A T�RT�NETRÕL

A t�rt�net napjaink Londonj�ban kezdõdik, ahol a 12 �ves Quinn �desanyja telk�n kutatva v�letlen�l fel�breszt egy t�bb sz�z �ves s�rk�nyt, aki mindent lerombol, ami el� ker�l. H�sz �vvel k�sõbb m�r az eg�sz F�ldet hatalmukba ker�tik a s�rk�nyok. Quinn tûzolt� – ez a legfontosabb foglalkoz�s egy olyan vil�gban, ahol a l�ngok az egekig csapnak. Bar�tj�val, Creedyvel egy kast�lyban �sszegyûlt emberek kis csoportj�ra fel�gyelnek �s igyekeznek valamif�le szeg�nyes meg�lhet�st biztos�tani sz�mukra. A s�rk�nyok gyakran t�madnak, az emberek sz�ma egyre fogy. „Valah�nyszor megl�tsz egy s�rk�nyt, tudod: az �letbenmarad�si es�lyeid csaknem a null�val egyenlõek” – mondja a Creedyt alak�t� Gerard Butler.
Quinn m�dszere a v�rakoz�s. V�lem�nye szerint, ha az emberek k�pesek t�l�lni as borzalmakat, �s meg tudj�k v�rni, m�g a s�rk�nyok kihalnak, akkor �jra ben�pes�thetik a F�ldet, �s megalap�thatj�k a j�võ nemzed�k�t. „A s�rk�nyok egyre �hesebbek. Igencsak megtizedelt�k m�r bolyg�t, �s nem sok minden maradt sz�mukra t�pl�l�kul – jegyzi meg Bowman. – A t�l�lõk nem l�phetnek ki a kast�lyb�l, hacsak nem rendk�v�l sz�ks�ges, �s amikor megteszik, az egyik szem�ket az �gre szegezik.”
Megjelenik Denton Van Zan, a forr�fejû amerikai, aki azt �ll�tja, hogy van egy m�dszere a vad�llatok elpuszt�t�s�ra. Quinn nem hiszi ezt el… am�g Van Zan �s az Arkangyalokb�l �ll� csapata be nem mutatja tud�s�t. Van Zan Quinn kast�ly�ba megy embereket toborozni, hogy megk�s�relj�k meg�lni az eredeti s�rk�nyt Londonban – az a p�ld�nyt, amelytõl minden �llat sz�rmazik.
„Nem arr�l van sz�, hogy a s�rk�nyok gonoszok – mondja Matthew McConaughey, akinek tiszt�ban kell lennie a s�rk�nyok term�szet�vel, hiszen a sz�rnyetegek ellen harcol� Van Zant alak�tja. – Csak azt teszik, amit a t�l�l�shez tenni�k kell, m�g akkor is, ha ezzel kipuszt�tj�k az emberis�get.”
Quinn szerint a londoni akci� �ngyilkos k�ldet�s, �s elutas�tja, hogy kock�ztassa a r�b�zottak �let�t egy ilyen ostobas�g miatt. Azonban hamarosan szembeker�l saj�t belsõ d�monaival, �s �ll�st kell foglalnia…

J�TSZIK A J�T�KAIVAL

A 2020: A tûz birodalma rendezõje Rob Bowman, aki m�r h�sz�ves telev�zi�s rendezõi m�ltat tudhat a h�ta m�g�tt. Õ volt a n�pszerû X-akt�k c�mû t�v�sorozat egyik visszat�rõ rendezõje, majd 1998-ban nagyj�t�kfilmekre v�ltott, �s elk�sz�tette a sikersz�ria mozifilm-v�ltozat�t.
„A kezdet kezdet�n tudtuk, hogy Rob Bowmant akarjuk – mondja Birnbaum. – Mindannyian nagy X-akt�k-rajong�k vagyunk, �s tiszt�ban voltunk azzal, hogy ennek a filmnek az elk�sz�t�s�hez r� van sz�ks�g.”
„Az egyik ok, ami�rt Robot b�ztuk meg, hogy õ a fesz�lts�gkelt�s nagymestere – mondja a producer, Lili Fini Zanuck. – Ezt m�r az X-akt�kban is l�thattuk. Nagyon ritka az olyan rendezõ, aki tudja, hogyan kell izgatott v�rakoz�st kelteni a n�zõkben an�lk�l, hogy minden m�sodik percben az �rnyak k�z�l elõb�j� sz�rnyeteget mutogatn�. A legfontosabb dolog – amit Rob az X-akt�kban v�gzett munk�j�b�l �ltetett �t ebbe a filmbe – a teljesen �tlagos esem�nyek val�szerû hangulatban val� megjelen�t�se. Amikor olyan filmekrõl besz�l�nk, amelyeket szeret�nk, olyan mozikr�l van sz�, amelyekben t�bb a szereplõ, mint a speci�lis effekt – p�ld�ul A bolyg� neve: hal�l vagy a C�pa. Az erre val� fog�konys�got Rob hozta k�z�nk.”
„Meg kell mondanom, hogy Rob az egyik leg�gyesebb rendezõ, akivel valaha is dolgoztam – mondja Matthew McConaughey. – Teljesen magabiztos, pontosan tudja, mit akar, milyen felv�teleket kell k�sz�tenie, �s megteremti a t�rt�net �s a hangulat t�k�letes �sszhangj�t. M�sr�szt viszont egy nagy gyerek, �lvezi a munk�j�t, j�tszik a j�t�kaival. Nagyszerû ez a kombin�ci�.”

A S�RK�NYOKR�L

„Amikor elolvastam a forgat�k�nyvet, az elsõ k�rd�s, ami felmer�lt bennem, hogy mik�nt is n�zzenek ki a s�rk�nyok? – mondja Rob Bowman. – A v�lasz a k�rd�sre, hogy olyan gonoszra, olyan val�s�gosra �s f�lelmetesre kell teremten�nk õket, amilyenre csak tudjuk.” Bowman l�tom�s�t �lõv� var�zsolni, l�trehozni a l�legzõ sz�rnyeteget – ez a feladat a vizu�lis effektek vezetõj�re Richard Hoverre �s t�rs�ra, Dan DeLeeuw-re v�rt. Mindketten a szakma veter�njai. Hoovert Oscar-d�jra jel�lt�k az Armageddonban v�gzett munk�j��rt, valamint õ fel�gyelte a vizu�lis effekteket A sebezhetetlen, a Bigy� fel�gyelõ �s a Dzsungelbõl dzsungelbe c�mû filmekben. DeLeeuw olyan mozikon dolgozott, mint a 102 kiskutya, A k�tsz�z �ves ember, A szikla, a Joe, az �ri�sgorilla �s Az utols� es�ly.
„Rob m�r a legelej�n megmondta, hogy val�di s�rk�nyokat akar” – eml�kszik vissza DeLeeuw. „Nem volt el�g, hogy valami gonoszat �s rosszindulat�t mint�zzunk meg – fogalmaz Hoover. – Ha a s�rk�ny �s az õt k�r�lvevõ vil�g nem illik �ssze – ha nem tûnik a val�s�g r�sz�nek – a kifinomult k�z�ns�g azonnal r�j�n erre, �s a film megbukik. Rob a mi h�tk�znapi vil�gunkat var�zsolta a v�szonra, �s kem�nyen dolgozott az�rt, hogy a s�rk�ny beleilleszkedjen ebbe a k�rnyezetbe.”
A hat�s el�r�se �rdek�ben Bowman, Hoover �s DeLeeuw a term�szetben elõfordul� elemeket �s form�kat alkalmazt�k a filmben. „A s�rk�ny megtervez�se rengeteg idõt vett ig�nybe – mondja Bowman. Az akartuk, hogy a f�ld�n �gy mozogjon, mint a leop�rd, a hangja legyen olyan, mint a t�mad� kobr��, a bõre mint az allig�tor�, a gerince pedig a k�gy��hoz hasonl�. Pontosan tudtuk, hogy milyen hat�st szeretn�nk el�rni a k�z�ns�gn�l. Tudat alatt azt kell gondolniuk, „J�, ezt �n a National Geographicban l�ttam” – legyen annyira term�szetesen, �s val�s�ghûen f�lelmetes.”
A s�rk�ny teste szil�rd �s ruganyos, �ri�si sz�rnyai pedig lehetõv� teszik sz�m�ra a kecses vitorl�z�st a felhõk k�z�tt. „Eg�sz hossz� folyamat volt, am�g kital�ltuk, hogyan is rep�lj�n a s�rk�ny. Mi lenne a legjobb megold�s: ha kereszt�lsiklik a levegõn, lebeg, esetleg al�hullik az �gbõl? V�g�l a suhan�st v�lasztottuk. �gy viszont nem lehetett terjedelmes felsõtesttel �s kis sz�rnyakkal �br�zolni, mivel a sz�rnyaknak fenn kell tartaniuk a testet a levegõben. Ekkor tal�ltuk ki a k�gy�szerû alkatot.”
A s�rk�ny test�t t�bb ezer pikkely bor�tja. Ezek megalkot�s�hoz komputeranim�ci�s technik�t alkalmaztak, hogy a leghetõ leg�lethûbb hat�st �rj�k el. „A pikkelyekben az a nagyszerû, hogy l�tsz�lag lebegnek a s�rk�ny bõr�n – jegyzi meg DeLeeuw. – Amikor a s�rk�ny megmozdul, a pikkelyek sz�tv�lnak, elõtûnnek a k�z�tt�k l�võ ny�l�sok, de nem torzulnak el vagy ny�lnak ki.”
„Amikor elkezdt�k a munk�t, fogalmam sem volt, hogy mekkora kih�v�st jelent megtervezni egy eff�le l�nyt – eml�kszik Bowman. – Azt hittem, egyszerûbb lesz – csak megrajzolom a s�rk�nyt, a fi�k sz�m�t�g�pre viszik, �s k�sz. De kor�ntsem volt ennyire egyszerû a dolog. Meg kellett tervezni minden csontot, minden izmot, mirigyet, minden l�bujjk�rm�t… egyetlen s�rk�ny fel�p�t�se kilenc h�napig tartott.”
„A forgat�s kezdete ut�n egy h�ttel megmutattunk Robnak egy r�szt a filmbõl, ahol a s�rk�ny egy f�st�s, fekete, siv�r ter�leten halad �t. Mindenrõl megvolt az elk�pzel�s�nk, hogy milyen is legyen, hogyan n�zzen ki – mondja Hoover. – Miut�n megtervezt�k a l�tv�nyt, a technika k�vetkezett. P�ld�ul rendben, a s�rk�ny �rjen f�ldet �s tegyen g�nyos megjegyz�seket Matthew-ra. Sz�val, k�pzelj el egy s�rk�nyt amint 4,5 m�teres sz�rnyaival felkavarja az �sszes szennyet �s mindent l�ngra lobbant maga k�r�l. Mindennek fel kellett gyulladnia, Matthew ruh�j�nak pedig feket�v� kellett v�lnia. Be kellett ezt mutatnunk, hogy n�zõ igaznak gondolja azt, amit l�t, ami bonyolult, mert val�j�ban semmi sincs ott… Ha ezt nem tessz�k meg, senki nem fogja elhinni, hogy a s�rk�ny t�nyleg lesz�llt.”
„Az igazi kih�v�st a fizikai val�s�g �s a vizu�lis effektusok vil�g�nak �sszeegyeztet�se jelentette” – teszi mindehhez hozz� Jonathan Glickman executive producer.

A PRODUKCI�R�L