A történészek évszázadokon keresztül azt gondolták, hogy az Arthur-mondakör csak mítosz, de bebizonyosodott, hogy Arthur valóságos szereplõje volt az 5. századi Britannia történelmének, hogy a legendás figura mögött valódi személy rejlik, aki a privát élet utáni vágy és a közösség iránti kötelességtudat között hányódott.
Arthur (CLIVE OWEN), aki a Római Birodalom legészakibb védvonalának õrzésére kirendelt sereg vezére, alig várja, hogy elhagyja Britanniát, és visszatérjen Róma biztonságos falai közé. Ám mielõtt elhagyná a szigetet, lovagjaival együtt még egy utolsó nagy megbízást kell teljesítenie, aminek során ráébred, hogy ha Róma elveszik, Britanniának szüksége lesz egy vezérre, aki betölti az ûrt - valakire, aki nemcsak a szászok fenyegetõ támadásától védi meg az országot, hanem megmutatja az utat egy új korszak felé. Arthurnak Merlin, a brit csapatok vezetõjének segítségével, valamint a gyönyörû és bátor Guinevrával (KEIRA KNIGHTLEY) az oldalán, kell megtalálnia az erõt önmagában, hogy elfordítsa a történelem kerekét.
Az Arthur király címû filmben a történelem egyik legnagyobb legendája elevenedik meg izgalmas kalandok, különleges látvány és lenyûgözõ csatajelenetek közepette.

"Az Arthur király egy vezér története, aki arra született, hogy megvédje Britanniát a szászok támadásától, és új fejezetet nyisson az ország történelmében. Annak a férfinak a története, akibõl Arthur király lett - mondja JERRY BRUCKHEIMER, aki legutóbb A Karib-tenger kalózai és A Sólyom végveszélyben címû mozisikereket jegyezte producerként. - Épp az tetszett meg ebben a forgatókönyvben, hogy teljesen új szemszögbõl mutatja be ezt a jól ismert történetet. Az az igazság, hogy Arthur jóval korábban élt, mint ahogy általában az emberek hiszik, és mint ahogy a legtöbb róla szóló filmben ábrázolják."
"Van a történelemben egy pillanat, amit biztos kiindulópontnak vehetünk - állítja DAVID FRANZONI forgatókönyvíró. - Van egy név és van egy csata. A név Lucius Artorius Castus, a csata pedig a híres Badon-hegyi csata. Ez az ütközet megváltoztatta Britannia térképét, és egyben megteremtette Arthur legendáját, ami évszázadokon keresztül fennmaradt. Arra gondoltam, hogy ez remek lehetõség: visszamenni az idõben és megpróbálni összerakni, hogy milyenek lehettek ezek az emberek valójában, és realisztikusan elmesélni a történetüket.
A szaramata lovasság vagy lovagság volt az utolsó római alakulat északon, élén Artorius Castusszal, és még egy utolsó küldetésre indultak az ellenséges területen, miközben körülöttük darabjaira hullott a Római Birodalom - folytatja Franzoni. - Ezek a katonák könyörtelenül és brutálisan harcoltak bárki ellen Róma parancsára. Patakokban folyt a vér mindenhol, ahová csak elvetõdtek."
Bruckheimer ANTOINE FUQUA-t kérte fel az Arthur király megrendezésére. Fuqua pittsburgi lévén Arthurról és a Kerekasztal Lovagjairól szóló filmeken nõtt fel. "Kissrác koromban is nagyon szerettem ezt a témát, késõbb pedig sokat tanulmányoztam a korszakot - meséli a rendezõ. - Jerry azért gondolhatta, hogy én vagyok a megfelelõ választás erre a filmre, mert én mindig is inkább érdesnek és mocskosnak éreztem ezt a történetet, nem pedig romantikusnak: szinte árad belõle az erõszak és a vér szaga. Árad belõle a reménytelenség. Nagyon apokaliptikus. A történelemnek ebben a korszakában nem volt sok remény a megmaradásra - a reményt Arthur hozta el és testesítette meg."
A film alapkoncepciója egy akciódráma volt, ami feltérképezi Arthur király és lovagjainak véres kalandjait. "Nagyon izgalmasnak tûnt, mert ezt az Arthurt még soha nem láthattuk azelõtt - mondja Fuqua. - A történet alapjai valóságosak, történelmi kutatásokon alapulnak. Napvilágra került néhány tény, ami azelõtt nem volt ismert. Félelmetes érzés felfedezni, hogy az a mesebeli hõs, akivel felnõ az ember, valóban létezett."
Noha Fuqua meglehetõsen jól ismerte az Arthur-legendát, még soha nem hallott Castusról, amíg el nem olvasta Franzoni forgatókönyvét. "Semmit nem tudtam az artoriuszokról vagy a szaramata lovagokról - vallja be. - De miután elolvastam a könyvet, Jerryvel együtt elutaztunk Angliába, körülszaglásztunk, mit lehet találni a témáról, megnéztük Hadrianus falát és beszéltünk Arthur-szakértõkkel, többek között JOHN MATTHEWS-szal. Múzeumokba is ellátogattam, hogy lássam, mit viseltek a lovagok. Nekem úgy tûnt, hogy lovaggá válhattak bármely nemzet népei, amiket elfoglaltak a rómaiak. De arra is rájöttem, hogy akkoriban a lovagság még nem abban a formájában létezett, ahogy mi ismerjük: ezek a harcosok nem idealizmust és dicsõséget hajszoltak, vérben, sárban és hidegben küzdöttek nap mint nap, õk lehettek a legkeményebb fickók széles e földön."