Marseille-ben december van.
Daniel extrkkal turbzza fel a taxijt, Lili meg pipa lesz.
Japcsi gyakornoka elvaktja a felgyelõt, a nyomozs meg egy helyben topog.
Emilien mindenhol Tlapkat lt, Ptra meg trelmetlen.
Marseille-tõl Tignes-ig, Cannebiere-tõl a splykig
A kaland folytatdik…
A RENDEZÕ, GERARD KRAWCZYK BEVEZETÕJE:
A TAXI olyan kicsit, mint a TINTIN s az ASTERIX. Minden egyes alkalommal ms-ms kalandokat lnk t olyan szereplõkkel, akik kzben a bartainkk vltak.
A knai sznsznõ, Bai Ling tehetsge s profizmusa nagy hatst tett rm. Nem beszlt franciul, ugyangy fonetikusan tanulta meg a szerept, mint Ryoko a WASABI-ban.
A francia hegyek kztt ms lgkrben forgattunk, mint a korbbi epizdoknl. A h miatt egybknt bonyolultabb volt a forgats, s sszesgben azt gondolom, hogy a TAXI 3 mg humorosabbra sikerlt.
Azt remlem, hogy a nzõk rtkelni fogjk Daniel s Emilien jabb kalandjait, mert ht ezt a filmet elsõsorban nekik csinltam.
INTERJ GERARD KRAWCZYK RENDEZÕVEL
1/ Egy sorozat zrfilmjrõl van sz, vagy egy kvetkezõ darab megszletse is elkpzelhetõ?
Termszetesen mindig elkpzelhetõ a folytats, azonban itt valjban nem folytatsrl van sz, hanem egy msik kalandrl. Kicsit mint a TINTIN-ben, minden egyes alkalommal ms, kerek trtnet ugyanazokkal a szereplõkkel. Azt hiszem, hogy a TAXI elsõsorban olyan szereplõgrdt jelent, akik bartknt, j cimboraknt is kzel llnak hozznk, akikkel szeretnk tallkozni s szvesen bulizunk egytt. Olyan dolgok ezek, amiket az ember nem tud elõre elhatrozni. Radsul az is kell, hogy a sznszeknek legyen kedve eljtszaniuk a szerepket, hiszen õk is regszenek, talakulnak s vltozik az letk.
Szksgkppen ms trtnet kpzelhetõ csak el, mivel a TAXI megszletse ta hat v eltelt, s ennyi idõ alatt vltoznak a dolgok, a trtnetnek is ktelezõen t kell alakulnia a szereplõgrdval egytt, talakulni pedig annyit jelent, hogy vltozni.
2/ Miben alakult t n a TAXI ta? A sznszekkel val kontaktusban, a forgats bizonyos jeleneteinl knnyebb vagy nehezebb, jobban vagy kevsb aggdik?
Elsõ beugrsomkor a TAXI-nl erõstsknt jttem, mivel Grard Pirest bevittk a krhzba, a forgatst pedig mindenkppen el kellett kezdeni. Nem tudtam sok mindent a TAXI krli dolgokrl, ahogy az ott lvõ szereplõk tbbsge se. Egyszerre, egytt alakultunk, TAXI, sznszek s mindaz, amit magunkban reztnk mr az elejtõl fogva.
Valami nagyon sajtsgos, nagyon intenzv dolog trtnt a sznszek, Daniel s Emilien figurja, a felgyelõ s a marseille-i autk (amelyek szintn teljesen klnll szereplõk voltak) kztt. Egyfajta harmnia s szimbizis jtt ltre mindenki kztt, s egyszerrecsak tani lettnk, hogy valami nagyon tõs dolog szletik.
A TAXI 2-hz hasonlan nyilvnvalan most is elõvettk Daniel s Emilien figurjt, akik talakultak, vltoztak, ahogy mi is, s ht kicsit meg is regedtek…
A legjellegzetesebb dolog az vszakvlts. Korbban a cselekmny nyron zajlott, itt minden tlen trtnik, s emiatt a film bevilgtsa s a fny klnbzik attl, mint ami korbban a rendelkezsnkre llt.
3/ Hogy kzeltett a fõszerepet jtsz sznszekhez ennl a msodik kalandnl?
A magam rszrõl nagy rmmel tallkoztam jra a sznszekkel, s ht ugyanazzal a feszltsggel is, merthogy ugyangy szorong az ember, mint a legelejn.
Nagyon is tisztban vagyunk vele, milyen bartsg s szeretet alakult ki Emilien s Daniel alakja s a nzõkznsg kztt. Semmikpp se szeretnnk csaldst okozni!
gy egytt mi mind „ mintha egyetlen csald” lennnk; a mindennapi kacsolatainkban nha jl kijvnk, aztn elõfordul, hogy kevsb, de mgiscsak gy vagyunk egy csapat.
Mindnyjan nagyon vgynnk egy kiads sikerre, pont gy, ahogy arra vgytunk korbban, hogy a TAXI 2 mg az elsõnl is tbb rmt szerezzen.
Mindnyjan rengeteget dolgoztunk, s azt remljk, hogy a nzõk nem fognak csaldni.
4/ Milyen a viszonya Bai Linggel?
Tallkozsunk pp annyira volt meglepõ, mint ptõjellegû!
Bai Ling knai, Los Angelesben l tbb milli kilomterre az otthontl. Nagy amerikai filmekben jtszott mr, s elmeslte nekem az lettrtnett, n is az enymet. s ez szerintem szdletesen j a filmszakmban: az, hogy egy csapsra kialakul a kzs nyelv.
5/ Hogyan trsalogtak? Milyen nyelven? Ignybe vett tolmcsot?
Bai Ling professzionizmusa, nyitottsga s embersge engem mlyen megfogott. Lenyûgzõ munkt vgzett, hiszen, jegyezzk meg!, nem tudott franciul (csak fonetika leckket vett), s ez annl is knnyebb volt neki, mivel (a WASABIban szereplõ Ryoko Hirosutl eltrõen) folykonyan beszlt angolul.
Mindnyjunkat meglepett a fejlõdse, annyira, hogy a fellpse utn tbben is azt hittk, hogy tkletesen beszli a nyelvnket.
Szmomra õ egy csodlatos tallkozs, egy nagyszerû tehetsg, mostanra mr kicsit olyan, mint egy unokatestvr. Remlem, lesz mg alkalmam vele filmet kszteni.
6/ Hasonl tapasztalata volt Ryoko Hirosuvel is a WASABI forgatsa alatt?
Egszen ms volt, mert Ryoko szerepe sokkal nagyobbszabs s fontosabb volt, mint Bai Lingg.
Viszont mindkt sznsznõ munkabrsa lenyûgõzõ volt mind a francia szvegtanuls, mind az alaktssal kapcsolatos ignyessgk tekintetben.
8/ Milyenek voltak a forgatsi krlmnyek a hegyekben?
Ht kicsit nehz volt, mert az idn nem esett tl sok h. Kicsit bonyolult volt felvinni a a cuccokat, vrni a hidegben meg ilyesmi… ugyanakkor azonban kellemes hely volt, olyan, amit a mozi mg nem igazn fedezett fel magnak, rdekes volt kiaknzni a lehetõsgeit.
Igaz azonban az is, hogy pldul a termszetes dszletek ignybevtele risi szervezõmunkt ignyelt. Nha az elõrejelzs szerint fl egytõl ngy ra tzig volt napstsnk, s ngy tizenegykor le is bukott a nap a hegy mgtt, s azzal vge volt: ott lltunk vgkp nlkl.
Gyorsan kellett cselekedni, folyamatosan sszpontostani, s mindig kszenltben lenni.
9/ Melyik a leghumorosabb jelenet vagy melyiket volt a legnehezebb leforgatni?
Rengeteg humoros jelenet van, de nem szeretnk semmit se elõre kifecsegni!
Magam is tbbszr a hasamat fogtam a nevetstõl… Furcsa, de tudni kell, hogy az, aminek a vsznon majd humorosnak kell lennie, a forgats kzben nem felttlenl humoross. Varzslat ez, olyasfajta idõzts s pontossg, mint egy raszerkezetnl, a dolgoknak pontosan, sajtos temben kell bekvetkeznie.
s fordtva: ha a jelenet humoros a forgatson, nem lesz humoros a vsznon!
Ami meg a legkemnyebb jelenetet illeti… gy hiszem, az mg valahol vrat magra!
INTERJ SAMY NACERI SZNSSZEL
Valdi rm tallkozni megint ugyanazokkal a partnerekkel, mint a TAXI-ban s a TAXI 2-ben, vagy egyszerû munkakapcsolat?
Valdi rm. Mint ember is rlk, hogy olyan csapattal tallkozhatok, amelyik ismeri egymst, s nem kevs kzsen megtett t van mgtte, aztn rlk annak is, hogy Grard Krawczykkal dolgozom, hogy ugyanazzal a sznszgrdval jtszom, s kzben j arcokat is felfedezhetek.
Vannak prhuzamok a forgats kzbeni s az letbeni bartsg kztt?
Igen. Freddel nagyon j bartok vagyunk az letben, s ettõl pompsan egytt tudunk mûkdni a filmvsznon is.
Mit tudna mondani a partnereivel kapcsolatban?
A szereposzts profi s szleskrû volt, mindenki a legjobbat adta a forgatson. Ahogy Luc Besson krte a TAXI-nl s a TAXI 2-nl, minden sznsz „ha lmbl felkeltettk is” ismerte a szerept. Nincs rutinmunka a TAXI-ban. Azt hiszem, amiatt, hogy a legtbben mr a kezdetektõl ismerjk egymst, gyorsabban tudtunk haladni.
Mindenkinek ugyanolyan maradt a szemlyisge a TAXI ta.
Voltak tletei a forgatknyvhz, vagy vltoztatott meg jeleneteket. Ha igen, mirt?
Se egyik, se msik. Luc Besson szemlyreszlan rta a forgatknyvet, mindegyiknket jl ismer.
Hogy lehet kialaktani egyttmûkdst olyan sznsznõvel, akit egyltaln nem ismer?
sztnsen. Ha nem volt idõ tallkozni vele a forgats elõtt, kvetni kellett a rendezõ utastsait, vagy az idõ haladtval meg kellett vele ismerkedni.
Milyen benyomst tett nre Bai Ling?
Irt profi: minden ldott nap a jelenetein dolgozott a francia tanrjval. Nem gyerekjtk tanulni is meg jtszani is franciul. n lttam magam rosszul beszlni knaiul egy filmben. Ling teljesen elkpesztett.
A TAXI 3 harmadik rsze egy kalandnak. Hat v alatt talakultak a szereplõk. Hogy li meg ezt a vltozst a sajt szemlyisgn, a sajt jellemn keresztl?
A TAXI-nak ksznhetõen vrõl vre jobban bznak bennem az emberek. Sajt produkcis irodt nyitottam „Embellie” nvvel, s 2002-ben kt filmet szeretnk legyrtani. Bibi, a testvrem mellettem ll, szerepeket r a szmomra, belerzdott a szakmba… Npszerû lettem, de a jellemem nem vltozott: mg mindig tanulni s dolgozni vgyom, hossz t ll mg elõttem!
INTERJ FREDERIC DIEFENTHAL SZNSSZEL
1/ Milyen benyomsai tmadtak, mikzben ennek a harmadik kalandnak a forgatknyvt olvasta?
Tnyleg gy reztem, hogy egy j filmmel ismerkedem. A TAXI 2 az elsõ rsz folytatsa volt: ugyanazokbl az elemekbõl ptkezett, sok geget hasznlt, humoros volt s jl temezett, de nem lehetett ugyanolyan meglepõ. A TAXI 3-t olvasni viszont tnyleg felfedezs volt, minden lapra jutott valami!
Ugyanazt a meglepetst reztem, mint amikor a TAXI forgatknyvt megismertem. Lassan olvastam, mert jra s jra visszalapoztam egyes jelenetekhez, olyan jl szrakoztam magamban azon, ami pedig velnk mindnkkel trtnik a filmben. Radsul jra tallkoztam azzal a jfajta izgalommal s emberi melegsggel is, ami a kezdetektõl jellemzi a sorozatot.
gy is fogalmazhatnk, hogy a TAXI 3-ban benne van, ami mg nem volt benne a TAXI-ban, illetve mr nem volt benne a TAXI 2-ben… radsul nagyon szemlyes is! Elknyeztetve reztem magam, mintha tnyleg ajndkknt kaptam volna a forgatknyvet, s olyan volt olvasni, mint a legelsõ alkalomkor.Olyan voltam, mint egy kissrc, aki nem br magval, tutira tudtam, hogy ki fogunk lazulni s jl fogunk szrakozni. Felszabadultnak reztem magam, amikor a forgatknyvet olvastam. Mg tbb õrltsg van benne, de mgse esik tlzsokba, az elkpesztõ jelenetkavalkd pedig mg jobb keverket alkot a jtkossggal.
2/ Milyen emlkeket õriz a forgatsrl?
Nagyon j hangulat s vidm volt, egy szp tra a tengerpartrl fel a hegyekbe. A dszletet tekintve nagyon kellemes volt a Fldkzi-tengertõl felmenni a Grande Motte gleccserig s az Isere vlgybe. s ht mindenki ott volt: Grard, Luc, a sznszek s a technikusok. Hat v alatt valdi bizalom s bartsg alakult ki kztnk. Fontos volt tudni, hogy erre mindig szmtani lehet.
Fejlõdnek a kapcsolatok, bennfentesebbnek s szabadabbnak rzi magt az ember, taln attl, hogy elsajttott kzben ezt-azt.
3/ Volt olyasmi, amit megvltoztatott azokban a jelenetekben, ahol n is jtszik? Ha igen, mit?
Nem, ilyesmi eszembe se jutott volna, de nem is volt r szksg. Kirobbanan j volt ez gy. Csak arra tudtam gondolni, hogy a maximumon legyek s vissza tudjam adni a szerepemben bennelvõ lkttsget. Olyasmiket tanultam meg a forgats alatt, amiket komikusknt mg sose prbltam, ennyire mg sose lengett ki a mutat! gy nzek most mr a TAXI 2-re, mint, mondjuk, egy folyosra, amin t kellett magunkat zsilipelni, hogy kijussunk a TAXI 3-hoz. Tnyleg rdemes volt folytatni.
4/ Melyik volt a leghumorosabb jelenet vagy melyik volt a legfelkavarbb forgats kzben?
Lehetetlen egyet kivlasztani, az egsz forgatknyv humoros, az meg fõleg, hogy minden lengn ltztt nõ engem akart bntani.
Szemlyszerint n egyvalamin tudok jkat mulatni: az „akci” elõtt mindenki sszegereblyzi az arcvonsait, a gesztusait ahhoz, amit alakt, s a „snitt” utn, amikor kibjik a szereplõ bõrbõl, ntudatlanul is visszajtssza magban azt, amit az imnt csinlt, s nhny msodperc alatt kirtkeli magt, leltrt kszt. Ilyenkor pldul megismtli a jelenetkzepi gesztusait. Ez az tprogramozs irt vicces tud lenni, kvlrõl nzvst meg ppensggel tk abszurd. Volt mr, hogy rmszltak.
5/ A TAXI 3 egy kaland harmadik rsze. Hat v alatt talakultak a szereplõk. Hogy li meg ezt az talakulst a sajt szemlyisgn, a sajt jellemn keresztl?
A semmibõl nem lehet elindulni, az talakuls logikus. Nem mintha a semmibõl kne kezdeni, de tny, hogy hat v alatt az letben is meg a vsznon is talakulnak az emberek. Azt remlem, ennek az talakulsnak mg csak az elejn tartok. Magabiztosabb lesz az ember s vdettebbnek rzi magt. Nem a ktelkednitudsa szûnik meg – hogy friss maradjon, annak is jelen kell lennie, inkbb a jelen pillanattal tud jobban gazdlkodni. s ez maga a csoda. Imdom ezt a derûs nyugalmat, ezt a feltltõdst. Az mondjk, hogy idõvel a sznszek is bernek… Legalbbis nagyon remlem!
6/ Milyen volt a viszonyulsa Bai Linghez a forgats kzben? Ismerte korbbrl valamennyire vagy egyltaln nem?
Minden blockbusteremet ltta: a TITANIC-ot, a CASIN-t, AZ TDIK ELEM-et… A legutbbi Oscar-dj kiosztsn aztn ssze is kacsintottunk. gy ht kifejlõdtt kztnk valami belsõsges viszony a TAXI-val meg a filmcsinlssal kapcsolatban. Tnyleg jl alakult… Aztn az ilyen helyzetek tfordulnak valami msba… Lesz belõlk egy vacsora, mondjuk.
Na j, csak vicceltem. Nem ismertk egymst. Csak a NYUGAT REJTELMEI(MYSTERES DE L’OUEST)-ben lttam, ahol „Miss East”-et jtszotta. Rgtn az elejn teljesen alkalmazkodott, mint Emma. Nem volt knnyû vele, mindenkivel beszlgetett.
Imdott franciul tanulni. Edouard Montoute-tal mi is adtunk neki egybknt bartilag nhny leckt.
De komolyra fordtva a szt, tnyleg hihetetlen, ahogy megtanulta a szerept franciul, s nemcsak egyszerûen visszamondta.
A nyelv nem volt akadly, reztk, hogy szrakoztat neki, hogy velnk van. Nem ismerte Franciaorszgot, s nagyon kvncsi volt r, hogyan lnek az emberek egy ilyen ismeretlen orszgban.
7/ Emlkszik kiborulsokra, veszekedsekre?
Egyszer ahogy lptem be az ltzõbe, ltom, hogy tmve van Lidrl hozott nõcskkkel, pedig azoknak ott semmi keresnivalja nem lett volna. Nem fogtam, hogy n most ajndkot kapok, amirt mindig pontos vagyok s tudom a szvegemet.
Nagyon pipa lettem, annl is inkbb, mert mindegyik meztelen s csodaszp volt, s nem akartak kiengedni. Amikor mg tszul is ejtettek, na, akkor betelt a pohr: olyan hisztit csaptam, hogy ihaj! Flhvtam tl-zettig mindenkit, a producert, Los Angelest, Robert Hue-t… Hogy jnnek ahhoz, hogy ilyesmit csinljanak velem!!!
8/ Vannak prhuzamok a forgats kzbeni s az letbeni bartsg kztt?
Persze, Samyvel egyre jobban ismerjk egymst, õszintn megmondjuk egymsnak a vlemnynket. Tiszteljk a msikban, ami ms, s rrznk arra is, ami hasonl. Nem szoktuk kerlgetni a forr kst, igazi bajtrsiassg van kztnk.
INTERJ BAI LING SZNSZNÕVEL
1/ Hogy kzeltette meg a szerept?
Elõszr is szeretnm megksznni Luc Bessonnak, amirt alkalmat adott r, hogy Franciaorszgban dolgozhattam egy francia filmben, s egy ilyen mulatsgos szerepet alakthattam. Azrt is ksznettel tartozom neki, amirt bzott bennem, hogy el tudok jtszani egy szerepet olyan nyelven, amit nem ismerek.
Tnyleg szrakoztat volt szmomra, hogy olyan bjos nevû figurt alakthattam, akit „Qiu”-nak hvnak.
Csak a vgszavakat olvastam, mivel a script franciul volt, mgis ott volt valahogy a szerepem; gy llt elõttem, mint egy szp, csillog, sznes virg, vagy legalbbis a magam szmra gy vizualizltam elõszrre.
Utna minden knnyebb lett, reztem, hogy annak a „francia lendlet”-nek a sodrba kerltem, amit korbban nem ismertem.
Qiu szexis, humoros, rtelmes, bûbjos figura, aki azrt veszlyes is tud lenni… Csodlatos trtnetet ltem meg rajta keresztl, s megtanultam dudolgatni, hogy: „je t’aime”.
2/ Voltak nehzsgei a forgats kzben?
Nehzsgeim annak az emsztsvel voltak, amit megettem. Dlutnonknt a forgatson sajtszagban szott minden… A sajtok folyamatosan az asztalon voltak, mellettk meg a vrs bor. Elkpesztõ volt! Nem vagyok nagy sajtos, mgis azt hiszem, hogy a francik tnyleg tudjk, mi az, hogy letrm. Ennyi telt mg sohase lttam forgatson!
Gyakran eszembe jutott evs kzben, hogy hogyan fogok ezekutn dlutn mg dolgozni is? Mintha folyamatos buli lett volna, ettnk, ittunk, tncoltunk, szrakoztunk… s el is felejtettk a filmet!!! Tnyleg tl sokat ettem, a dlutni felvteleknl csak szenvedtem. Hiba prblkoztam, hogy elrejtsem a dudorod nagy hasamat a kamera elõl!!!
3/ Tanult franciul a TAXI 3 forgatsa elõtt?
Nem, de szerettem volna. Mindig is bennem volt, hogy akarok. Olyan nekem a francia, mint egy rzki meldia, nagyon szpnek rzem ezt a nyelvet. gy ht nem is vllalkoztam volna r, hogy elkezdjek franciul tanulni. Ez volt a legnehezebb dolog eddig, amit csinlnom kellett.
Nem is annyira a nyelv a bonyolult! Ha lett volna r tz vem, nem lett volna gond, de csak nagyon kevs idõm volt tanulni, s azt az illzit kelteni, hogy beszlek franciul.
Nyilvnvalan a nzõk fogjk majd megtlni, de azrt remlem, szeretni fogjk, ahogy a nyelvket beszlem… Egybknt mindig is azt gondoltam, hogy a vilg legszexisebb nyelve a francia!!!
Teljesen felkavart, amikor Luc megkrt, hogy ismteljem el utna, amit franciul mondott. gy emlkszem erre, mint letem egyik legmegerõltetõbb pillanatra. Mintha csak egy rossz vicc lett volna: sztlanul, hosszan rm meresztette a szemt, taln azt krdezte magtl, melyik bolygrl jhettem, s vgl kijelentette: „Nem, ez nem vicc, Bai Ling. Ha tnyleg szeretnl jtszani a filmben, felttlenl franciarkat kell venned. Ez nem annyit tesz, hogy idõnknt belehallgatsz majd valami kazettba. Nem, naponta tbb rt azzal fogsz eltlteni, hogy nagyon komolyan tanulsz.”
Ettõl kezdve valban sszeszedtem magam. Tnyleg nehz volt, zgott a fejem, nem tudtam aludni, de kzdttem. Mgis tbbszr volt, hogy abba akartam hagyni. Ennyire, mint a francia nyelv, semmi se bolondtott mg meg!
De mgiscsak rlk s bszke vagyok, hogy lekzdttem a kihvst. Most mr nem flnk kijelenteni, hogy „igen”, ha egy msik francia filmbe hvnnak.
Igazn szeretnm megksznni Lucnek a lehetõsget, hogy tl tudtam lpni nmagamon. Megltatta velem, hogy ott is lehetsges elmenni a vgsõkig, ahol azt gondoln az ember, hogy lehetetlen.
4/ Vagyis ezek az elsõ tapasztalatai Franciaorszgban?
gy van. Mint ahogy mr emltettem az elõbb, nagyon lveztem Qiu szerept. Mgha tanulnom kellett is franciul. Csods s klnleges idõszak volt ez a szmomra.
Valahol mlyen gy rzem, hogy ismerem a francikat s a kultrjukat, taln mert kicsit beszltem franciul, s taln kicsit azrt is, mert a TAXI 3 forgatsa kzben szerencsre megnzhettem tbb francia vrost is!
Marseille-ben a szllodai szobm terasza a Rgi Kiktõre nzett. Ezen a teraszon rtam meg a knyvemet: reggelente a napsugarak bestttek a szobmba, lttam, hogy futnak ki szp egyenletesen a hajk a kiktõbõl. A kk tenger, a madarak olyan szrrelisak voltak, mint egy lom vagy egy don mese. Gynyrû ajndk volt.
5/ Milyen viszonyban volt Samyvel s Frdric-kel?
Nagyon jl megvoltunk a forgats kzben s utna is. Samyn hihetetlenl ltszik a komolysg, a szenvedlyessg, az leterõ s az okossg. Amikor egy tbbszereplõs darabban jtszik, csak õr figyel az ember! Emellett csupa szv, megõrizte gyerekkori rtatlansgt.
Egyszer meg prblt tantani egy francia kifejezsre: nagyban magyarzta az rtelmt, s mutatta, hogy milyen mozdulattal kell ksrni. s amikor utnacsinltam azt a bizonyos muzdulatot, kitrt belõle a nevets!!!
Frdric valdi riember. Azon a prbn, amikor elõszr jtszottam igazi francia sznszek elõtt franciul, Luc a legnehezebb jelenetet vlasztotta ki a szmunkra. Rettegtem s szrnyen zavarban voltam, pipacspiros arccal csak azt kvntam vgig az egsz prbn, brcsak megnylna alattam a fld, s elsllyedhetnk. Csbtsi jelenet volt kztem s Frdric kztt, s n sose fogom elfelejteni azt a rossz rzst, ami akkor jtt rm elõszr Franciaorszgban.
Visszatrve Frdricre, õ ekzben vgig megnyugtat s szvlyes volt, mr maga a hangja is, gy tudtam n is szexis lenni ebben az elg rzki jelenetben.
Egy alkalommal egy irt j, tengerparti tterembe vitt, ahol a legfinomabb halat ettem letemben. Vicces volt, ahogy ott ltnk keznkben egy-egy sztrral. Egy csom mindent elmeslt, hogy franciul mit nem mondanak, amit Samy korbban igenis mondott. Igazn jl reztem magam. Most mr n tartozom neki egy knai vacsorval!
6/ Mi volt a legjobb s a legrosszabb emlke a forgatsrl?
Legrosszabb emlkem a tli hideg volt. Tele flelemmel lptem fel legelõszr egy olyan tpofozott, nedves s lerobbant csarnokban, amely egyltaln nem gy nzett ki, mint amilyennek Prizst elkpzeltem magamban!
Nagyon fztam. A forgats alatt mindenki tetõtõl talpig vastagon be volt ltzve, csak a szeme ltszott ki az embereknek. Fel se ismertk egymst. n magam is sszetvesztettem Grard Krawczykot a sminkesemmel.
Hogy leforgassuk az elõbb emltett rzki jelenetet, akkor, amikor Grard „kamera indul”-t mondott, nekem le kellett vetkõznm. Lehetetlen õrltsg volt, nem brtam megtenni, s mgis felttlenl meg kellett tennem. gy reztem magam, mint egy katona. s nemcsak a ruht kellett lehntanom magamrl, mg azt is el kellett hitetnem a jelenet kedvrt, hogy jl rzem magam, rzki, romantikus hangulatban vagyok, s csbtani akarok. Ilyen felttelek kztt a valsgban nem lehet csbtnak lenni! Mgha nem lenne pasim, akkor se tudnk gy csbt lenni. Amikor vacog az ember foga, elcsbtani valakit igazi szenveds. A TAXI 3-rt mg ezt is megtettem!
Grard totlplnt akart felvenni a lbamrl, de n megkrtem, vrjon kicsit, mert reszketek a hidegtõl. Nem is emlkszem mr pontosan, hogy sikerlt csbtnak lennem, de hlistennek a franciknak van humorrzke.
Legjobb emlkknt az a pillanat maradt meg bennem, amikor vgl elfogadtam, hogy nem rtem pontosan azt, amit a tbbi sznsz beszl. Taln azrt is, merthogy a szerepem egybknt is rejtelmes, s gy brmit is gondoltam vagy csinltam, az jl vette ki magt. A legvgn mr olyasfajta szabadsgot lveztem, amit korbban egy filmben se ismertem, vagy amit soha nem mertem volna megengedni magamnak: azt, hogy gy ljem meg a vilgot, ahogy megrtem. Brmit lttam, reztem vagy akartam tenni, az tkletes volt!
Humoros pillanat volt, amikor a rendõrautban forgattunk. Egymsnak dõlve ltnk, alkonyodott mr, ment le a nap, s mindenki elcsigzott volt, s szerette volna hamar befejezni a munkt. Nekem csak reaglnom kellett arra, amit a tbbiek mondanak. Hallgattam õket, s mivel egy mukkot se rtettem, egyszercsak kitrt belõlem a nevets. Grard odarohant, krdezte, hogy min nevetek. Amire mondtam neki, hogy vicces a helyzet. „Jobb lenne, ha nem nevetglnl”, jegyezte meg. De n nem hagytam magam, krtem tõle, magyarzza el, hogy mi trtnik, mert n valban nem voltam vele tisztban, hogy mi zajlik a jelenetben.