Zorro alakja "születésétol" kezdve nemzedékek fantáziáját ragadta meg, fiatalok és idosebbek egyaránt lelkesedtek a gáláns és rettenthetetlen kardforgatóért, aki védelmezi a gyengéket, és igazságot szolgáltat. Zorrót 1919-ben találta ki Johnston McCulley rendorségi tudósító, aki szabadidejében ponyvaregényeket írt. Hosét valóságos és kitalált figurákból gyúrta egybe.

Megihlették a népszeru Robin Hood és Vörös Pimpernel-sztorik, de felruházta szereplojét valóságos személyek tulajdonságaival is. Mintául szolgált Joaquin Murieta, hírhedt kaliforniai bandita, az aranyásók réme, és két másik útonálló, Salomon Maria Simeon Pico és José Maria Avila, utóbbi mexikói forradalmárként is ismert.

A regénysorozat elso darabjaként jelent meg a "The Curse of the Capistrano", melybol már egy évvel késobb, 1920-ban filmet forgattak. A Douglas Fairbanks foszereplésével készült némafilm teremtett mozihost a fekete álarcos igazságosztóból, egyben elindította a Zorro-filmek hosszú sorát. Két évtizeddel késobb Tyrone Power keltette életre Zorrót, a Kard és szerelem (The Mark of Zorro; 1940) címu nagy sikeru produkcióban. 1937-ben a Republic Pictures 12 részes sorozatban elevenítette fel a történetet, melynek elso epizódja a "Zorro Rides Again" volt; majd 1957-ben Walt Disney készítette el az elso televíziós Zorro-változatot, Guy Williamsszel a címszerepben. A sorozat a tévé aranykorának legnépszerubb produkciója lett. A mozikban 1975-ben, Alain Delon megformálásában lehetett ismét viszontlátni hosünket, de az azóta elmúlt több mint két évtized során - televíziós produkcióktól eltekintve - senki sem vállalkozott a híres álarcos kalandjainak újbóli megfilmesítésére.
.
A filmjogokat 1950-ben vásárolta meg a szerzotol a Gertz család, és miután a TriStar Pictures és az Amblin Entertainment (Spielberg vállalata) megszerezte a jogokat, már semmi sem állt a legújabb produkció útjában.

- Mióta Walter Parkes és én az Amblin munkatársai lettünk, ez az elso közös munkánk Stevennel - mondja Laurie MacDonald executive producer. - Úgy gondoltuk, nagyon melléfogunk, ha megpróbáljuk utánozni a mozis hoskor ártatlanságát, vagy újra feltalálni az egész mítoszt, ezért inkább a történet klasszikus és romantikus elemeit igyekeztünk hangsúlyozni, persze a magunk módján.

- Operai történetet akartunk elmesélni, melyben az elsöpro érzelmeknek, az árulásnak, bosszúnak és a megváltásnak éppoly fontos szerep jut, mint a parádés párbaj-jeleneteknek - teszi hozzá Parkes.

Bár a film McCulley regényén alapul, értelmezése mégis kissé eltér az összes eddigi feldolgozástól. - A ZORRO ÁLARCA nem a nemesember látszólag tékozló fiának ismert története - magyarázza Martin Campbell. - A mi történetünk bizonyos szempontból inkább Merlin és Arthur király viszonyával rokonítható, amennyiben itt is egy idos ember veszi pártfogásába az ifjabbat, és adja át tudását, hogy az a nyomdokaiba léphessen.

Campbellt saját bevallása szerint elsosorban azért vonzotta Zorro, mert bár alakja anakronizmusnak számít a kilencvenes évek keménységtol és fölösleges eroszaktól túlzsúfolt, akciófilmes világában, mégis képes a mozikba csalogatni és szórakoztatni a közönséget. - Zorro a tökéletes hos - fejtegeti Campbell. - Okosan harcol: nem öl meg minden útjába kerülo rosszfiút, csak amennyit feltétlenül muszáj. Inkább harcképtelenné és nevetségessé teszi oket, hiszen a csúfos vereség sokszor megalázóbb, mint a halál. Szerintem manapság nagyon is érdekes élmény ilyen mozihossel találkozni. Talán furcsa, de a mi »régimódi« filmünk a hatalmas speciális effektusokkal operáló szupermozik korában határozottan újnak tunik.

A ZORRO ÁLARCA pergo eseményekben, merész kaszkadormutatványokban és akrobatikus kardvívás-jelenetekben bovelkedo, meghatározhatatlan mufajú mozi: a klasszikus romantikus film, a kaland és a vígjáték elegye, s gyakran idézi fel az egykori híres kosztümös filmeket. - Szerettem volna, ha filmünk hasonlít a régi nagyokra - ismeri be Campbell. - Douglas Fairbanks annak idején nagyszeru humorral formálta meg a figurát, az o Zorrójából sugárzott az ero és az életöröm. Ezt a szellemet akartuk mi is megvalósítani.

- Abban mindannyian egyetértettünk, hogy a foszerepre ma keresve sem találhatnánk alkalmasabb színészt Antonio Banderasnál. Külso megjelenése eleve jó Zorróvá teszi, másrészt csodálatos színész, könnyedén kifejezi a szenvedélyt, és remek humorérzéke van. Ha létezik tökéletes Zorro, akkor az Antonio.

- Zorrót eddig két amerikai, a nagyszeru Douglas Fairbanks, majd Tyrone Power, illetve a francia Delon játszotta filmen. Gyerekkoromban én is láttam a tévésorozatot Guy Williamsszel, nagyon kedvelt volt Spanyolországban is - mondja Banderas. - Érdekes, hogy eddig még soha nem öltötte fel a fekete maszkot egyetlen spanyol színész sem, holott alighanem o az egyetlen igazi spanyol hos, aki Hollywoodból származik. Ezért olyan fontos számomra a szerep, és büszkén viszem tovább a tradíciót. A mi történetünk igazából nem szellemében tér el az elozoektol, hanem történetében. Itt Don Diego de la Vega 30 évvel idosebb, mint a regényben, és méltó utódját keresi. Valójában nem az a fontos, kit takar a fekete álarc, hanem Zorro maga - mint jelkép, mint eszme. A mögé rejtozo ember meghalhat, de az eszme nem, mert mindig akad valaki, aki magára ölti az álarcot és továbbviszi az ügyet.

A filmesek kitöro örömmel fogadták Anthony Hopkinst is. - Az o részvétele a hab a tortán - jegyezte meg Doug Claibourne producer. - O képviseli a nemességet és az eleganciát a filmben. Súlyt és mélységet vitt a szerepébe - fuzi hozzá Campbell.

- Mikor közölték, hogy Hopkins is játszik a filmben, azonnal tudtam, hogy ez a tény önmagában száz százalékkal emeli a produkció színvonalát - mondja Banderas. - Nagy megtiszteltetés, hogy a partnere lehettem. A forgatás elso néhány napján olyan ideges voltam, hogy még a lábam is remegett bele. Egyszer beszélgettünk, és elmondta, mennyire unja már a kritikusok által annyira magasztalt angol filmjeit. Nagyon élvezte a forgatást, olyan volt, mint egy kölyök.

- Antonio kifogyhatatlan ötletekben, tele van energiával és lelkesedéssel. Jó mulatság volt vele együtt dolgozni - viszonozza a dicséretet Hopkins.

Zorro lányát, Elenát egy eddig még jószerivel ismeretlen walesi színészno, Catherine Zeta-Jones játssza, akit külseje alapján bárki spanyolnak nézne, még Banderast is sikerült megtévesztenie. Spielberg szemelte ki a szerepre, és sokak szerint ezzel a filmmel megalapozhatja szerencséjét Hollywoodban. - Minden olyan gyorsan történt - meséli a színészno. - Szombaton megkaptam a szerepet, és kedden már el is kezdtem a munkát Mexikóban.

- Szerintem nagy sztár lesz belole - vélekedik David Foster producer. - Nehéz szerep volt ez, komoly érzelmi és fizikai eropróba, de Catherine megbirkózott vele. Hálásak lehetünk Spielbergnek, hogy felhívta rá a figyelmünket." "Steven meggyozött - mondja Campbell. - Anglián kívül eddig még kevesen láthatták Catherine-t, és örülük, hogy mi mutathatunk be a világnak egy új tehetséget.

A gátlástalan kormányzó szerepében Stuart Wilson tunik fel. - Stuart lenyugözoen játszik a filmben - vélekedik Campbell -, és remélem, ezért az alakításáért végre megkapja az ot megilleto elismerést. Jó érzékkel ragadta meg a szerep lényegét, tudniillik, hogy Montero nem fekete-fehér figura, nem szimpla sötét alak, elvetemült gonosztevo. A maga módján nagyon emberi és szenvedélyes lett a Stuart által teremtett karakter.

Az öthónapos forgatás 1997 januárjában kezdodött Mexikóváros Churubusco Stúdiójában, az utolsó - jeleneteket pedig májusban vették fel.

- Olyan helyszíneket kerestünk, melyek visszaadják a múlt század eleji Monterey hangulatát - mondja Claibourne. - Bejártuk egész Kaliforniát, végül mégis Mexikóban kötöttünk ki, mert úgy éreztük, ott tökéletesebb lesz az illúzió. Pontosan olyan kép tárul a szemünk elé a moziban, mint amilyet Zorro láthatott több mint száz évvel ezelott. Itt nem rontották el a látképet felhokarcolók, modern épületek, magasfeszültségu vezetékek, telefonpóznák, tévéantennák vagy a kövezett utcák.

- Azért számított kulcsfontosságú kérdésnek a helyszín, mert a jelenetek 80 százaléka szabad ég alatt zajlott - folytatja Foster. - A külsoknek mindenképpen a spanyol uralom idoszakára kellett emlékeztetniük. Kalifornia az 1820-as és 40-es évek táján még végtelen betelepítetlen földekkel rendelkezett, ezért aztán a hiteles látvány érdekében nekünk is hasonló vidékeket kellett keresnünk, és szükségünk volt néhány korabeli udvarházra is.

A filmesek találtak egy mezogazdasági körzetet Tlaxcala államban, ahol sikerült fellelni a múlt hangulatát, a végeláthatatlan mezoket, és itt akadtak rá néhány pompás udvarházra is, melyek még a spanyol uralom idejébol származnak. A filmbeli város foterét Lopez Mateos falu helyettesítette, itt építtette fel Cecilia Montiel látványtervezo a film egyik legfontosabb, hét különálló elembol álló hatalmas díszletkomplexumát.

Mivel sok akció- és kaszkadorjelenet zajlott a fotéren, Campbell többször konzultált Bob Anderson vívómesterrel, aki 45 éve tanítja be és helyettesíti a felvételeken Hollywood sztárjait. A párbaj-jelenetekhez ugyanis nagy térre van szükség, hogy a színészeknek legyen elég helyük mozogni, a karjukat lendíteni. - A vívás sokkal-sokkal bonyolultabb, mint az emberek hiszik - mondja Campbell. - A pontos beállítás és a színészek instruálása igen összetett feladat.
Anderson azt szerette legjobban ebben a filmben, hogy az összetuzések tisztán a párharcra korlátozódtak, és nem a szokásos néhány ökölcsapásra, mely hamar "végez" a szereplokkel. Az összes párbajt jellegzetes széles mozdulatokkal tervezte meg, melyeket ütlegekkel, vetodésekkel, cselekkel toldott meg, a színészek egyéni stílusának és a karakternek megfeleloen. - Errol Flynn óta nem akadt senki a színészek között, aki olyan természetesen bánt volna a karddal, mint Antonio - mondja elismeroen Anderson. - Remek sportember, öröm volt vele dolgozni. Ami Anthony Hopkinst illeti, nos o is bámulatosan gyorsan tanul, és nagy örömet talál abban, ha tökéletesítheti tudását. Az emberek nem fogják elhinni, hogy most eloször fogott kardot a kezébe.
Hopkins nemcsak a karddal tanult meg profi módon bánni, hanem az ostorral is. O találta ki a jelenetet, melyben az öreg Zorro megtanítja a fiatalembert, hogyan válhat életveszélyes fegyverré az ostor. - Jó ötletnek találtam, ezért bennehagytuk a végso változatban is - mondja Campbell. - Ez lett a film egyik legjobb részlete.

- Az összes párbajozós jelenetben én magam vagyok látható, a kard senki más kezében nem volt - mondja Banderas. - Akadt a filmben jó néhány olyan nehéz és veszélyes jelenet, melyet ha akartam volna se engednek végigcsinálni. Értheto, hiszen nem vagyok kaszkador. De a harcos jelenetekben valóban engem lehet látni. Négy hónapig edzettem, mielott Mexikóba érkeztem. Nem egyszeruen vívni tanultam, a sok gyakorlás közelebb vitt a szerephez is. Rájöttem, hogy a vívásnak valójában nem sok köze van az erohöz; a lényeg az önfegyelem, a légzés, a relaxáció és az ellenség helyes megítélése. Azt hiszem, az általam játszott figura is hasonló folyamaton megy át, erre tanítja meg az idos Zorro. Sokat köszönhetek Bob Andersonnak is, o tervezte az összes párbaj-jelenet koreográfiáját. 90 éves, de semmi esélyed ellene, meg sem érintheted a kardod hegyével.

Rendhagyó módon ebben a filmben a noi foszereplo is kardot ragad, ezért az edzésekbol Zeta-Jones is jócskán kivette részét.

A stáb közel három hét után utazott tovább Tetlapayac faluba, ahol Montero udvarházát építették fel egy közel 400 éves épületre alapozva. Itt vették fel többek között az estélyt, valamint Zorro és Elena szenvedélyes táncát.

A legnagyobb díszlet Montero aranybányája volt, melyet hat hónapon keresztül építettek, 80 tonna fát és három tonna szöget használtak el összeállításához. Közel 500 statiszta vett részt a fáradságos és korántsem veszélytelen felvételeknél. A külso jelenetek rögzítése a festoi szépségu Guyamasban fejezodött be, majd a mutermi felvételek következtek, a Churubusco Stúdióban.

- Szerettem Mexikót - mondja Hopkins. - Kellemes a klíma, az emberek barátságosak voltak, a helybeli statiszták nagyon közvetlenek, a stáb pedig egyszeruen fantasztikus.

Bár a forgatást mindenki roppant kimerítonek találta, a végén a rendezo is elégedetten nyilatkozott: - Mikor igent mondtam a felkérésre, nem is sejtettem, milyen hatalmas fába vágtuk a fejszénket. De a forgatás végeztével, mikor minden kiabálás, sikongatás és harci zaj elült, megállapítottam, valóban egyedülálló tapasztalattal lettem gazdagabb.