- Sokat �rtak m�r a velencei szeretõkrõl, de eddig senkinek nem volt b�tors�ga filmre vinni e t�rt�netet. Hogyan sz�letett meg �nben az �tlet?

- Amikor elõsz�r olvastam el Musset A sz�zad gyermek�nek vallom�s�t, nem tudtam, hogy George Sand az az asszony, akirol sz� van. Sokkal k�sobb j�ttem r�, hogy ugyanennek a t�rt�netnek van egy m�sodik verzi�ja is, amelyet Sand �rt Musset hal�la ut�n: A nõ �s a f�rfi (Elle et Lui). Felfedeztem, hogy kapcsolatuk, mint t�ma, sohasem, m�g hal�luk ut�n sem szûnt meg. Kritikusoknak, magyar�z�knak, lesz�rmazottaknak, mindenkinek megvolt a saj�t, a m�siknak ellentmond� verzi�ja... Milyen volt h�t ez a szerelem, amely annyi ellentmond�st vetett fel? Kedvet �reztem e misztikum megfejt�s�re. Megragadott a t�rt�net moderns�ge, s vissza akartam �ll�tani eredendõ erej�t: a k�t szeretõ szempontj�b�l bemutatni, egybe foglalni õket egyetlen megk�zel�t�sben, egyetlen filmben...

- Filmje Musset rem�nytelen szavaival indul, egy romokban l�vo vil�got id�zve fel, amelyben a sz�zad gyermekei, mint az �rv�k, feket�be �lt�z�tten, k�romkodnak �s �res a sz�v�k. Mintha semmi sem v�ltozott volna!

- Mint az 1830-as �vek gyermekei, mi is gyenge erk�lcsû t�rsadalomban nõtt�nk fel, amelynek elvei semmif�le kapcsolatban nem �lltak a "val�di �lettel". Mint Sand vagy Musset, minket is olyan iskol�kban neveltek, ahol a l�nyok �s a fi�k k�l�n voltak. H�sz�ves korunkban hirtelen j�tt�nk r�, hogy mennyire elszigeteltek benn�nket a m�sik nemtõl. Fel kellett fedezn�nk a szerelmet, meg kellett szabadulnunk az elõ�t�letektõl �s az elavult polg�ri bûntudatt�l, megtal�lni az igazs�got, amelyre a sz�leink nem tan�tottak meg benn�nket tudatlans�gb�l vagy f�l�nks�gbõl. A mi l�zad�sunk lobog�ja a nemi k�l�nbs�gek megsz�ntet�se lett. A fi�k megn�vesztett�k a hajukat, m�g a l�nyok lev�gatt�k �s nadr�gban j�rtak. (Sand egy sz�zaddal kor�bban f�rfi�lt�zetet hordott, Musset pedig fant�zia-pantall�kban �s sz�nes zak�kban j�rt.) Naivak l�v�n, t�volr�l sem hitt�k, hogy a tabukat �sszet�rve, a szab�lyokat megv�ltoztatva, egy teljesen tan�cstalan, vil�gos kiindul�si pontokat �s �rt�keket n�lk�l�zõ gener�ci� k�vetkezik. �rzelmi "csõddel" v�dolva magukat, a fiatalok szerelmi modelleket kerestek, amelyek megfelelnek v�rakoz�saiknak. K�ts�gbeesetten kutatt�k az �let �s a szerelem �rtelm�t. Ma megcsin�lni ezt a filmet, e t�rt�netet kifejezetten maiv� tenni, ezt szinte a vel�k szembeni k�teless�gnek �reztem. Egy olyan szerelmes filmet ny�jtani nekik, amely megpr�b�lja kiker�lni a klis�ket �s hazugs�gokat �s mindazt, amihez hozz� vannak szokva (szentiment�lis telev�zi�s sorozatok, hollywoodi happy endek stb.), m�st mutatni nekik, m�sk�ppen; a legk�zelebb menni, a legigazabb m�don a szerelemhez, m�g ha ez az utaz�s n�ha f�jdalmas is.

- Sand �s Musset �br�zol�s�n�l bemutatja mindkettõj�k j� �s rossz oldal�t an�lk�l, hogy b�rmelyik�k p�rtj�n is �llna. Mi a jelentõs�ge ennek az egyforma tekintetnek?

- Mind Sand, mind Musset eset�ben, nekem e k�t szem�lyis�g igazs�g�t kellett bemutatnom. Igazs�got adni mindkettõj�knek, szeretni �s meg�rteni õket kisszerus�g�kben �s nagys�gukban. Nem �cs�rolni õket, s nem �t�lkezni felett�k.

- A forgat�k�nyvet Murray Head �s Fran�ois-Olivier Rousseau t�rsas�g�ban �rta. Mi volt az õ szerep�k ebben?

- Fran�ois-Olivier Rousseau reg�ny�r�t az�rt k�rtem fel, mert t�k�letesen ismeri a XIX. sz�zadot. Mindenkin�l jobban ismeri e kor nyelvezet�t �s a filmhez olyan t�nust, �s ir�ni�t tud adni, mellyel �br�zolja a kõrt, de egy�ttal k�zel hozza hozz�nk. Murray Headet nagyon megragadta a t�rt�net. L�zasan �s lelkesen dolgozott, a forgat�k�nyv modernit�s�t �s m�lys�g�t adta. A szereplõk l�lektan�hoz egyre ink�bb k�zeledve seg�tett nek�nk meg�rteni õket. K�t �ven kereszt�l dolgoztunk, A sz�zad gyermek�nek vallom�s�b�l kiindulva, de Musset versei, Sand reg�nyei, levelez�s�k is inspir�lt benn�nket. Sand �s Musset t�rt�net�ben az az egyed�l�ll�, hogy mialatt �lt�k szenved�ly�ket, meg�rt�k azt, s kapcsolatuk alatt �s ut�n is e szenved�ly mindkettõj�k muveit t�pl�lta. Mi a val�s�got akartuk meg�rni, nem a t�rt�nelmi val�s�got, hanem az �rzelmek�t. Egy j�t�kfilm nem t�rt�nelmi dokumentum, hanem fikci�s mû, amely a val�s�g forr�sainak csak egy r�sz�t dolgozza fel.

- Hogyan tudt�k elker�lni azt a neh�zkess�get, amely a t�rt�nelmi filmekben gyakran tetten �rhetõ?

- Azt akartam, hogy a film a hõseinek k�pe legyen: szenved�lyes �s igaz. Nem arr�l volt sz�, hogy fellengzõs muv�szeket �br�zoljunk, hanem h�s-v�r embereket, akik �lnek �s szenvednek. A romanticizmusr�l alkotott k�p nagyon gyakran �desk�s �s mesterk�lt. A romanticizmus pedig erõszak, szabads�g, l�zad�s, õszintes�g, ifj�s�g. Musset figur�ja hihetetlen�l modern. Az �nz�s �s a nagylelkus�g, a gyermekess�g �s az õr�let, a provok�ci� �s a zseni kever�ke. Romantikusnak lenni: a szenved�ly, az igazs�g, az utaz�sok �r�k�s keres�se, a term�szet, az �let �jra felfedez�se... Egy�bk�nt, a XIX. sz�zad elej�nek festm�nyeit, rajzait n�zve l�thatjuk, hogy a f�rfiak �s nõk magatart�sa mennyire modern volt. 1830-ban ugyanolyan m�don szerettek, mint manaps�g.

- Luis Bacalovot k�rte fel zeneszerzõnek, ugyanakkor a romantikus reperto�r mûvei is szerepelnek a filmben. Ebben az esetben is az erõs �rzelmek �s a hiteless�g �br�zol�sa volt a c�lja?

- Murray Head seg�tett abban, hogy tudatosodjon bennem a zene fontoss�ga e filmben. Sand �s Musset kor�ban az emberek a zene megsz�llottjai voltak: j�rtak hangversenyre, de fõleg otthon zen�ltek. Mindenki j�tszott valamilyen hangszeren. Sand h�rf�zott. Miut�n Murray Head maga is zen�sz, a forgat�k�nyv kidolgoz�sa alatt �lland�an keresett megfelelõ zen�ket: megtal�lta a t�m�kat, sz�neket, hangszereket. S amikor m�r tudtam, milyen ir�nyban akarok menni, akkor kerestem meg �s k�rtem fel Luis Bacalovot, akivel m�r dolgoztam A vill�mcsap�sban (Coup de foudre).

- Juliette Binoche, mint George Sand: nyilv�nval� volt az �n sz�m�ra?

- Sand szerep�re Binoche mag�t�l ad�dott: vagy õ vagy nincs film. �reztem, hogy Juliette, aki annyi idõs, mint a hõsnõnk, egy ilyen erõs szem�lyis�g �br�zol�sa elõl nem t�rhet ki. George Sand k�ts�gtelen�l a vil�gban legjobban ismert francia nõ, a feminizmus szimb�luma. M�g "George Sand" felirat� trik�k is vannak az Egyes�lt �llamokban! Juliette gondolkod�si idõt k�rt, majd egy reggel eld�nt�tte: George Sand lesz. Tudtam, hogy a figur�hoz meglesz az ereje, a rejtelmess�ge, a kecsess�ge. Hatalmas munk�t v�gzett s egy fantasztikus belsõ halad�st is el�rt. Mindent meg tud csin�lni, de �reznie kell minden sz�t, minden mozdulatot.

- Hogyan gondolt Beno�t Magimelre Musset szerep�nek megform�l�jak�nt?

- Musset szerep�ben nagy szerencs�m volt Beno�t Magimellel. Kev�s az olyan 20-25 �ves francia sz�n�sz, akinek olyan szil�rd v�llai lenn�nek, hogy el tudjon b�rni egy ilyen figur�t, aki kicsapong� dandy �s egy�ttal zseni�lis k�ltõ... N�h�ny pr�ba ut�n Beno�t Magimel igen gyorsan beilleszkedett az egy�ttesbe. Intelligens, m�ly, elragad� �s vonz�. Fiatals�ga ellen�re olyan tapasztalata van, mintha �tven �ve gyakoroln� e mesters�get.

- E filmmel elt�volodott kor�bbi mûveinek jelleg�tõl, melyek leggyakrabban �n�letrajzi ihletetts�guek voltak. Mondhatjuk, hogy ez az �retts�g filmje?

- Fontos volt sz�momra �letem e pillanat�ban, hogy megpr�b�ljak egy ilyen filmet csin�lni. Amit eddig csin�ltam, az mindig nagyon k�zel volt az �n�letrajzhoz. De ez olyan, mint a pszichoanal�zis, amely sor�n saj�t belsõ vil�gunk felt�r�s�nak erõltet�s�vel v�g�l meggy�gyulunk (legal�bbis, rem�lj�k) �s k�pesek lesz�nk m�sok fel� fordulni. Term�szetesen vannak m�g f�lelmeim �s k�ts�geim, de az az �rz�sem, hogy k�pes vagyok megny�lni. Nyitni a vil�g fel�, �rdeklõdni m�sok ir�nt, szeretni, meg�rteni õket... ezt nevezik �retts�gnek.

- Hogyan �rtelmezhetõ a film v�gso �zenete?

- Azt hiszem, hogy egy szerelem helye �s jelentõs�ge az �letben nem azonnal vil�gosodik meg. Csak idõvel m�rhetõk le pontosan ezek az �rzelmek. Fel kell tudni ismerni a szerelmet, amikor azt �t�lj�k, b�tran kell meg�lni �s mint Sand a film v�g�n, ki kell tudni mondani, hogy igen, egy napon val�ban, eg�sz sz�v�nkkel szerett�nk. Ezzel az �zenettel szerettem volna befejezni a filmet.

(Fabienne Bradfer)

DIANE KURYS (1948)

A Renaud-Barrault sz�nh�zban sz�n�sznõ. M�r elsõ filmje igen nagy sikert aratott.

Filmjei:

1977 - Mentolos ital (Diabolo methe) - Louis Delluc-d�j 1980 - Molotov kokt�l (Cocktail Molotov)
1983 - Vill�mcsap�s (Coup de foudre)
1987 - Egy szerelmes f�rfi (Un homme amoureux)
1990 - La Baule-ban t�rt�nt (La Baule les Pins)
1992 - A szerelem ut�n (Après l'amour)
1994 - Bolondul�sig (A la folie)
1999 - Az �vsz�zad gyermekei (Les enfants du siècle)