A MIB hihetetlen sikere igencsak meglepte a szakmt. A film 1997 nyarn olyan bombabiztosnak vlt kasszasikereket elõztt meg, mint az Elveszett vilg vagy a Batman s Robin. s most jra itt vannak a stt zsaruk!
„Taln megint befutunk a surranplyn – mondja Barry Sonnenfeld rendezõ. – Csak nem jn ki mg egy Star Wars-film!”
A MIB nemcsak a moziban volt risi siker, de olyan divatot teremtett, olyan j ltzkdsi s viselkedsformkat terjesztett el, amelyek alapvetõ hatst gyakoroltak az egsz vilg popkulturjra.
„Mindig gy gondoltam, hogy egy olyan helyes kis vicces filmet csinlunk, amelyikben van egy kis fst meg nhny tkr, csak hogy meglegyenek a sci-fi elemek is – mesli a rendezõ. – De a premier utn egy httel mr hrom msik film hirdetse is gy jelent meg, hogy a sznszek napszemveget viseltek. Will dalt pedig mindentt jtszottk. Nagyon j rzs volt ltni, hogy milyen risi hatsa van filmnknek.”
„Elvittk a gyerekeinket a MIB londoni bemutatjra, aztn szak-Angliba utaztunk egy kis csaldi pihensre – mesli Walter F. Parkes producer. – Nhny nappal ksõbb ltnk egy kiskocsmban, valahol a semmi kzepn, ettk szpen az ebdnket, s akkor hirtelen meghallottuk a film bettdalt a rdiban. Ez volt az egyik olyan pillanat, amikor tudatosult bennnk, micsoda risi hatsa van a filmnek mindentt a vilgon.”
A MIB meglepetsszerû kznsgsikere mg Sonnenfeldet s a stb tagjait is meglepte. Sonnenfeld rendkvli rendezõi rzkt elõszr az Addams Family – A gald csald cmû filmben bizonytotta, amely Charles Addamsnek a The New Yorker magazinban megjelent rajzai alapjn kszlt. Kt vvel ksõbb az Addams Family 2.-ben Sonnenfeld jra bizonytotta tehetsgt, br ez mr nem is hatott az jdonsg erejvel.
„A MIB – Stt zsaruk 2. elejn azt ltjuk, hogy Tommy s Will szerepet cserltek – magyarzza Laurie MacDonald producer. – Miutn Tommy kiszllt, Will lett az elsõszm stt zsaru. Mikor Tommy visszatr, Will mindenron fel akarja rzni rgi tantmestert, gy bnik vele, mint egy gyerekkel. Ez sok humoros helyzetet teremt.”
J s K teht jra egytt dolgoznak teht. Ezttal egy rendkvl szexis gonosszal kell megkzdenik, aki az eddigi legnagyobb kihvst jelenti szmukra. A stt zsaruk feladata most is az, hogy megvdelmezzk a Fldet a vilgûr gonosz spredkvel szemben. t v telt el azta, hogy K s J megmentettk a vilgot egy csillagkzi katasztrftl. Idõkzben K visszatrt a knyelmes civil letbe, J pedig tvette egykori trsa szerept a cgnl. Õ lett a Fldn lõ fldnkvliek tevkenysgt felgyelõ, egybknt hivatalosan nem is ltezõ, szervezet legesleghatkonyabb gynke.
Az egsz stt gylet gy indul, hogy J egy rutinfeladatnak tûnõ gyben kezd el nyomozni. Egy fldnkvli meglt egy msik fldnkvlit. Nem olyan nagy gy, elõfordul. m a nyomozs sorn J egy rdgi bûntny nyomra bukkan, amely mgtt Sereena (Lara Flynn Boyle), a gonosz kylothiai lny s ktfejû, m mg gy is fleszû trsa, illetve trsai, Scrad s Charlie(Johnnny Knoxville) ll, vagyis hogy llnak. Radsul Sereena bombz mankennek lczza magt, aki fehrnemûket mutat be. Egyetlen ember van a Fldn, aki tudja Sereena kldetsnek titkt, s ez K, az egykori stt zsaru. De K most pp egy msik nagy llami szervezet, a posta alkalmazottjaknt dolgozgat vagy inkbb pihenget.
Az elsõ rsz vgn K-t, mielõtt nyugdjba megy, „megvakuzzk”, azaz kitrlik a memrijt, hogy ne emlkezzen semmire. Ezrt a folytats egyik legfontosabb eleme az volt, hogy hogyan kerl vissza K a trtnetbe. „Mindig is gy kpzeltk el az elsõ rszt, hogy a befejezõ jelenetekben Tommyt megvakuzzk, de mr akkor gondoltunk r, hogy ha szerencsnk lesz, s elkszlhet a folytats, valahogy vissza kell õt hoznunk a trtnetbe – mesli Parkes. – A problma teht az volt, hogy gy kellett megrni a trtnetet, hogy Tommy minl hamarabb visszakerljn bele. Ezt egybknt Barry folyamatosan kvetelte is.”
„A nagy komikus prok, mint Burns s Allen vagy Stan s Pan mindig egy harsny s egy csendesebb figurbl llnak – mondja Sonnenfeld. – Nlunk Tommy Lee Jones volt a csendes s Will Smith a harsny. A folytatsban a legnagyobb feladat az volt, hogyan hozzuk ssze ezt a kt figurt rgtn a film elejn, hiszen az õ kapcsolatuk a film lelke. Az elsõ kt hten New Yorkban dolgoztunk, csak Will-lel. Aztn fel kellett vennnk Tommy s Will elsõ kzs jelenett a Kzponti Plyaudvaron. Az jszakai forgats vgn Will szles vigyorral a kpn odajtt hozzm, s azt mondta: »Hiba, J csak K-val az igazi.«, ami azt jelentette, hogy a Tommy ltal jtszott figura nlkl nem ltezik a Will ltal jtszott figura sem. Ahogy Abbott nlkl sincs Costello.”
Will Smith a vilg egyik legsikeresebb filmjben, A fggetlensg napja cmû produkciban alapozta meg hrnevt, mint akcihõs. Amikor ez a film a mozikba kerlt, pp a MIB forgatsnak kellõs kzepn jrtak. Will Smith nagyon rlt a lehetõsgnek, hogy tovbb nvelheti npszerûsgt, radsul ezttal mint igazi nagy formtum komikus mozisztr.
„Szerintem a MIB alaptlete, miszerint ltezik egy olyan kormnyhivatal, amelyik kezelsbe veszi a Fldn lõ fldnkvlieket, egyszerûen zsenilis – mondja Smith. – gy rtem, zsenilis a gondolat, hogy minden az orrunk elõtt zajlik. Egy stt zsaruk-fle szervezet lte sok mindent megmagyarz, amin mindig is csodlkoztunk. Pldul hogy miknt lehet oly sok rendkvl kznsges szemlybõl sikeres ember. Pldul valaki feltûnik a semmibõl, s – minden tehetsgtelensge ellenre – egyszerre csak õ a legfelkapottabb tvsztr. Mirt? Ht, mert nem fldi lny! gy mindjrt ms. A stt zsaruk sok mindenre tudjk m a vlaszt.”
J szmra a fldkvliek fldi tevkenysgt vizsgl szervezet lte egszen kzzelfoghat, de K boldog tudatlansgban l, sejtelme sincs a hivatal ltezsrõl s cljairl. Na j, annyira nem boldog ez a tudatlansg.
„Nem nagyon mentnk bele a rszletekbe, ami K postai tevkenysgt illeti – mondja Jones. – Annyi azrt kiderl, hogy nem igazn lvezi a dolgot. J posts, a Massachusetts llambeli Truro laki szeretik is, de nem boldog. Engem mg soha nem vakuztak meg, de biztos vagyok benne, hogy akit igen, annak folyamatosan valami hinyrzete van. A film nem fejti ki ezt rszletesen, mert a lnyeg az, hogy K minl hamarabb visszakerljn a trtnetbe, jra elkezdjen a hivatalnak dolgozni. Megprbltuk ezt olyan gyorsan elrni, amilyen gyorsan csak tudtuk. Nem akartunk leragadni a rszleteknl. A hinyz rszeket minden nzõ tetszse szerint kitltheti a kpzelete segtsgvel. Sok irnyjelzõ tblt elhelyeztnk, hogy ezt ki-ki a sajt tapasztalatai alapjn megtehesse. Nem aggdtunk e miatt, mert neknk az volt a fontos, hogy haladjunk elõre. s ha mr beindultunk, sokkal nagyobb dolgokkal kellett foglalkoznunk.”
K-nak tudat alatt termszetesen hinyzik a rgi munkja, a bevetsek s az akcik. A stt zsaruk fõnke, Z ki is kldi J-t, hogy segtsen K-nak visszatrni. „Z mindenrõl tud, ami a szervezeten bell trtnik – magyarzza Rip Torn. – Ezrt amikor J elmondja neki, hogy mi trtnt a bûncselekmny helysznn, rgtn sejti, ki tette, mit tett s mirt tette. A baj csak az, hogy a kiraks jtk egy darabja hinyzik, s Z, a fõnk J-t kldi el, hogy ezt a hinyz darabot megszerezze.”
Ez a hinyz darab azonban K elmjben van, aki, mint tudjuk, elvesztette az emlkezett. Tovbb nehezti az gy megoldst mg valami, ami egybknt is nagyon hinyzik J-nek.
Az egyik elem, ami nagyon hinyzik a stt zsaruk munkjbl, csakgy, mint az igazi nyomozkbl, az a csapatszellem. Ez egy magnyos foglalkozs, az ember csak a trsra szmthat. s mg magnyosabb vlik a munka, ha az ember trst megvakuzzk. De mg mielõtt felocsdna J, mris jra egytt dolgozik rgi trsval. J mgis megszegi a szablyzatot, s megengedi, hogy egy msik szemly, egy civil, klnleges szerepet jtsszon az letben.
„Miutn a legjobb stt zsaru volt a trsa, J-nek nagyon nehz egy olyan embert tallnia, aki ptolni tudn K-t – fejtegeti Smith. – Ezrt tveszi K szerept. Cinikus s fsult lesz. Ez a viselkeds taln hasznos a munkjban, de nem az a magnletben. Minden kapcsolatt elveszti az emberekkel. Igazi magnyos stt zsaru lesz. Amikor tallkozik Laurval, a lny annyira elbûvli, hogy teljesen megvltozik. Megszegi a szablyzatot, amely elõrja, hogy minden tant ki kell hallgatni, majd meg kell vakuzni. J nagyon vonzdik a lnyhoz, s nem akarja megvakuzni, mert azt szeretn, hogy Laura emlkezzen r.”
Miutn j nhny korbbi trst megvakuztk valamilyen szablyszegs miatt, J-t cserbenhagyja a ktelessgtudata, s azon veszi szre magt, hogy nem hajland megvakuzni egy tant, aki pedig sajt szemvel ltott egy fldnkvlit.
„Azt hiszem, J-t azrt rdekli Laura, mert nem a szoksos mdon reagl azokra az õrlt dolgokra, amiket lt – mondja Boyle. – Azonkvl J mr kezd nagyon magnyos lenni. Nagyon vgyik arra, hogy kapcsolatot teremtsen valakivel. Nem felttlenl prkapcsolatot akar, csak azt szeretn, ha lenne valaki olyan krltte, akinek van mltja. Amikor ltja, hogy a lny nem borul ki, ha valaki tengeri csillagg vltozik vagy ha egy kutya beszlni kezd, azt gondolja: »Ezzel a lnnyal meg kell ismerkednem.«”
Csakhogy jobb lett volna, ha J ezzel a valakivel soha nem ismerkedik meg, s ezt K, amint az ksõbb kiderl, nagyon jl tudja. Ez a valaki ugyanis nem ms, mint Sereena egy idegnyalb-lny. Mg akkor is, ha sokig egyltaln nem gy nz ki.
„Amikor a Fldre rkezik, olyan, mint egy nyalb. gy nz ki, mint egy articska s egy medza keverke – mondja Sonnenfeld. – Aztn talakul, s egy gynyrû modell lesz belõle, aki fehrnemûket mutat be. A szerepet a gynyrû Lara Flynn Boyle jtssza, akivel rm volt dolgozni. Lara tkletes erre a szerepre.”
Lara Flynn Boyle szmra a fldnkvli gonoszt eljtszani egy igazi nagy filmben nagy lehetõsg volt a plyjn, radsul fizetst is kapott azrt, hogy jl szrakozzon. „Amikor felajnlottk a szerepet, azt gondoltam: »llati j! Fldnkvli leszek egy hatalmas kasszasikerben.« De akkor mg nem igazn tudtam, hogy ez mit jelent – emlkszik vissza a sznsznõ. – Nagy rajongja voltam az elsõ rsznek, s Willt kzvetve, bartokon keresztl, vek ta ismertem. Tudtam, hogy j fej. Biztos voltam benne, hogy õ s Tommy tkletes prost alkotnak. Azt azonban nem tudtam, hogy milyen szrakoztat lesz Barryvel s a stbjval dolgozni. A forgats nagyon nyugodt lgkrben zajlott. Kivve, hogy mindenki majd’ megszakadt a nevetstõl, amikor Barry viccet meslt vagy a cowboykalapjban stlgatott le-fl, s gnyos megjegyzseket tett. Imdtam vele dolgozni.”
Boyle vlemnyt mozisztrok egsz sora erõstheti meg. Smith szerint, aki mr ktszer dolgozott Sonnenfelddel, nincs rendezõ, aki gyesebben ki tudn kihozni a humort egy jelenetbõl. „A MIB sajtos hangulata nagyrszt Sonnenfeldnek ksznhetõ – jelenti ki Smith. – Tommy s n tvettk a szemllett, amikor ezeket a szerepeket jtszottuk. Biztos, hogy Tommy vagy n egszen mskpp jtszottuk volna el ezeket a szerepeket, ha rnk van bzva. Barry egy rendkvl bizarr egynisg. Ettõl mûkdik a film s a figurk is.”
Jones, akit a MIB elõtt kizrlag drmai szerepekben lthattunk, valami sajtos zt adott hozz a filmhez. s ennek nagy szerepe van abban, hogy a film ilyen jl mûkdik vgjtkknt is. „Nemigen ismerhetõ fel nlam a humorrzk semmilyen formban – mondja savany kppel Tommy Lee Jones. – De most szerencsm volt, mert ezttal mindssze Barry tmutatsait kellett kvetnem, s mris gy ltszott, hogy van humorrzkem.”
A lnyekrõl
A MIB folytatsban nemcsak K, J s Z trnek vissza, de jra lthatjuk a rendezõ kedvenc fldnkvli figurit is.
„Az egyik legnagyobb problmnk az volt, hogy a sikeres figurk kzl melyek szerepeljenek a folytatsban – mondja Sonnenfeld. – Tommyn s Willen kvl jra tallkozhatunk Jeebsszel, a zloghz-tulajdonossal, s Frankkel, a kutyval, akit egybknt ugyanaz a kutya, Mushu, jtszik, mint az elsõ rszben. Aztn most is vannak a giliszta-lnyek, de most nagyobb szerepk van, mint az elsõ rszben. Ezek nagyon jl kitallt figurk. Lustk s becstelenek, nagyon sokat dohnyoznak s nagyon keveset dolgoznak. Elgg visszatasztak. Ez rdekes, s ezrt szerepelnek a msodik rszben is.”
„Barry ppen befejezte a Szljatok a kpcsnek! cmû filmet, s mris elkezdte tervezni a MIB-et – emlkezik Rick Baker. – Nekem egytt volt a csapatom, s ppen nem nagyon volt mit csinlniuk, mert egy msik tervnk elfogadsra vrtunk. Akkor azt mondtam: »Na, akkor csinljunk egy olyan bbut, ami igazn vkony, olyan, mint egy bot.« Megcsinltuk a bbukat anlkl, hogy egyeztettnk volna Barryvel, Steven Spielberggel, Walter Parkesszal vagy Laurie MacDonalddal. Pedig õk voltak hivatva elfogadni a terveinket. Azrt mi csak megcsinltuk a bbukat, s feltettk õket a polcra. A forgatknyvben van egy jelenet, amelyben be kell mutatni, hogy nz ki a stt zsaruk fõhadiszllsn egy amolyan pihenõ, kvz helyisg. s Barry azt mondta: »Kellene oda nhny fldnkvli. Most mit csinljunk?« Egy kicsit haboztam, mert Barry nem tudott a giliszta-lnyekrõl, de aztn megmutattam õket neki. s el volt ragadtatva.”
A MIB msodik rszben j nhny kedvencnk felbukkan az elsõ rszbõl, de azrt vannak j figurk is. Az egyik legfontosabb ilyen figura Sereena szimi ikerpr trsa, akit Johnny Knoxville alakt. Ez volt az egyik legnehezebb szerep a filmben.
„Johnnynak s nekem is az tûnt a legjobb megoldsnak, hogy õ jtssza a figura mindkt fejt – mondja Sonnenfeld a sznszrõl. – Visszatekintve egy rmlom volt ezeknek a »ktfejû« jeleneteknek a felvtele, mert ugyebr egyszerre csak egy fejet tudtunk felvenni. gyhogy elõszr felvettk az adott jelenetet az egyik fejjel, megvgtuk, majd hetekkel ksõbb tettk hozz a msik fejet a jelenethez blue-box technikval. Johnnynak gy kellett eljtszania a msik fej szerept, hogy nem nzhette a monitort, mert az ltszott volna a felvtelen. Charlie egy goromba kis fick, mg Scrad inkbb naiv. Johnny nagyon jl jtszotta õket, mindig pontosan tudta, ppen melyik szerepet alaktja.”
Az alkotk egyeztettek Bakerrel, hogy milyen fldnkvli lnyek legyenek a filmben. A giliszta-lnyeken kvl Bakerk megalkottk Flap Jacket, Split Guyt, Squid Guyt, One Eye Guyt s Pobo Squidet.
Jebbsen kvl, akit Tony Shalhoub jtszik, s az elfogott zontolvajon, Jarran kvl, akit John Alexander alakt, Baker maszkmesterei – Mary E. Vogt jelmeztervezõvel egyttmûkdve – szmos sznsz fldnkvliv torztsban segtettek. Ilyen figurk pldul: Pineal Eye (Kevin Grevioux), Mosh Tendrils (Derek Mears), Bird People (Jeremy Howard s Mary Stein), Eye Guy (William E. Jackson), Dog Poop (Sonny Tipton), Corn Face (Michael Garvey) s Joey (Doug Jones)
A spci cuccokrl
„Nem szabad albecslni a hatalmas spci fegyverek, a fekete ltnyk s a stt napszemvegek erejt – figyelmeztet Parkes a stt zsaru-ikonogrfia erõs kult hatst fejtegetve. – Ez kapcsoldik egy csom amerikai mtoszhoz, a pisztolyhõskhz, a G-Menhez, egy kicsit mg James Bondhoz is. Ezekkel az eszkzkkel s az utcai zsaruk ltzkvel mi, mozinzõk gyakran tallkozunk a filmekben. A MIB minden tekintetben tbbet nyjt, mint amit a mozihõseinktõl vrunk.”
Ez a „tbb” a fegyverek esetben a legnyilvnvalbb. A MIB – Stt zsaruk 2. esetben a fegyvereket a szigoran titkos szervezet cscsgynke ihlette. „Nagyon nehz fegyvert tervezni, mert mr annyit csinltak eddig – jegyzi meg Bo Welch dszlettervezõ. – Nagyon hasznlhatnak, ugyanakkor klnlegesnek kell ltszania. Radsul illenie kell a helyzethez s a figurhoz, aki hasznlja. Mr az elsõ rszben is lthattuk, hogy a Will Smith ltal alaktott figurt sokkal jobban rdekli a divat, mint a Tommy Lee Jones ltal jtszott gynkt. Ezttal teht mindenben igazodnunk kellet J gynk egynisghez, a karrtl a fegyverig. A cuccainak a legjabb divat szerint valnak kellett lennik.”
A rgi kedvenc, a Zajos Tcsk persze most is szerepel, de vannak j fegyverek is. Ilyen pldul a Kk fny puska, a proton detontor, a hromcsvû puska vagy egy nagyon nagy pnclkl. Egy msik vltozs az autk terletn tapasztalhat. J, aki az elsõ rszben igencsak lefitymlta K gynk Fordjt, most knosan gyel arra, hogy sajt magnak megfelelõ autt biztostson. gy aztn egy Mercedes E 500-sal jr. Ez az aut, amely egybknt 2003-as modell, ebben a filmben lthat elõszr. Van egy msik olyan kulttrgy a filmben, amelynek msolatt mindenki szeretn majd magnak tudni a 8 vestõl a 80 vesig, akr frfi az illetõ, akr nõ. Ez pedig a giliszta-lnyek garzonja, egy annyira j laks, hogy Sinatra vagy a Rat Pack is megirigyeln, ha nem csak 90 centi magas lnyeknek terveztk volna.
„Az egyik kedvencem azok kzl, amit Bo Welch tervezett a film szmra, a giliszta-lnyek garzonja – mondja Sonnenfeld. – Az elsõ rszben csak a stt zsaruk kzpontjban lthattuk ezeket lnyeket. Most, a folytatsban megltogatjuk õket a laksukon, ami olyan, mint egy 60-as vekbeli legnylaks, sppedõs szõnyegekkel, vajsznû mennyezettel, jakuzzi-kddal, sok szeszesitallal, rengeteg krmmal s Tijuana Brass-fle zenvel. Ezek a lnyek olyanok, mint a Tom Jones-korabeli aranyifjak. A mennyezet nagyon alacsony a laksukban, olyan msfl mter krl van, a megszokott kt s fl mter helyett. Tommy s Will pedig mind a ketten 180 centi felett vannak. gy aztn nem is lehetne annl komikusabb helyzet, mint amikor J s K megltogatjk a giliszta-lnyeket ebben a kicsinytett krnyezetben. Majd megltjk!”
A MIB igazolja a mr-mr kzhelyszmba menõ mondst, hogy soha nem szabad lebecslni a spci cuccok s a Ray Ban napszemvegek hatst. A msodik rsz most jabb divatot teremt, jabb trgyakat szabadt r a gyantlan vilgra s a popkultrnak taln megint vekbe telik, mire maghoz tr a sokkbl. Ezt teht mindenki, aki konzervatv s knyes zlssel rendelkezik, tekintse jindulat figyelmeztetsnek. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
