Franoise Sagan:
Rszletek a "Sand s Musset, szerelmes levelek" (Sand et Musset, Lettres d'amour) 1985-s kiadsnak elõszavbl
George Sand Indiana cmû mûve 1832-ben jelent meg s nagy botrnyt kavart, mert ebben nõknt beszlt letrõl, gondolkod nõknt, s ez zavarba ejtette az urakat, s Musset megrta a Namounat olyan nyelvezeten, amely csak az v volt, s amelynek szpsge zavarba ejtette s elbûvlte a hlgyeket s urakat. 22 ves volt, Sand hat vvel idõsebb. Az ifjsg ebben a korban nem volt erny: Tudatlan, nyugtalan s unalmas kor volt, amelyen a lehetõ leggyorsabban tl kellett jutni. Mgis, Musset tetszett Sandnak. Tetszett neki, mert szp volt, mert csbt volt, mert fiatal s fktelen volt, mint ahogy Musset-nek tetszett az asszony, mert hres volt, mert vonz volt, mert heves s j volt, mert volt tartsa, ami neki mg nem, s volt benne valami nagy melegsg, amely tsugrzott komolysga s mltsga ltszatn. (...)
Egy jfajta prt alkottak, amelyben az asszony volt a kirlynõ, az erõ, a vezetõ, s amelyben a frfi a trgy, az alvetettsg, a gyengesg. De nmaguk ellenre s mindannak ellenre, amit rluk mondani lehetett s lehet, mr megvltoztathatatlanul a vilg legõsibb s legklasszikusabb prja marad. (...)
Mindkettõjknek kzs szenvedlye, nagy szenvedlye volt, amely egy kicsit ugyan George Sand javra dõlt, ez az irodalom volt. Szvetsgesek voltak, de az asszony nagyon gyakran a kltõ meneklõ s dmoni ellensge is volt; taln azrt, mert az Irodalom kiss kimerlt, kevss volt hangslyos a szzad eleje ta, a trtnelem forgatagban, a nagy, rekedt s frfias hangok utn taln szrakozottabb vagy felletesebb, szabadabb vagy õszintbb hangot kvnt. S taln ebben van George Sand ereje, hogy ez az õszintesg helyezte õt mûveiben a cscsra s magnletben a pokolba.
Ne legyen tveds: n ezerszer jobban szeretem Musset-t, mint Sandot: mind mûvben, mind szemlyisgben. Ezerszer jobban szeretem az llhatatlan, szertelen, nyugtalan, bolond, rendetlen, alkoholista, kolerikus, gyermekes, ktsgbeesett Musset-t, mint az okos, gyes, j, melegszvû, nagylelkû s szorgalmas Sandot. Teljes letmûvt odaadnm Musset egyetlen darabjrt: van valami Musset-ben, kecsessg, remnytelensg, knnyedsg, lendlet s nclsg, ami engem ezerszer jobban megragad, mint Sand minden intelligencija, sszerûsge s nyugodt kltszete. Ugyanakkor meg kell mondanom, e leveleket olvasva jobban szerettem volna Sand bartnõje lenni, mint Musset-. Ha az embernek vannak bartai, sokkal knnyebb vigasztalni, mint gncsolni s ha jnne egy pillanat, amikor Musset-t vigasztalni kellene, taln nehezen tudnm mivel vigasztalni, de egyltaln nem tudnm vdolni. Ezzel ellenttben, Sand szenvedne a szerelemtõl, szenvedne a bartsgtl, szenvedne a megbecslstõl, szenvedne mindentõl, amit n szeretek s csodlok, mg Musset szenvedne mindentõl, amitõl n retteget s megvetek, de nha hatsa alatt llok.
|