Fran�oise Sagan:

R�szletek a "Sand �s Musset, szerelmes levelek"
(Sand et Musset, Lettres d'amour)
1985-�s kiad�s�nak elõszav�b�l

George Sand Indiana c�mû mûve 1832-ben jelent meg �s nagy botr�nyt kavart, mert ebben nõk�nt besz�lt �let�rõl, gondolkod� nõk�nt, s ez zavarba ejtette az urakat, �s Musset meg�rta a Namounat olyan nyelvezeten, amely csak az �v� volt, s amelynek sz�ps�ge zavarba ejtette �s elbûv�lte a h�lgyeket �s urakat. 22 �ves volt, Sand hat �vvel idõsebb. Az ifj�s�g ebben a korban nem volt er�ny: Tudatlan, nyugtalan �s unalmas kor volt, amelyen a lehetõ leggyorsabban t�l kellett jutni. M�gis, Musset tetszett Sandnak. Tetszett neki, mert sz�p volt, mert cs�b�t� volt, mert fiatal �s f�ktelen volt, mint ahogy Musset-nek tetszett az asszony, mert h�res volt, mert vonz� volt, mert heves �s j� volt, mert volt tart�sa, ami neki m�g nem, s volt benne valami nagy melegs�g, amely �tsug�rzott komolys�ga �s m�lt�s�ga l�tszat�n. (...)

Egy �jfajta p�rt alkottak, amelyben az asszony volt a kir�lynõ, az erõ, a vezetõ, s amelyben a f�rfi a t�rgy, az al�vetetts�g, a gyenges�g. De �nmaguk ellen�re �s mindannak ellen�re, amit r�luk mondani lehetett �s lehet, m�r megv�ltoztathatatlanul a vil�g legõsibb �s legklasszikusabb p�rja marad. (...)

Mindkettõj�knek k�z�s szenved�lye, nagy szenved�lye volt, amely egy kicsit ugyan George Sand jav�ra dõlt, ez az irodalom volt. Sz�vets�gesek voltak, de az asszony nagyon gyakran a k�ltõ menek�lõ �s d�moni ellens�ge is volt; tal�n az�rt, mert az Irodalom kiss� kimer�lt, kev�ss� volt hangs�lyos a sz�zad eleje �ta, a t�rt�nelem forgatag�ban, a nagy, rekedt �s f�rfias hangok ut�n tal�n sz�rakozottabb vagy fel�letesebb, szabadabb vagy õszint�bb hangot k�v�nt. S tal�n ebben van George Sand ereje, hogy ez az õszintes�g helyezte õt mûveiben a cs�csra �s mag�n�let�ben a pokolba.

Ne legyen t�ved�s: �n ezerszer jobban szeretem Musset-t, mint Sandot: mind mûv�ben, mind szem�lyis�g�ben. Ezerszer jobban szeretem az �llhatatlan, szertelen, nyugtalan, bolond, rendetlen, alkoholista, kolerikus, gyermekes, k�ts�gbeesett Musset-t, mint az okos, �gyes, j�, melegsz�vû, nagylelkû �s szorgalmas Sandot. Teljes �letmûv�t odaadn�m Musset egyetlen darabj��rt: van valami Musset-ben, kecsess�g, rem�nytelens�g, k�nnyeds�g, lend�let �s �nc�l�s�g, ami engem ezerszer jobban megragad, mint Sand minden intelligenci�ja, �sszerûs�ge �s nyugodt k�lt�szete. Ugyanakkor meg kell mondanom, e leveleket olvasva jobban szerettem volna Sand bar�tnõje lenni, mint Musset-�. Ha az embernek vannak bar�tai, sokkal k�nnyebb vigasztalni, mint g�ncsolni �s ha j�nne egy pillanat, amikor Musset-t vigasztalni kellene, tal�n nehezen tudn�m mivel vigasztalni, de egy�ltal�n nem tudn�m v�dolni. Ezzel ellent�tben, Sand szenvedne a szerelemtõl, szenvedne a bar�ts�gt�l, szenvedne a megbecs�l�stõl, szenvedne mindentõl, amit �n szeretek �s csod�lok, m�g Musset szenvedne mindentõl, amitõl �n retteget �s megvetek, de n�ha hat�sa alatt �llok.