A Marvel Comics „Daredevil: The Man Without Fear” cmû kpregnye elõszr 1964-ben jelent meg, a kpregnyek egyik nagy korszakban. Ugyanebben az idõszakban jelentek meg olyan ms nagysikerû Marvel-kpregnyek is, mint a „The Fantastic Four”, a „The Incredible Hulk”, az „Iron Man”, a „The Mighty Thor”, a „The X-Men” vagy a „Spider-Man”. Azta is Daredevil minden idõk egyik legnpszerûbb kpregnyhõse.
Daredevil figurja egy olyan kor termke, amely – csakgy, mint a mai vilg – tele volt feszltsggel s bizonytalansggal. A Marvel-kpregnyek szuperhõsei pedig ebben a korban valsgos emberekknt jelentek meg, valdi problmkkal. Daredevil is rendelkezik nhny emberi gyengesggel: nemcsak haland, de a sz szoros rtelmben fogyatkkal lõ is.
„Az sszes figura, akiket kitalltam, fogyatkos volt” – jegyzi meg Stan Lee, a kpregny egyik alkotja. Akkoriban Lee s munkatrsa hrom vig futszalagon gyrtottk a kpregnyeket. 1964-ben egyszer ppen a kvetkezõ kpregnyhõskn trtk a fejket, amikor rjttek, hogy mg egyetlen kpregny szuperhõse sem volt vak. Ettõl a gondolattl vezrelve Lee kiterjedt kutatsokat vgzett, s azt tallta, hogy ha az ember elveszti a ltst, a tbbi rzkszerve egy idõ utn rendkvl kifinomultt vlik. A test gy prblja ptolni a lts hinyt. „Arra gondoltam, mi trtnik, ha valakinek ez a tbbi rzkszerve sokkal kifinomultabb lesz, mint egy tlagos ember rzkszervei.” – emlkszik vissza Lee.
s megszletett Daredevil.
A tbbi Marvel kpregnyhõstõl eltrõen, akiknek valamilyen sugrzs kvetkeztben drasztikusan megvltozik a klsejk s a biolgiai felptsk, Daredevil ember marad. Egy furcsa baleset kvetkeztben, egyfajta klnleges rzkelsre lesz kpes, de egybknt nem vltozik meg jelentõsen. A tragikus baleset utn Matt Murdock nekilt, hogy fokozatosan jra tkletes llapotba hozza testt, szellemt s rzkeit. Megtanul pldul „ltni” a hangrezgsek segtsgvel, vagyis kpes lesz meghallani s azonostani egy ember, csak r jellemzõ egyni szvhangjt. Ezenkvl a tapintsa s a szaglsra is rendkvl kifinomult lesz. A Daredevil jabb kiadsnak alkotja, Frank Miller szerint: „Matt Murdock folymatosan rzkeli a verõ szven keresztlszguld s a legkisebb vnban raml vrt is. Minden egyes embernek csak r jellemzõ, egyni szvverse van, amit azonban a ltk kptelenek rzkelni. Olyan ez, mint az alrs vagy az ujjlenyomat, amelynek segtsgvel millik kzl is ki lehet vlasztani egy bizonyos embert. Ezeket a szvverseket hasznlja Matt Murdock.”
Miutn apjt meggyilkoltk, Matt az igazsgszolgltatsnak szenteli lett. Jogi diplomjnak megszerzse utn is szlõhelye, Hell’s Kitchen, kzelben marad, Rgi bartjval, Franklin „Foggy” Nelson-nal nyitnak egy gyvdi irodt, a Murdock ? Nelson-t. Matt nappal gyvdknt dolgozik, de bersge jszaka egy nkntes bûnldzõ megszllottsgba csap t. Amikor valaki megszegi a szablyokat Matt Daredevill vlik s lecsap. Hamarosan flelmetes igazsgosztknt tisztelik Hell’s Kitchen-ben. De Mattben minden ldott nap megkzd egymssal a j s a gonosz, az igazsg s a bosszvgy.
A Daredevil npszerûsge tretlen maradt a ’60-as s a ’70-es vekben is, de amikor 1980-ban Frank Miller vette t a kpregny irnytst, az a Marvel legjelentõsebb s legtbb pnzt hoz termkv vlt. Miller a kpregnyek vilgban addig ismeretlen mennyisgû sttsget, kemnysget s realizmust vitt a mûbe. A kvetkezõ nhny vben olyan meghatroz figurkat hozott be a Daredevil vilgba, mint pldul Elektra, Matt szerelme s egyben legnagyobb ellenfele. A film r-rendezõje, Mark Steven Johnson, ezt, a ’80-as vek elejn szletett, Miller-fle Daredevil-t tekintette munkja alapjnak.
 A Daredevil: The Man without Fear cmû rajzos regny elõszavban, amely a Daredevil elsõ kiadsnak harmincadik vforduljra jelent meg, Miller megemlt nhny olyan jellemzõ tulajdonsgot, amelyek nagyon magval ragad szemlyisgg teszik Daredevilt. „Rendelkezik egy bûnzõ minden adottsgval. Szletett gonosztevõ, bunys, bajkeverõ. Egy hazug, aki maszkot visel, s aki vagy ezerszer megszegi apjnak tett eskjt. Ez a fick veszlyesen profi, szinte emberfeletti tehetsge van az erõszakhoz. Matt magnyos harcos, egy olyan gyvd, aki megszegi a trvnyt. De Matt Murdock nem gonosztevõ s nem is ldozat. Van benne valami rendkvli erõ, amelyet ismeretlen anyjtl s eltkozott apjtl rklt. s ez a rendkvli erõ az, amit prbra tesz egy tragdia, visszafog a lelkiismeret s erõst a fegyelem. Ez a rendkvli erõ tartja fken a benne lakoz vrszomjas fenevadat, s knyszerti arra, hogy az igazsg szolglatba lljon. Legalbbis legtbbszr.”
Kevin Smith, a Stop-shop (Clerks), a Kptelen kpregny (Chasing Amy) s a Dogma r-rendezõje – egybknt maga is kpregny-õrlt – 1998-ban rt egy ktetreval j Daredevil-trtnetet. Ezekben a trtnetekben - amelyekben nagy hangslyt kap a valls s az erklcs – Smith egy olyan Daredevilt akart megmutatni „amilyet mg senki sem ltott. Ez egy olyan hõs, aki rjn, hogy a flelem nlkli ember egyszersmind hit nlkli ember is. s hit nlkl az ember nagyon knnyen embertelenn vlhat.”
Ben Affleck - aki klnben rgen egytt dolgozik Kevin Smith-szel s mindig is Daredevil-rajong volt - rta az elõszt ehhez a Daredevil Visionaries cmû ktethez, amely Smith nyolc kpregnyt tartalmazza. „Tizenkt ves voltam, mikor Matt Murdock hagyta, hogy Elektra Bullseye- legyen” – rja Affleck. „Ez a szerelmi trtnet, amely Frank Miller Daredevil-jeknt vlt hress, valahogy nagyon megindtott engem. Ezt mg ma sem szvesen vallom be, mg magamnak se. Lenyûgztt ez az ember, ez a vrsruhs szent, aki a vgn mgis mindig mrtr lesz. Nekem olyan volt ez, mint egy hasznlati utasts az emberi szemlyisg kettõssghez. A kpregny vilga olyan volt nekem, mint egy stt zug, ahol bizonytalann vltam. Nem tudtam biztosan, kihez vonzdjam. Furcsa s csods hely volt szmomra, ahol az igaz szerelem mindig tragikus, ahol a hõsknek mindig van stt oldaluk, s ahol a gonosztevõk rafinltan szeretetre mltk.”
s most, sok vvel ksõbb, Ben Affleck volt az, aki magra lthette Daredevil vrs csuklys jelmezt az elsõ mozifilmben, ami az ltala annyira szeretett kpregnybõl kszlt. A film msik legfontosabb figurja Mark Steven Johnson r-rendezõ, aki nagyon is tudja rtkelni Affleck Daredevil s a kpregnyek irnti rajongst. Johnson ugyanis tzves korban, egy Minnesota-i kisvrosban, szintn gyakran csorgott a bolt elõtt, ahol a kpregnyeket rultk. „Mindet elolvastam” – emlkszik vissza Johnson. „De legjobban a Daredevil ragadott meg. Taln azrt, mert ez a hõs volt az egyetlen, akinek valamilyen fogyatkossga volt. s ami mg megklnbztette õt a tbbi kpregnyhõstõl, az az, hogy õ valdi ember volt, valsgos problmkkal. Nem volt emberfeletti ereje, nem tudott hlt szõni, mint a Pkember, nem voltak iszonyatos izmai, mint Hulknak vagy gygyt tudomnya, mint Wolverine-nek. Õ csak egy hapsi volt. Ha lelõttk, meghalt. ppen ezek az emberi vonsok s gyarlsgok a forrsai az õt gytrõ erklcsi dilemmknak. Emlkszem egy mondatra: ’Neki, aki szrnyetegekkel harcol, nagyon kell vigyznia, nehogy õ maga is szrnyetegg vljon.’ Matt Murdock-kal pont ez trtnik. Egy idõ utn azt veszi szre, hogy kezd olyann vlni, mint azok, akiktõl, fogadalma szerint, meg kellene vdenie a vilgot.”
Gary Foster producer, aki Horseshoe Bay Productions nven kzs cget alaptott Johnsonnal,. jl emlkszik, hogy hat vvel ezelõtt Johnson nhny Daredevil kpregnyt dobott az asztalra s erõskdtt, hogy Foster - aki egybknt nem egy kpregnyolvas fajta - gy tekintse õket, mint egy leendõ nagyfilm alapanyagait. Foster elolvasta a Daredevil-knyveket, s hatsosnak, megvalsthatnak tallta õket, mg ha akkor nem is volt tl lelkes.
A film msik producere Avi Arad volt, akit gy ismernek, mint a Marvel kpregnyek lõ lexikont. A Marvel Studios s Arad producerknt kzremûkdtek mr a Pkember (Spider-Man), az X-Men – A kvlllk (X-Men), a Penge (Blade) s a „Hulk” cmû filmekben is. Arad szmra a Daredevil valsggal Shakespeare-i trtnet. „Ez az egyik leglenyûgzõbb regnyfolyam a Marvel univerzumban. Egy anti-szuperhõsrõl szl” – lelkendezik Arad. „Matt Murdock abszolt klnleges szemlyisg. Fogyatkos, nha tele van dhvel. Radsul mg az egyetlen igazi szerelme is a hallt kvnja.”
A sznszek s a szerepek
 A Daredevil alkoti fizikai adottsgaik s rzkenysgk alapjn vlogattk ssze a film szereplõit, akiknek letre kellett kelteni Matt Murdock stt, izgalmas s olykor humoros vilgt. A legfontosabb termszetesen a fõszerep, „a flelem nlkli ember”, Matt Murdock alakja volt, aki egyedlll figura a kpregnyhõsk vilgban. A vak hõs ujjaival kpes rzkelni a leggyengbb lenyomatot is a papron, s gy tapintsa segtsgvel olvasni is tud. A legkisebb lgnyomst vagy hõmrskletvltozst is rzkeli a krnyezetben, s kpes brkit azonostani pusztn a szaga alapjn, brmennyire is igyekszik az illetõ elrejteni testnek termszetes illatt. Daredevil hat mterrõl meghallja egy ember szvhangjt, mindenkit kpes azonostani a csak r jellemzõ szvritmusbl s gy a szvritmus megvltozsbl azt is csalhatatlanul meg tudja llaptani, ha az illetõ hazudik. s mindenek tetejbe egy cirkuszi akrobata gyessgvel s egy nehzsly bokszbajnok erejvel rendelkezik. Br j nhny zsiai harcmûvszeti technikt s a profi boksz elemeit is megtanulta, harcmodora mgis egyni s klnleges. Sok harci technika tseit s mozdulatait tvzi.
Johnson olvasta Ben Affleck Kevin Smith ktethez rt elõszavt, s rgtn tudta, hogy a sznsz szinte arra szletett, hogy eljtssza ezt a szerepet.” Ben nemcsak nagyon tehetsges s fizikailag rendkvl felkszlt sznsz, hanem mg kpregnyõrlt is, akrcsak n” – nevet Johnson. – „Radsul majdnem 1.90 s ez nagyon impozns. Fontos volt, hogy hihetõ legyen a trtnet, gyhogy olyan sznsz kellett, aki hitelesen el tud jtszani egy olyan embert, akinek minden jjel komoly s kockzatos fizikai erõprbkat kell killnia, hogy segtsen msokon.”
Affleck szerint sem tlagos sznszi feladat Daredevilt eljtszani. rmteli izgalom fogta el, mikor megtudta, hogy gyermekkornak egy fontos szereplõje vgre letre kel a filmvsznon. „Ennek a kpregnynek a fõhõse mindig valami mgikus s mitikus figurnak tûnt nekem” – mondja Affleck. „Daredevil stt s kemny figura, ugyanakkor azonban valahogy szexi s romantikus is. Nagy kihvs volt, hogy a kpregny mozdulatlan, ktdimenzis vilgbl egy lõ, mozg, eleven vilgot kellett teremteni, mghozz olyat, amely hihetõ s hatsos, anlkl, hogy hûtlen lenne az eredeti mûhz”
Az Arany-Glbusz djas Jennifer Garner jtssza Matt szerelmt, aki egyben Daredevil legfõbb ellensge. Elektra Nathcios, egy grg mgns, Nikolas Nathcios lnya, s tkletesen kpzett a harcos, az õsi japn nindzsa harcmodor oktatja, olimpiai szintû atlta s tornsz. Fegyvere a hromg tõr, a sai. Az alkotk hossz ideig kerestk a sznsznõt, aki el tudja jtszani Elektrt, a gazdag zletember elknyeztetett lnyt, akibõl letveszlyes harcos lesz.
 „Jennifernek megvan az a kpessge, hogy nagyon desnek s nagyon rtatlannak tud ltszani, de aztn felltzettk, s llati szexi lett – mesli Avi Arad. „Õ egy igazi kamleon a sznszi jtkstlusval s az atltikus kpessgeivel egytt. Pont ez az, amit kerestnk.”
Jennifer Garnernek nagyon sokat kellett dolgoznia, s nemcsak Elektra harcmûvszeti kpessgei miatt. „Az „Alias” cmû tvsorozatban alaktott szerepemben mr hozzszoktam a kommands stlushoz” – mondja mosolyogva a sznsznõ. - „Vonzott a Daredevil, nagyon akartam mr harcolni Ben Affleck ellen. Emellett persze nagyon tetszettek a film romantikus s rzelmes elemei is, meg a figura kettõssge. Van a filmben egy meghat, rzelmes szl, ezen alapul minden. Elektra egyszerre j s gonosz. Termszettõl fogva stt szemlyisg, ugyanakkor nagyon optimista is tud lenni. Nagyon vad, sokkal agresszvabb, mint brki, akit eddig jtszottam. Keresi a konfliktust, a harcot, ahelyett, hogy prbln kezelni az adott helyzetet. Erõs, magabiztos s szexi nõ, aki nem riad vissza attl sem, hogy a gyõzelem rdekben bevesse nõiessgt.”
Matt s Elektra szerelme az egyik legbonyolultabb cselekmnyszl, amely valaha kpregnyben szerepelt. Ez ll a film cselekmnynek kzppontjban. Mindketten keresik nmagukat, keresik letk rtelmt, harcolnak a sajt rosszabbik njkkel. Ez sokkal erõsebb ktelket jelent, mint egy hagyomnyos szerelmi kapcsolat. „Matt s Elektra kapcsolatnak nincs sok jvõje” – magyarzza Avi Arad. – „A lny kivltsgosknt nõtt fel, megvan benne minden, ami tasztja a frfiakat. s akkor tallkozik egy vak pasival, aki egy msik vilgbl jtt, Hell’s Kithcen-bõl. Vgl is az egsz olyan, mint egy grg tragdiban. Elektra meg akarja lni Daredevilt, akirõl termszetesen nem tudja, hogy azonos azzal a Matt Murdock-kal, akibe beleszeretett.”
Elektra lete gykeresen megvltozik, amikor tallkozik Bullseye-jal, a gyilkossal, akinek kvetkezõ kiszemelt ldozata a lny apja. Bullseye kedvenc fegyvere a dobcsillag, a suriken, de õ a vilg legjobb brgyilkosa, gy a kezben hallos fegyverr vlhat egy ceruza, egy krtyalap vagy akr egy gem kapocs is. Colin Farell azonnal megszerette a szerepet s olyan csibszesre, punkosra vette a figurt. „Nem nagyon kszltem a szerepre, csak a mgikus villmkz-technikt, a harcmûvszeti technikkat s a harcot kellett gyakorolnom. - mesl a sznsz. „Bullseye-t nem ktik a realitsok, brmi fegyverr vlhat a kezben, ami pp az adott helyisgben van. Nagy lvezet volt õt jtszani, mert annyira fura s elvarzsolt lehettem, amennyire csak brtam. Sose csinltam mg ilyet. Bullseye akr harminc mterrõl is meg tud lni valaki egy sraltttel. Nagy hossz krokodilbõr kabtot visel, amely gy terl szt, mint egy ejtõernyõ. Bullseye ezt is fegyverknt hasznlja, de leginkbb vdekezsre.”
Bullseye megbzja Wilson Fisk avagy Kingpin egy a maga erejbõl meggazdagodott milliomos, akinek alvilgi birodalma leplezi Daredevilt. A hatalmas termetû s hatalmas erejû Kingpin plyja cscsn van, s ezt annak ksznheti, hogy letben csak egyetlen emberben bzott: sajt magban. Õ irnytja az egsz alvilgot a keleti parton, mghozz vasszigorral. Kingpin kivl a kzelharcban s nagyon gyors, ami szokatlan egy ilyen mretû fick esetben. A kpregny szerint Kingpin kt mter s ktszz kil - s az õt jtsz Michael Clarke Duncan ugyan „csak” 195 centi s 153 kil - az alkotk biztosak voltak benne, hogy õ a tkletes sznsz a szerepre. Duncan, aki gyerekkorban szintn sok Daredevil kpregnyt olvasott gy vlekedik a cselekmny helysznrõl: „Daredevil, ahogy a legtbb szuperhõs, nem valami elõkelõ krnyken nõtt fel. Hell’s Kitchen olyan, mint egy gett. Ezt nagyon jl ismerem, mert n is ilyen krnyken voltam gyerek. Csak kinztem az ablakon vagy lementem az utcra, s ugyanazt lttam, amit Daredevil vagy Kingpin.”
Az alkotk azt akartk, hogy a mr gy is hatalmas termetû Duncan mg gyarapodjon a forgatsra, gy - az trendnek s klnbzõ izomtmegnvelõ szereknek ksznhetõen - a sznsz olyan nagy s erõs lett, hogy tkletesen megfelelt az ltala jtszott figurnak.
A produkcirl
 A vilg taln legjobb harcmûvszeti koreogrfusai, akcijelenet-specialisti s edzõi gyûltek ssze, hogy kitalljk s megalkossk a mozitrtnet eddigi egyik leghatsosabb akcifilmjt. Hrom hnappal a forgats megkezdse elõtt Ben Affleck elkezdte a kzdõsport s fitnesz edzseket, hogy felkszljn Daredevil szerepre. Az edzseket a kaszkadõrk vezetõje Jeff Imalda s a tapasztalt brit edzõ Dave Lea tartotta. „Ez egy j specilis edzsterv volt, kifejezetten Bennek.” – mondja Lea. „Nyjtssal kezdtnk, aztn a kzgyakorlatok a botos gyakorlatok s a rgsok kvetkeztek. Ezutn az utcai harc, a „jailhouse rock”, a kzi kzelharc, majd klnbzõ Kung Fu- s boxstlusok jttek. Daredevil szmra minden harcmodor msra j. Azt hasznlja, amelyikre az adott helyzetben ppen szksge van. s legalbb annyi tst kap, mint amennyit ad. Tud knnyed s kecses lenni, de ha kell durva s alattomos.”
Tom Sullivan vak sznsz, akinek lettrtnete alapjn kszlt az „If You Could See What I Hear” cmû tvfilm, tancsadknt kzremûkdtt a filmben. Sullivan, aki egsz letben sportolt, sõt orszgos bajnoksgot is nyert birkzsban, szorosan egyttmûkdtt nemcsak Ben Affleck-kel s a gyermek Matt Murdock-ot alakt Scott Terra-val, hanem a rendezõvel s a kzelharc technikjt oktat edzõvel is. „Az volt a feladatom, hogy megtantsam Bent, hogyan legyen a vilg leggyesebb vak embere” – mondja Sullivan. „Megprbltuk rzkeltetni a szitucit, amelyben Mattnek llandan ksztetse van, hogy Daredevil legyen, de a vilg elõl el kell titkolnia ezt. Bennek teht, amikor ppen Matt Murdock volt, ’vakabbnak’ kellett lennie, mint amilyen valjban.”
Az ismert harcmûvszeti koreogrfus Cheung Yan Yuen ksztette a film legtbb akcijelenett. Yuen, akit a Charlie angyalai (Charlie’s Angels) cmû filmben vgzett munkja tett igazn ismertt, harcmûvszeti szakrtõ csaldbl szrmazik. Fivre, Wo-Ping Yuen volt a harcmûvszeti koreogrfusa a Tigris s Srkny (Crouching Tiger, Hidden Dragon) s a Mtrix (The Matrix) cmû filmeknek. Yuen elismeri, hogy kezdetben fenntartsai voltak Affleck-kel, Garnerrel s Farrell-lel szemben. Nem bzott benne, hogy vgre tudjk hajtani azokat a jeleneteket, amelyeket tervezett. „Kellemesen csaldtam bennk, nagyon tehetsgesek voltak” – mondja Yuen. Affleck, Garner s Farrell a film jeleneteinek tbbsgben dublõr nlkl dolgoztak.
A film motoros s auts ldzseit s a tûzharcokat Jeff Imalda a tapasztalt kaszkadõr irnytotta, aki, tbbek kztt, olyan filmekben bizonytotta mr tehetsgt, mint a Penge, a Harcosok klubja (Fight Club) vagy a Szrnyas fejvadsz (Blade Runner).
A pontosan kidolgozott harcmûvszeti koreogrfival s az akrobatikus elemekkel a film alkoti azt akartk elrni, hogy az akcijelenetek relisak legyenek. Matt s Elektra hs-vr emberek, nem emberfeletti szuperhõsk, atltikus kpessgeiknek hihetõeknek kellett lennik. „Azt akartuk, hogy a gravitci normlisan hasson minden szereplõre” – mondja Gary Foster. „De azrt Daredevil a filmben brutlisabb, fizikailag erõsebb, mint a legtbb kpregnyhõs. Olyan fick, hogy ha leugrik egy hz tetejrõl, el kell hogy talljon vagy hrom tûzltrt ahhoz, hogy lelassuljon.”
A cselekmny helyszne New York Hell’s Kitchen nevû negyede, amelynek neve krlbell azt jelenti: a pokol bugyrai. Manhattan vrosrsz nyugati rszt nevezik gy, amelyet a 34. utca, az 59. utca, a 8. sugrt s a Hudson foly hatrol. Ez az a szegny negyed, ahol Matt Murdock l. Igaz, Hell’s Kitchen ma mr viszonylag biztonsgos s elg elegns krnyknek szmt. Fõleg mûvszek s kzposztlybeli alkalmazottak laknak itt, gyhogy ma mr nem aktulis a vrosrsz hagyomnyos elnevezse sem. Matt Murdock otthont azonban egy Los Angeles trtnelmi belvrosban, az kszersz nagyedben, lvõ plet tdik emeletn ptettk fel. Itt van az a titkos kamra is, ahol Murdock gyvd r gumibotszerû fegyvert s vrs kosztmjt tartja, valamint a hlkamra s egy fedett vzzel teli tartly is, ahol Matt elbjhat a vilg elõl s kipihenheti magt. A laks bejratnl egy hatalmas kõbõl faragott dombormû dszti a falat, amely egy angyalok s rdgk kztti csatt brzol. Barry Chusid, a dszlettervezõ, gyakorlatilag minden Matt laksban lvõ trgyat elltott Braille felirattal, az acl ruhacmktõl a konyhaszekrnyig.
Rich Thorne-nak s az ltala vezetett, a vizulis effektekrt felelõs csapatnak az volt a feladata, hogy Daredevil klnleges „rnykvilgt” megjelentse a vsznon. Daredevil rzkelõrendszere hasonlan mûkdik, mint a tengeralattjrk szonrja, csak sokkal kifinomultabb s rzkenyebb annl. Hogy ezt a hromdimenzis belsõ kpet rzkeltessk az alkotk, szmtgpek segtsgvel megjelentettk a hanghullmokat is.
 Termszetesen a hangoknak is nagyon fontos szerepk van a filmben. Daredevil, hallsa segtsgvel, szinte azt is ltja, mi fog trtnni. Pldul a legnagyobb hangzavar kzepette is kpes meghallani, ha csõre tltenek egy pisztolyt. A katedrlisban jtszd vgsõ akcijelenetben pedig igen fontos szerepet kap az orgona, amely a film zenjvel – s az Incubus gitrosnak, Mike Einzigernek, zenei motvumaival - egytt nagymrtkben hozzjrul majd, hogy a film nagy hatst gyakoroljon a nzõkre.
A hromszoros Oscar-djas jelmeztervezõ, James Acheson a Pkember befejezse utn csatlakozott a stbhoz. Acheson Lisa Tomczeszyn jelmeztervezõvel s egy negyvenfõs csapattal dolgozott a Daredevil kosztmjein, amelyeknek megtervezse s elksztse majdnem nyolc hnapig tartott. Semmikpp nem akartak olyan lasztex balletdresszt, mint amilyet sok ilyen kpregny-akcihõs visel. A nadrg s a felsõrsz kln van, beptett domborulatokkal a mell s a karrszen. Az v, amelyen Daredevil gumibotszerû fegyvert hordja, olyan mint egy westernhõs ve, azzal a klnbsggel, hogy ez kevlrbl, bõrbõl s katonai zsinrokbl van. A csizmk olyanok, mint egy motocross-os csizmja, csak aerodiamkailag feljavtottk s ellttk csatokkal.
Az alkotk azt szerettk volna, ha a szexi s elõkelõ Elektra Natchios ruhi hanyag elegancirl tanskodnak ugyanakkor azonban meg kellett jelenteni azt is, hogy Elektra kpzett a harcmûvszetekben. Ezrt Elektra harci ruhja fekete bõrszerû anyagbl kszlt s az „Igazsg”, a „Gyõzelem” s az „Erõ” japn rsjelei vannak rajta.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
