõre mint az alligátoré, a gerince pedig a kígyóéhoz hasonló. Pontosan tudtuk, hogy milyen hatást szeretnénk elérni a közönségnél. Tudat alatt azt kell gondolniuk, „Jé, ezt én a National Geographicban láttam” – legyen annyira természetesen, és valósághûen félelmetes.”
A sárkány teste szilárd és ruganyos, óriási szárnyai pedig lehetõvé teszik számára a kecses vitorlázást a felhõk között. „Egész hosszú folyamat volt, amíg kitaláltuk, hogyan is repüljön a sárkány. Mi lenne a legjobb megoldás: ha keresztülsiklik a levegõn, lebeg, esetleg aláhullik az égbõl? Végül a suhanást választottuk. Így viszont nem lehetett terjedelmes felsõtesttel és kis szárnyakkal ábrázolni, mivel a szárnyaknak fenn kell tartaniuk a testet a levegõben. Ekkor találtuk ki a kígyószerû alkatot.”
A sárkány testét több ezer pikkely borítja. Ezek megalkotásához komputeranimációs technikát alkalmaztak, hogy a leghetõ legélethûbb hatást érjék el. „A pikkelyekben az a nagyszerû, hogy látszólag lebegnek a sárkány bõrén – jegyzi meg DeLeeuw. – Amikor a sárkány megmozdul, a pikkelyek szétválnak, elõtûnnek a közöttük lévõ nyílások, de nem torzulnak el vagy nyúlnak ki.”
„Amikor elkezdtük a munkát, fogalmam sem volt, hogy mekkora kihívást jelent megtervezni egy efféle lényt – emlékszik Bowman. – Azt hittem, egyszerûbb lesz – csak megrajzolom a sárkányt, a fiúk számítógépre viszik, és kész. De korántsem volt ennyire egyszerû a dolog. Meg kellett tervezni minden csontot, minden izmot, mirigyet, minden lábujjkörmöt… egyetlen sárkány felépítése kilenc hónapig tartott.”
„A forgatás kezdete után egy héttel megmutattunk Robnak egy részt a filmbõl, ahol a sárkány egy füstös, fekete, sivár területen halad át. Mindenrõl megvolt az elképzelésünk, hogy milyen is legyen, hogyan nézzen ki – mondja Hoover. – Miután megterveztük a látványt, a technika következett. Például rendben, a sárkány érjen földet és tegyen gúnyos megjegyzéseket Matthew-ra. Szóval, képzelj el egy sárkányt amint 4,5 méteres szárnyaival felkavarja az összes szennyet és mindent lángra lobbant maga körül. Mindennek fel kellett gyulladnia, Matthew ruhájának pedig feketévé kellett válnia. Be kellett ezt mutatnunk, hogy nézõ igaznak gondolja azt, amit lát, ami bonyolult, mert valójában semmi sincs ott… Ha ezt nem tesszük meg, senki nem fogja elhinni, hogy a sárkány tényleg leszállt.”
„Az igazi kihívást a fizikai valóság és a vizuális effektusok világának összeegyeztetése jelentette” – teszi mindehhez hozzá Jonathan Glickman executive producer.
A PRODUKCIÓRÓL
A vizuális effekteket készítõ csapaton kívül – akik az állatokat alkották – számos csoport volt felelõs azért, hogy a sárkányok által lerombolt világ olyan valódinak tûnjön, amennyire csak lehetséges. Közéjük tartozott a produkciót tervezõ csapat Wolf Kroeger vezetésével, Dave Gauthier speciális effekteket készítõ részlege és Nick Gillard által irányított kaszkadõrgárda.
A 25 éve foglalkoztatott Gillard a szakma veteránjának számít. Az utóbbi idõben olyan magas színvonalú akciófilmekben irányította a dublõröket, mint például a Csillagok háborúja (Star Wars) 1. és 2. része, valamint a Tim Burton által rendezett Az Álmosvölgy legendája. Gillard hatalmas kihívással nézett szembe amikor elvállalta, hogy a 2020: A tûz birodalmában elkészíti az Arkangyalok jelenetét. Ez film tetõpontja, amelyben Van Zan és csapata látható, amint kiugrik egy helikopterbõl, hogy megpróbálja megölni a sárkányt.
„A légi felvételek készítésekor általában 16mm filmet használunk, és késõbb írjuk át 35mm-es szalagra. De ebben a filmben a valós arányoktól eltérõ méreteket kellett megjelenítenünk, ezért az operatõreink 35mm-es kamerát használtak 40mm-es torzító optikával.” Ezek a kamerák óriásiak és rettentõ nehezek.
„Az operatõrök a sebészeteken alkalmazott nyaktámaszt viseltek, hogy megvédje õket a nyaktöréstõl, amelyet a kamera súlya okozhatott volna az ejtõernyõ kinyitásakor. Mindenkinek volt egy kis ejtõernyõje a védõruha alatt, hogy ha valami probléma adódik levehesse a ruhát, eldobja a kamerát és épségben földet érhessen.”
A felvétel elõtt a kaszkadõrök készítették fel õket erre a munkára. „Közülük ketten a SAS (Special Air Service) katonái voltak és többször ugrottak már felfegyverkezve, harci körülmények között – mondja Gillard. – Õk voltak a legalkalmasabbak erre a feladatra- mindig 100%-os teljesítményt nyújtottak. A felvételek legnagyobb részét próbáltuk azonban kaszkadõrök nélkül megoldani. Igyekeztük veszélytelenné tenni a mutatványokat a színészek számára, és csak akkor használtunk dublõröket, ha ez elkerülhetetlen volt. Szerencsére Matthew, Christian és Izabella kiváló fizikuma ezt lehetõvé tette.”
„Az én legfõbb feladatom a valódi tûz megjelenítése volt a filmen – emlékszik vissza Dave Gauthier, a speciális effektek felügyelõje. – Rob az éjszaka közepén, hajnali fél háromkor hívott fel azzal, hogy lenne egy munkája a számomra. Két dologgal bízott meg: készítsek olyan tüzet a jelenetekhez, amelyeket tudunk kezelni, és tegyem ezeket teljesen biztonságossá.
Ismertem Robot, tudtam, hogy milyen dolgokat kedvel, és milyen nagyságokat szeretne elérni, ezért végeztem egy kis kutatást mielõtt Írországba mentünk – folytatja Gauthier, aki korábban már dolgozott együtt Bowmannal az X-akták-sorozat készítésekor. – Mire megérkeztünk, már volt egy nagyon jó ötletem, amit késõbb együtt valósítottunk meg – ez volt a sárkány légzõberendezése. Ez a készülék nagyon nagy mennyiségû hõt sugároz. Több ezer liter folyékony propán áramlik két darab, hét centiméteres csövecskén keresztül, ami 50 méter hosszú lángcsóvát lövell ki. Nagyon óvatosan kellett bánnunk vele.”
A biztonsági elõírások betartása rendkívüli odafigyelsét igénylet a stáb részérõl. „Nem próbáltam meg felégetni a világot – mondja Gauthier. – Csak azt kellett felgyújtanom, amit a kamera látott. Szoros együttmûködésben dolgoztunk a rendezõvel és az operatõrökkel. Pontosan tudnunk kellett, milyen magasak lesznek a lángnyelvek, hogy meghatározhassuk a színészek és kaszkadõrök helyét. Próbákat végeztünk, és így jelöltük ki azt a távolságot, ahol nem túl nagy a hõség, és a szereplõk nem perzselõdnek meg.”
A két legfontosabb részletet – a kastélybeli és a londoni jelenetet – Wolf Kroeger tervezte, aki közel harminc filmben kamatoztatta szaktudását, amelyek között olyan átütõ sikerû alkotások vannak, mint az Ellenség a kapuknál, Az utolsó mohikán, a Rambo – Elsõ vér és a Popeye.
„Wolf bámulatos munkát végzett – mondja Matthew McConaughey. – Minden sivár és kiégett… Amikor visszanéztük a jeleneteket, a filmen látott világ olyan volt, mint amilyet elképzeltünk.”
Az Emmy-díjas jelmeztervezõ, Joan Bergin volt felelõs a szereplõk ruházatáért. Figyelembe kellett vennie a rendezõ azon kívánságát, hogy a jelmezeknek élethûnek kell lenniük, de tökéletesen illeszkedniük kell a film világába. „Általában öt-hat jelmezt készítek egy szereplõnek, hogy kifejezzem a személyisége fejlõdését a film elõrehaladtával – mondja Bergin –, de ebben a moziban Christian csak egy ruhát viselt – két szvettert és egy lovaglókabátot –, és az egész öltözéke piszkos és kormos a film elejétõl a végéig. Próbáltuk úgy ábrázolni, hogy az megfeleljen a nézõkben az angol emberekrõl kialakult képnek – és erre az egyetlen lehetõség a ruha stílusának megválasztása volt.
Van Zan és a bandája valódi katonák. Arkangyaloknak hívják õket, ezért azt akartam, hogy úgy nézzenek ki, mint az angyalok, amikor lejönnek ez égbõl: ezért is viselnek kék jelmezt. Igazi »mennyei árnyak« õk.”
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
