LUC BESSON (producer, forgatknyvr) korbban nyolc vilgsikerû filmet rendezett: lethallharc (Le dernier combat; 1983), Metr (Subway; 1985), A Nagy Kksg (La Grand Bleu; 1988), Nikita (La femme Nikita; 1990), Atlantis (1991), Leon, a profi (Lon; 1994), Az tdik elem (The Fifth Element; 1997), Jean d'Arc, az orlans-i szûz (1999). Elsõ produceri munkja az hkoppon (Nil by Mouth) volt, amelyet Gary Oldman, a Leon, a profi s Az tdik elem sztrja rendezett. Besson tz ven t ddelgette a TAXI tlett, mivel mindig is arrl lmodozott, hogy cscssebessggel hajtson t egy vroson, lehetõleg egy szemlyfuvaroz kisiparos jrmûvnek hts lsn. Az tlet akkor kezdett hatrozott krvonalakat lteni, amikor Besson tallkozott Grard Pirès-vel, aki elmondta neki, hogy szeretne jra filmezni. A vgsõ lkst az adta, hogy Az tdik elem elõksztsekor a Columbia 30 nap gondolkodsi idõt krt annak eldntsre, be akar-e szllni a vllalkozsba. Besson elhatrozta, hogy ezalatt megrja a TAXI forgatknyvt. Idõben ksz lett, s msnap megjtt a Columbia vlasza: igen! Besson nyugodtan krt fel viszonylag ismeretlen sznszeket a fõszerepekre, mert jl tudta, hogy manapsg mr a producer vagy a rendezõ neve is garancia lehet a sikerre - feltve persze, ha elgg jl cseng a kznsg krben. Azt is figyelembe vette, hogy a mg nem felkapott sznszeknek akr a telefonknyvet is a kezkbe nyomhatjk, hogy abbl jtsszanak, mindenkppen majd' kibjnak a bõrkbõl a nagy lehetõsg feletti rmkben. Az elsõ rsz sikere igazolta hogy a nagy lmokat rdemes valra vltani: a Taxi msodik rsznek fogadtatsa az elsõ epizdt is fellmlta: nemcsak Franciorszgban dnttte meg a nzettsgi rekordokat, hanem az egsz vilgon kznsgkedvenc lett.
GRARD KRAWCZYK (rendezõ) "n voltam a rendezõ a Taxi elsõ hrom hetnek a forgatsn, mert helyettestenem kellett Gerard Pirs-t, aki egy baleset kvetkeztben krhzban fekdt. Remekl reztem magam. Mikor a kvetkezõ vben Luc utn mentem Csehorszgba, a Jean d'Arc forgatsra, Luc felajnlotta nekem hogy rendezzem meg a kvetkezõ rszt. A Taxi risi sikere utn a kihvs adott volt: jbl rmet okozni a nzõknek. Egy ugyanannyira lendletes, izgalmas filmet kszteni, mint az elõzõ volt, hasonlan szimpatikus szereplõgrdval. Hogy a sznszek ppen annyira bjosak, a komikum ugyangy ttõ, az essek pedig ugyangy llegzetellltak legyenek, mint a Taxi -ban. Amikor elolvastam a forgatknyvet, megrtettem, hogy itt nem annyira az elõzõ rsz folytatsrl van sz, hanem egy teljesen j fejezetrõl, egy j kalandrl. Olyan ez, mint a Tintin, ahol a szereplõk ugyanazok, de mindig j bonyodalmakba keverednek. Ezttal is a legjobb rally-versenyzõk lnek a volnnl, tbbek kztt Alliot, Ragnotti s Touroule, csakgy mint a tavalyi Parizs-Dakar futam nyertese, Jean-Louis Schlesser, aki nemcsak kaszkadõrknt, hanem sznszknt is megjelenik a vsznon. A film ksztõi megprbltak mg szellemesebb, gyorsabb s ltvnyosabb filmet sszehozni mint legutbb. A trtnet Marseille-ben kezdõdik s Prizsban r vget, a "rosszak" ezttal a hihetetlenl akrobatikus jakuzk, akik nagy fekete autikkal erednek egy fehr taxi nyomba..."
|