Zorro alakja "sz�let�s�tol" kezdve nemzed�kek fant�zi�j�t ragadta meg, fiatalok �s idosebbek egyar�nt lelkesedtek a g�l�ns �s rettenthetetlen kardforgat��rt, aki v�delmezi a gyeng�ket, �s igazs�got szolg�ltat. Zorr�t 1919-ben tal�lta ki Johnston McCulley rendors�gi tud�s�t�, aki szabadidej�ben ponyvareg�nyeket �rt. Hos�t val�s�gos �s kital�lt figur�kb�l gy�rta egybe.

Megihlett�k a n�pszeru Robin Hood �s V�r�s Pimpernel-sztorik, de felruh�zta szereploj�t val�s�gos szem�lyek tulajdons�gaival is. Mint�ul szolg�lt Joaquin Murieta, h�rhedt kaliforniai bandita, az arany�s�k r�me, �s k�t m�sik �ton�ll�, Salomon Maria Simeon Pico �s Jos� Maria Avila, ut�bbi mexik�i forradalm�rk�nt is ismert.

A reg�nysorozat elso darabjak�nt jelent meg a "The Curse of the Capistrano", melybol m�r egy �vvel k�sobb, 1920-ban filmet forgattak. A Douglas Fairbanks foszerepl�s�vel k�sz�lt n�mafilm teremtett mozihost a fekete �larcos igazs�goszt�b�l, egyben elind�totta a Zorro-filmek hossz� sor�t. K�t �vtizeddel k�sobb Tyrone Power keltette �letre Zorr�t, a Kard �s szerelem (The Mark of Zorro; 1940) c�mu nagy sikeru produkci�ban. 1937-ben a Republic Pictures 12 r�szes sorozatban eleven�tette fel a t�rt�netet, melynek elso epiz�dja a "Zorro Rides Again" volt; majd 1957-ben Walt Disney k�sz�tette el az elso telev�zi�s Zorro-v�ltozatot, Guy Williamsszel a c�mszerepben. A sorozat a t�v� aranykor�nak legn�pszerubb produkci�ja lett. A mozikban 1975-ben, Alain Delon megform�l�s�ban lehetett ism�t viszontl�tni hos�nket, de az az�ta elm�lt t�bb mint k�t �vtized sor�n - telev�zi�s produkci�kt�l eltekintve - senki sem v�llalkozott a h�res �larcos kalandjainak �jb�li megfilmes�t�s�re.
.
A filmjogokat 1950-ben v�s�rolta meg a szerzotol a Gertz csal�d, �s miut�n a TriStar Pictures �s az Amblin Entertainment (Spielberg v�llalata) megszerezte a jogokat, m�r semmi sem �llt a leg�jabb produkci� �tj�ban.

- Mi�ta Walter Parkes �s �n az Amblin munkat�rsai lett�nk, ez az elso k�z�s munk�nk Stevennel - mondja Laurie MacDonald executive producer. - �gy gondoltuk, nagyon mell�fogunk, ha megpr�b�ljuk ut�nozni a mozis hoskor �rtatlans�g�t, vagy �jra feltal�lni az eg�sz m�toszt, ez�rt ink�bb a t�rt�net klasszikus �s romantikus elemeit igyekezt�nk hangs�lyozni, persze a magunk m�dj�n.

- Operai t�rt�netet akartunk elmes�lni, melyben az els�pro �rzelmeknek, az �rul�snak, bossz�nak �s a megv�lt�snak �ppoly fontos szerep jut, mint a par�d�s p�rbaj-jeleneteknek - teszi hozz� Parkes.

B�r a film McCulley reg�ny�n alapul, �rtelmez�se m�gis kiss� elt�r az �sszes eddigi feldolgoz�st�l. - A ZORRO �LARCA nem a nemesember l�tsz�lag t�kozl� fi�nak ismert t�rt�nete - magyar�zza Martin Campbell. - A mi t�rt�net�nk bizonyos szempontb�l ink�bb Merlin �s Arthur kir�ly viszony�val rokon�that�, amennyiben itt is egy idos ember veszi p�rtfog�s�ba az ifjabbat, �s adja �t tud�s�t, hogy az a nyomdokaiba l�phessen.

Campbellt saj�t bevall�sa szerint elsosorban az�rt vonzotta Zorro, mert b�r alakja anakronizmusnak sz�m�t a kilencvenes �vek kem�nys�gtol �s f�l�sleges eroszakt�l t�lzs�folt, akci�filmes vil�g�ban, m�gis k�pes a mozikba csalogatni �s sz�rakoztatni a k�z�ns�get. - Zorro a t�k�letes hos - fejtegeti Campbell. - Okosan harcol: nem �l meg minden �tj�ba ker�lo rosszfi�t, csak amennyit felt�tlen�l musz�j. Ink�bb harck�ptelenn� �s nevets�gess� teszi oket, hiszen a cs�fos veres�g sokszor megal�z�bb, mint a hal�l. Szerintem manaps�g nagyon is �rdekes �lm�ny ilyen mozihossel tal�lkozni. Tal�n furcsa, de a mi »r�gim�di« film�nk a hatalmas speci�lis effektusokkal oper�l� szupermozik kor�ban hat�rozottan �jnak tunik.

A ZORRO �LARCA pergo esem�nyekben, mer�sz kaszkadormutatv�nyokban �s akrobatikus kardv�v�s-jelenetekben bovelkedo, meghat�rozhatatlan mufaj� mozi: a klasszikus romantikus film, a kaland �s a v�gj�t�k elegye, s gyakran id�zi fel az egykori h�res koszt�m�s filmeket. - Szerettem volna, ha film�nk hasonl�t a r�gi nagyokra - ismeri be Campbell. - Douglas Fairbanks annak idej�n nagyszeru humorral form�lta meg a figur�t, az o Zorr�j�b�l sug�rzott az ero �s az �let�r�m. Ezt a szellemet akartuk mi is megval�s�tani.

- Abban mindannyian egyet�rtett�nk, hogy a foszerepre ma keresve sem tal�lhatn�nk alkalmasabb sz�n�szt Antonio Banderasn�l. K�lso megjelen�se eleve j� Zorr�v� teszi, m�sr�szt csod�latos sz�n�sz, k�nnyed�n kifejezi a szenved�lyt, �s remek humor�rz�ke van. Ha l�tezik t�k�letes Zorro, akkor az Antonio.

- Zorr�t eddig k�t amerikai, a nagyszeru Douglas Fairbanks, majd Tyrone Power, illetve a francia Delon j�tszotta filmen. Gyerekkoromban �n is l�ttam a t�v�sorozatot Guy Williamsszel, nagyon kedvelt volt Spanyolorsz�gban is - mondja Banderas. - �rdekes, hogy eddig m�g soha nem �lt�tte fel a fekete maszkot egyetlen spanyol sz�n�sz sem, holott alighanem o az egyetlen igazi spanyol hos, aki Hollywoodb�l sz�rmazik. Ez�rt olyan fontos sz�momra a szerep, �s b�szk�n viszem tov�bb a trad�ci�t. A mi t�rt�net�nk igaz�b�l nem szellem�ben t�r el az elozoektol, hanem t�rt�net�ben. Itt Don Diego de la Vega 30 �vvel idosebb, mint a reg�nyben, �s m�lt� ut�dj�t keresi. Val�j�ban nem az a fontos, kit takar a fekete �larc, hanem Zorro maga - mint jelk�p, mint eszme. A m�g� rejtozo ember meghalhat, de az eszme nem, mert mindig akad valaki, aki mag�ra �lti az �larcot �s tov�bbviszi az �gyet.

A filmesek kit�ro �r�mmel fogadt�k Anthony Hopkinst is. - Az o r�szv�tele a hab a tort�n - jegyezte meg Doug Claibourne producer. - O k�pviseli a nemess�get �s az eleganci�t a filmben. S�lyt �s m�lys�get vitt a szerep�be - fuzi hozz� Campbell.

- Mikor k�z�lt�k, hogy Hopkins is j�tszik a filmben, azonnal tudtam, hogy ez a t�ny �nmag�ban sz�z sz�zal�kkal emeli a produkci� sz�nvonal�t - mondja Banderas. - Nagy megtiszteltet�s, hogy a partnere lehettem. A forgat�s elso n�h�ny napj�n olyan ideges voltam, hogy m�g a l�bam is remegett bele. Egyszer besz�lgett�nk, �s elmondta, mennyire unja m�r a kritikusok �ltal annyira magasztalt angol filmjeit. Nagyon �lvezte a forgat�st, olyan volt, mint egy k�ly�k.

- Antonio kifogyhatatlan �tletekben, tele van energi�val �s lelkesed�ssel. J� mulats�g volt vele egy�tt dolgozni - viszonozza a dics�retet Hopkins.

Zorro l�ny�t, Elen�t egy eddig m�g j�szerivel ismeretlen walesi sz�n�szno, Catherine Zeta-Jones j�tssza, akit k�lseje alapj�n b�rki spanyolnak n�zne, m�g Banderast is siker�lt megt�vesztenie. Spielberg szemelte ki a szerepre, �s sokak szerint ezzel a filmmel megalapozhatja szerencs�j�t Hollywoodban. - Minden olyan gyorsan t�rt�nt - mes�li a sz�n�szno. - Szombaton megkaptam a szerepet, �s kedden m�r el is kezdtem a munk�t Mexik�ban.

- Szerintem nagy szt�r lesz belole - v�lekedik David Foster producer. - Neh�z szerep volt ez, komoly �rzelmi �s fizikai eropr�ba, de Catherine megbirk�zott vele. H�l�sak lehet�nk Spielbergnek, hogy felh�vta r� a figyelm�nket." "Steven meggyoz�tt - mondja Campbell. - Angli�n k�v�l eddig m�g kevesen l�thatt�k Catherine-t, �s �r�l�k, hogy mi mutathatunk be a vil�gnak egy �j tehets�get.

A g�tl�stalan korm�nyz� szerep�ben Stuart Wilson tunik fel. - Stuart lenyug�zoen j�tszik a filmben - v�lekedik Campbell -, �s rem�lem, ez�rt az alak�t�s��rt v�gre megkapja az ot megilleto elismer�st. J� �rz�kkel ragadta meg a szerep l�nyeg�t, tudniillik, hogy Montero nem fekete-feh�r figura, nem szimpla s�t�t alak, elvetem�lt gonosztevo. A maga m�dj�n nagyon emberi �s szenved�lyes lett a Stuart �ltal teremtett karakter.

Az �th�napos forgat�s 1997 janu�rj�ban kezdod�tt Mexik�v�ros Churubusco St�di�j�ban, az utols� - jeleneteket pedig m�jusban vett�k fel.

- Olyan helysz�neket kerest�nk, melyek visszaadj�k a m�lt sz�zad eleji Monterey hangulat�t - mondja Claibourne. - Bej�rtuk eg�sz Kaliforni�t, v�g�l m�gis Mexik�ban k�t�tt�nk ki, mert �gy �rezt�k, ott t�k�letesebb lesz az ill�zi�. Pontosan olyan k�p t�rul a szem�nk el� a moziban, mint amilyet Zorro l�thatott t�bb mint sz�z �vvel ezelott. Itt nem rontott�k el a l�tk�pet felhokarcol�k, modern �p�letek, magasfesz�lts�gu vezet�kek, telefonp�zn�k, t�v�antenn�k vagy a k�vezett utc�k.

- Az�rt sz�m�tott kulcsfontoss�g� k�rd�snek a helysz�n, mert a jelenetek 80 sz�zal�ka szabad �g alatt zajlott - folytatja Foster. - A k�lsoknek mindenk�ppen a spanyol uralom idoszak�ra kellett eml�keztetni�k. Kalifornia az 1820-as �s 40-es �vek t�j�n m�g v�gtelen betelep�tetlen f�ldekkel rendelkezett, ez�rt azt�n a hiteles l�tv�ny �rdek�ben nek�nk is hasonl� vid�keket kellett keresn�nk, �s sz�ks�g�nk volt n�h�ny korabeli udvarh�zra is.

A filmesek tal�ltak egy mezogazdas�gi k�rzetet Tlaxcala �llamban, ahol siker�lt fellelni a m�lt hangulat�t, a v�gel�thatatlan mezoket, �s itt akadtak r� n�h�ny pomp�s udvarh�zra is, melyek m�g a spanyol uralom idej�bol sz�rmaznak. A filmbeli v�ros foter�t Lopez Mateos falu helyettes�tette, itt �p�ttette fel Cecilia Montiel l�tv�nytervezo a film egyik legfontosabb, h�t k�l�n�ll� elembol �ll� hatalmas d�szletkomplexum�t.

Mivel sok akci�- �s kaszkadorjelenet zajlott a fot�ren, Campbell t�bbsz�r konzult�lt Bob Anderson v�v�mesterrel, aki 45 �ve tan�tja be �s helyettes�ti a felv�teleken Hollywood szt�rjait. A p�rbaj-jelenetekhez ugyanis nagy t�rre van sz�ks�g, hogy a sz�n�szeknek legyen el�g hely�k mozogni, a karjukat lend�teni. - A v�v�s sokkal-sokkal bonyolultabb, mint az emberek hiszik - mondja Campbell. - A pontos be�ll�t�s �s a sz�n�szek instru�l�sa igen �sszetett feladat.
Anderson azt szerette legjobban ebben a filmben, hogy az �sszetuz�sek tiszt�n a p�rharcra korl�toz�dtak, �s nem a szok�sos n�h�ny �k�lcsap�sra, mely hamar "v�gez" a szereplokkel. Az �sszes p�rbajt jellegzetes sz�les mozdulatokkal tervezte meg, melyeket �tlegekkel, vetod�sekkel, cselekkel toldott meg, a sz�n�szek egy�ni st�lus�nak �s a karakternek megfeleloen. - Errol Flynn �ta nem akadt senki a sz�n�szek k�z�tt, aki olyan term�szetesen b�nt volna a karddal, mint Antonio - mondja elismeroen Anderson. - Remek sportember, �r�m volt vele dolgozni. Ami Anthony Hopkinst illeti, nos o is b�mulatosan gyorsan tanul, �s nagy �r�met tal�l abban, ha t�k�letes�theti tud�s�t. Az emberek nem fogj�k elhinni, hogy most elosz�r fogott kardot a kez�be.
Hopkins nemcsak a karddal tanult meg profi m�don b�nni, hanem az ostorral is. O tal�lta ki a jelenetet, melyben az �reg Zorro megtan�tja a fiatalembert, hogyan v�lhat �letvesz�lyes fegyverr� az ostor. - J� �tletnek tal�ltam, ez�rt bennehagytuk a v�gso v�ltozatban is - mondja Campbell. - Ez lett a film egyik legjobb r�szlete.

- Az �sszes p�rbajoz�s jelenetben �n magam vagyok l�that�, a kard senki m�s kez�ben nem volt - mondja Banderas. - Akadt a filmben j� n�h�ny olyan neh�z �s vesz�lyes jelenet, melyet ha akartam volna se engednek v�gigcsin�lni. �rtheto, hiszen nem vagyok kaszkador. De a harcos jelenetekben val�ban engem lehet l�tni. N�gy h�napig edzettem, mielott Mexik�ba �rkeztem. Nem egyszeruen v�vni tanultam, a sok gyakorl�s k�zelebb vitt a szerephez is. R�j�ttem, hogy a v�v�snak val�j�ban nem sok k�ze van az eroh�z; a l�nyeg az �nfegyelem, a l�gz�s, a relax�ci� �s az ellens�g helyes meg�t�l�se. Azt hiszem, az �ltalam j�tszott figura is hasonl� folyamaton megy �t, erre tan�tja meg az idos Zorro. Sokat k�sz�nhetek Bob Andersonnak is, o tervezte az �sszes p�rbaj-jelenet koreogr�fi�j�t. 90 �ves, de semmi es�lyed ellene, meg sem �rintheted a kardod hegy�vel.

Rendhagy� m�don ebben a filmben a noi foszereplo is kardot ragad, ez�rt az edz�sekbol Zeta-Jones is j�csk�n kivette r�sz�t.

A st�b k�zel h�rom h�t ut�n utazott tov�bb Tetlapayac faluba, ahol Montero udvarh�z�t �p�tett�k fel egy k�zel 400 �ves �p�letre alapozva. Itt vett�k fel t�bbek k�z�tt az est�lyt, valamint Zorro �s Elena szenved�lyes t�nc�t.

A legnagyobb d�szlet Montero aranyb�ny�ja volt, melyet hat h�napon kereszt�l �p�tettek, 80 tonna f�t �s h�rom tonna sz�get haszn�ltak el �ssze�ll�t�s�hoz. K�zel 500 statiszta vett r�szt a f�rads�gos �s kor�ntsem vesz�lytelen felv�telekn�l. A k�lso jelenetek r�gz�t�se a festoi sz�ps�gu Guyamasban fejezod�tt be, majd a mutermi felv�telek k�vetkeztek, a Churubusco St�di�ban.

- Szerettem Mexik�t - mondja Hopkins. - Kellemes a kl�ma, az emberek bar�ts�gosak voltak, a helybeli statiszt�k nagyon k�zvetlenek, a st�b pedig egyszeruen fantasztikus.

B�r a forgat�st mindenki roppant kimer�tonek tal�lta, a v�g�n a rendezo is el�gedetten nyilatkozott: - Mikor igent mondtam a felk�r�sre, nem is sejtettem, milyen hatalmas f�ba v�gtuk a fejsz�nket. De a forgat�s v�gezt�vel, mikor minden kiab�l�s, sikongat�s �s harci zaj el�lt, meg�llap�tottam, val�ban egyed�l�ll� tapasztalattal lettem gazdagabb.