A t�rt�n�szek �vsz�zadokon kereszt�l azt gondolt�k, hogy az Arthur-mondak�r csak m�tosz, de bebizonyosodott, hogy Arthur val�s�gos szereplõje volt az 5. sz�zadi Britannia t�rt�nelm�nek, hogy a legend�s figura m�g�tt val�di szem�ly rejlik, aki a priv�t �let ut�ni v�gy �s a k�z�ss�g ir�nti k�teless�gtudat k�z�tt h�ny�dott.
Arthur (CLIVE OWEN), aki a R�mai Birodalom leg�szakibb v�dvonal�nak õrz�s�re kirendelt sereg vez�re, alig v�rja, hogy elhagyja Britanni�t, �s visszat�rjen R�ma biztons�gos falai k�z�. �m mielõtt elhagyn� a szigetet, lovagjaival egy�tt m�g egy utols� nagy megb�z�st kell teljes�tenie, aminek sor�n r��bred, hogy ha R�ma elveszik, Britanni�nak sz�ks�ge lesz egy vez�rre, aki bet�lti az ûrt - valakire, aki nemcsak a sz�szok fenyegetõ t�mad�s�t�l v�di meg az orsz�got, hanem megmutatja az utat egy �j korszak fel�. Arthurnak Merlin, a brit csapatok vezetõj�nek seg�ts�g�vel, valamint a gy�ny�rû �s b�tor Guinevr�val (KEIRA KNIGHTLEY) az oldal�n, kell megtal�lnia az erõt �nmag�ban, hogy elford�tsa a t�rt�nelem kerek�t.
Az Arthur kir�ly c�mû filmben a t�rt�nelem egyik legnagyobb legend�ja elevenedik meg izgalmas kalandok, k�l�nleges l�tv�ny �s lenyûg�zõ csatajelenetek k�zepette.

"Az Arthur kir�ly egy vez�r t�rt�nete, aki arra sz�letett, hogy megv�dje Britanni�t a sz�szok t�mad�s�t�l, �s �j fejezetet nyisson az orsz�g t�rt�nelm�ben. Annak a f�rfinak a t�rt�nete, akibõl Arthur kir�ly lett - mondja JERRY BRUCKHEIMER, aki legut�bb A Karib-tenger kal�zai �s A S�lyom v�gvesz�lyben c�mû mozisikereket jegyezte producerk�nt. - �pp az tetszett meg ebben a forgat�k�nyvben, hogy teljesen �j szemsz�gbõl mutatja be ezt a j�l ismert t�rt�netet. Az az igazs�g, hogy Arthur j�val kor�bban �lt, mint ahogy �ltal�ban az emberek hiszik, �s mint ahogy a legt�bb r�la sz�l� filmben �br�zolj�k."
"Van a t�rt�nelemben egy pillanat, amit biztos kiindul�pontnak vehet�nk - �ll�tja DAVID FRANZONI forgat�k�nyv�r�. - Van egy n�v �s van egy csata. A n�v Lucius Artorius Castus, a csata pedig a h�res Badon-hegyi csata. Ez az �tk�zet megv�ltoztatta Britannia t�rk�p�t, �s egyben megteremtette Arthur legend�j�t, ami �vsz�zadokon kereszt�l fennmaradt. Arra gondoltam, hogy ez remek lehetõs�g: visszamenni az idõben �s megpr�b�lni �sszerakni, hogy milyenek lehettek ezek az emberek val�j�ban, �s realisztikusan elmes�lni a t�rt�net�ket.
A szaramata lovass�g vagy lovags�g volt az utols� r�mai alakulat �szakon, �l�n Artorius Castusszal, �s m�g egy utols� k�ldet�sre indultak az ellens�ges ter�leten, mik�zben k�r�l�tt�k darabjaira hullott a R�mai Birodalom - folytatja Franzoni. - Ezek a katon�k k�ny�rtelen�l �s brut�lisan harcoltak b�rki ellen R�ma parancs�ra. Patakokban folyt a v�r mindenhol, ahov� csak elvetõdtek."
Bruckheimer ANTOINE FUQUA-t k�rte fel az Arthur kir�ly megrendez�s�re. Fuqua pittsburgi l�v�n Arthurr�l �s a Kerekasztal Lovagjair�l sz�l� filmeken nõtt fel. "Kissr�c koromban is nagyon szerettem ezt a t�m�t, k�sõbb pedig sokat tanulm�nyoztam a korszakot - mes�li a rendezõ. - Jerry az�rt gondolhatta, hogy �n vagyok a megfelelõ v�laszt�s erre a filmre, mert �n mindig is ink�bb �rdesnek �s mocskosnak �reztem ezt a t�rt�netet, nem pedig romantikusnak: szinte �rad belõle az erõszak �s a v�r szaga. �rad belõle a rem�nytelens�g. Nagyon apokaliptikus. A t�rt�nelemnek ebben a korszak�ban nem volt sok rem�ny a megmarad�sra - a rem�nyt Arthur hozta el �s testes�tette meg."
A film alapkoncepci�ja egy akci�dr�ma volt, ami felt�rk�pezi Arthur kir�ly �s lovagjainak v�res kalandjait. "Nagyon izgalmasnak tûnt, mert ezt az Arthurt m�g soha nem l�thattuk azelõtt - mondja Fuqua. - A t�rt�net alapjai val�s�gosak, t�rt�nelmi kutat�sokon alapulnak. Napvil�gra ker�lt n�h�ny t�ny, ami azelõtt nem volt ismert. F�lelmetes �rz�s felfedezni, hogy az a mesebeli hõs, akivel felnõ az ember, val�ban l�tezett."
Noha Fuqua meglehetõsen j�l ismerte az Arthur-legend�t, m�g soha nem hallott Castusr�l, am�g el nem olvasta Franzoni forgat�k�nyv�t. "Semmit nem tudtam az artoriuszokr�l vagy a szaramata lovagokr�l - vallja be. - De miut�n elolvastam a k�nyvet, Jerryvel egy�tt elutaztunk Angli�ba, k�r�lszagl�sztunk, mit lehet tal�lni a t�m�r�l, megn�zt�k Hadrianus fal�t �s besz�lt�nk Arthur-szak�rtõkkel, t�bbek k�z�tt JOHN MATTHEWS-szal. M�zeumokba is ell�togattam, hogy l�ssam, mit viseltek a lovagok. Nekem �gy tûnt, hogy lovagg� v�lhattak b�rmely nemzet n�pei, amiket elfoglaltak a r�maiak. De arra is r�j�ttem, hogy akkoriban a lovags�g m�g nem abban a form�j�ban l�tezett, ahogy mi ismerj�k: ezek a harcosok nem idealizmust �s dicsõs�get hajszoltak, v�rben, s�rban �s hidegben k�zd�ttek nap mint nap, õk lehettek a legkem�nyebb fick�k sz�les e f�ld�n."