A RoMATTHEW MCCONAUGHEY-t (Van Zan) az austini filmfõiskoln fedeztk fel, ahol filmrendezõi diplomjt kszlt megszerezni. Egy vletlen tallkozsnak ksznhetõen a producer Don Phillipsszel, megkapta a tlkoros naplop, Wooderson szerept Richard Linklaternek a hetvenes vekhez cmzett nagy sikerû djban, a Tkletlen idõkben (Dazed and Confused). Noha a figura eredetileg csak hrom jelenetben szerepelt volna, rgtnzsekkel s jabb jelenetekkel Wooderson hamarosan a film egyik legjelentõsebb karaktere lett, McConaughey pedig fõszereplõv lpett elõ. A film befejezse utn visszatrt iskoljba, hogy befejezze tanulmnyait. Rendezett s fnykpezett egy 12 perces rvidfilmet („Chicano Chariots”), melynek felvtelei az Austin, Houston s San Antonio krnyki spanyol teleplseken kszltek. Az egyik helyi cgnl reklmfilmeket is ksztett. A diploma megszerzse utn McConaughey azt tervezte, hogy Los Angelesbe kltzik. Csakhogy egy jabb vletlen hozta meghallgatson megkapta A texasi lncfûrszes gyilkos visszatr (Return of the Texas Chainsaw Massacre), a npszerû sorozat negyedik rsznek fõszerept. Vgl 1993 augusztusban sszecsomagolt, s elutazott Los Angelesbe. Ott az tdik napon szerzõdst kttt a William Morris Agencyvel, s a legelsõ hollywoodi meghallgatsn meg is kapta a frfi fõszerepet Herbert Ross Brhol, brmit, brmikor… (ha akarod) (Boys on the Side) cmû filmjben. McConaughey tovbbi fontosabb munki: Ha lni kell (A Time to Kill), „Larger Than Life”, Lone Star – Ahol a legendk szletnek.
CHRISTIAN BALE (Quinn) napjaink egyik legsokoldalbb sznsze, aki 28 ves korra a maga nemben pratlan karriert futott be. A jkpû s karizmatikus, walesi szletsû Bale vonzza a legnagyobb internetes rajongi klubokat. Az Entertaintment Weekly pldul Az Elmlt vtized egyik legjelentõsebb Kultuszfigurjnak kiltotta ki, az Interview Magazine szerint pedig egyike az j vezred Legkeresettebb Sznszeinek. A kznsg elõszr Steven Spielberg A Nap birodalma (Empire of the Sun) cmû filmjben tallkozhatott vele, majd a nõi szveket dobogtatta meg a „LittleWomen”-ben, Winona Ryder partnereknt. Szmos emlkezetes alaktst – ilyen volt pldul a Jane Campion ltal rendezett „The Portrait of a Lady”-ben s a Todd Haynes forgatta Velvet Goldmine-ban mutatott teljestmnye, illetve Jzus Krisztus szerepe a Mria, Jzus anyja (Mary, Mother of Jesus) cmû NBC-tvfilmben, vagy a flrevezetett udvarl a Szentivnji lomban (Midsummer Night's Dream) – sokan dicsrtk. Fõszerept a htborzongat s sokat vitatott Amerikai psychban a kritika egyhang lelkesedssel fogadta. Az ntudatos sorozatgyilkos megformlsval kirdemelte a legjobb sznsz jellst mind a London Film Critics Circle, mind az Empire Magazin s az Online Film Critics Society tagjaitl is. Legkzelebb a Shaft cmû akci-thrillerben tûnt fel Samuel L. Jackson oldaln. Ezutn jra szvtiprknt trt vissza, mint grg halsz, egy tragikus szerelmi hromszg tagjaknt Nicolas Cage s Penelop Cruz mellett a Corelli kapitny mandolinjban (Captain Corelli's Mandolin). 2002-ben Bale a 2020: A tûz birodalmn kvl jtszott egy msik futurisztikus akcifilmben is, a Dimension Films „Equilibrium” cmû alkotsban, melyben Emily Watson s Taye Diggs voltak a partnerei. Emellett nemrg fejezte be a „Laurel Canyon” forgatst, ahol Kate Beckinsale s Frances McDormand oldaln lthat. A filmet Lisa Cholodenko rendezte.
IZABELLA SCORUPCO (Alex Jensen) Martin Campbell Aranyszem (GoldenEye) cmû filmjnek egyik fõszerepvel, Natalja Szimonova, a gynyrû s igen lelemnyes orosz szmtgpes specialista figurjnak megformlsval debtlt Hollywoodban. A lengyel szrmazs Scorupco 1978 ta Svdorszgban l. 17 vesen jtszotta el a „No One Can Love Like Us” cmû svd film fõszerept. Fotmodellknt kezdte plyjt, hogy nem sokkal ksõbb mr televzis reklmokban s tv-sorozatokban kapjon kisebb-nagyobb szerepeket. Zensz bartai unszolsra kedvtelsbõl neklssel is foglalkozni kezdett, olyannyira, hogy 1989-ben megjelent „Substitute” cmû single-je aranylemez lett Svdorszgban. Hamarosan nagylemez kvetkezett, az „IZA”, majd egy jabb single „Shame, Shame” cmmel, ez utbbi 1991-ben. Tovbbi filmes munki: Tûzzel-vassal (With Fire and Sword), „The Diver”, Jg s fld kztt (Vertical Limit).
GERARD BUTLER (Dave Creedy) 2000 janurjban rkezett Los Angelesbe, s alig egy v elteltvel mr nevet szerzett magnak. Ngy fontosabb jtkfilmben jtszott vezetõ szerepet s fõszerepet kapott egy sznvonalasabb tvsorozatban is. Jelenleg a Paramount nagy kltsgvetsû mozijt, a „Timeline”-t forgatja. A film az elismert r, Michael Chirton azonos cmû regnye alapjn kszl, s egy kalandos idõutazsrl szl a XIV. szzadi kzpkori Franciaorszgba. Butler a skciai Glasgow-ban szletett. A glasgow-i egyetemen szerzett jogi diplomt, majd egy vezetõ jogi cgnl dolgozott, amikor ltta Irvine Welsh „Trainspotting” cmû regnynek mozivltozatt, s ez meggyõzte õt arrl, hogy hagyja ott a jogot, s prblkozzon a sznszettel. Butler Londonba ment s nhny hnapig alkalmi munkkbl tartotta el magt: Lego jtkokat mutatott be s vzmelegtõk eladsval foglalkozott. A Steven Berkoff sznsz/rendezõvel trtnt London Caf-beli tallkozsa sorsdntõnek bizonyult sznszi plyja alakulsnak szempontjbl. Rvidesen rszt vett lete elsõ szereplõvlogatsn, a karrierje a „Coriolanus”-szal indult. A „Trainspotting” sznpadra alkalmazott vltozatban mr a msodik prba utn megkapta a fõszerepet, s eljtszhatta a heroinfggõ Rentont – azt a szerepet, amelyrt a jogi plyt a sznszetre cserlte. Azta szmos brit moziban feltûnt, ilyen Stuart Sugg 1997-es „Fast Food”-ja, az 1998-as „The Cherry Orchard” Alan Batesszal s Charlotte Rampinggal, s a „Shooters” cmû gengszterfilm. Butler volt a fõszereplõ Adrian Brody s Andy McDowell mellett a „Harrison Flowers”-ben, valamint a Vadim Jeam ltal rendezett „One More Kiss”-ben, amelyet 2002 elejn mutattak be. A tavalyi vben kt cmszerepet jtszott: az egyik a Miramax Dracula 2000 cmû mozija, a msik az USA Networks miniszrija, az „Attila”. |