A Reszekess, Amerika! című klasszikus francia vígjáték amerikai verziójának elkészítése akkor merült fel, amikor a két filmes, John Hughes és Ricardo Mestres Párizsba utazott, hogy találkozzon azzal a kreatív csapattal, amely a legismertebb francia komédiákat készíti. Christian Clavier színész-forgatókönyvíró, Jean Reno, Jean-Marie Gaubert író-rendező és Patrice Ledoux producer egyetértettek az amerikai remake-kel. A tengerentúliak és a franciák egyesítették erőiket, és összehoztak egy könnyed, szórakoztató, kalandos szüzsét, amit Gaubert-nek az Egyesült Államokban kellett megrendeznie, persze amerikai színészek közreműködésével, de a két francia sztár természetesen megmaradt.
Az új sztori számos érdekes kérdést vetett fel. Mi történik, ha a gróf és szolgája nemcsak rossz időbe, hanem rossz országba és kultúrába érkezik? Például önkéntelenül emigrálnak egy modern amerikai városba. Hogy fog ez hatni a jól megalapozott karakterekre? Clavier figurája, André le Pate, a hűséges csatlós például megismerkedhet olyan új értékekkel, mint a szabadság és az egyenlőség.

Ricardo Mestres producer úgy véli, Gaubert tökéletesen alkalmas volt az új film megrendezésére.

- Jean-Marie szokatlan francia rendező. A filmjeit nézve azok inkább amerikainak tűnnek, semmint franciának. Jó érzéke van a népszerűséghez, ismeri a kultúránkat, és kedveli az amerikai mozikat, meg azt is tudja, mit szeretnek a nézőink. De mivel francia, kívülről tudja szemlélni a dolgainkat. Gyakran előfordul, hogy a kívülálló mutatja meg nekünk, milyenek is vagyunk valójában. Jean-Marie abban is hasonlít a szereplőkre, hogy Franciaországból utazik Amerikába, s első kézből szerzi meg vicces tapasztalatait egy idegen kultúráról, amivel szembesülnie kell.

- Gaubert a leghíresebb francia vígjátékrendező - teszi hozzá a francia producer, Patrice Ledoux. - A komoly filmek rendezéséről oldalakat lehet írni, de a komédiával más a helyzet. A rendező fő célja, hogy nevettessen. A vígjáték egyidejűleg bonyolult és egyszerű, vagy nevetünk rajta vagy sem. Ez igazi kihívás, és Jean-Marie képes megfelelni ennek.
Amikor munkatársaival elkezdett dolgozni a forgatókönyvön, Gaubert még nem akarta megrendezni a remake-t. Ám amikor a szüzséből egy egészen új film kezdett körvonalazódni, új helyszínekkel és jelenetekkel, más szereplőkkel és friss koncepciókkal, Hughes javasolta, hogy rendezze meg még egyszer Renót és Clavier-t. Bár Gaubert eleinte habozott, végül beleegyezett.

- Egy francia számára csodálatos kaland Amerikában mozit csinálni, tehát elkezdtünk dolgozni azon az ötleten, hogy is kerülnek a fickók a középkori Európából az Egyesült Államokba. Az időutazás tulajdonképpen úgy történik, hogy Thibault gróf középkori kastélyának hálókamrája jelenleg egy modern chicagói múzeumban kiállítási tárgy.

- Ez az ötlet lehetőséget adott egy vadonatúj film elkészítésére - mondja a rendező. - Sokkal érdekesebb, mint az eredeti moziban, amikor a látogatók a középkori és a jelenkori francia valóság között ingáznak. A középkor és napjaink Chicagója között sokkal nagyobb a kontraszt, a konfrontáció az Óvilág és a teljesen modern világ között lép fel.
Reno és Clavier Európa szülöttei, s Amerikába érkezve át tudták érezni a rossz helyre került franciák helyzetét. Az általuk megformált figurákhoz hasonlóan a színészek sokkal egzotikusabbnak tűntek az amerikai világban, mint otthon, Franciaországban.
Jean Reno alakítja a bátor, romantikus és bölcs francia nemesembert, Thibault-ot, Malfete és Papincourt grófját, Anjou hercegét, Orleans báróját és Libourne lordját.

- Bár Európában több vígjátékban szerepelt, az amerikai közönség inkább rosszfiú alakításait ismeri - folytatja a rendező. - Jean Reno, az ember nagyon kedves, vonzó egyéniség. Úgy vélem, az amerikai közönség meg fog lepődni, milyen tehetségesen komédiázik, s tud ódivatú és ártatlan lenni. Mivel spanyol származású, roppant királyi módon tudja tartani a fejét. Christian és én azért írtuk meg az első filmben olyan nemesnek a lovagot, mivel ez annyira illik Jeanra.

Reno szintén elégedett volt az új sztorival.

- Két párhuzamos történetről van szó: az egyik Thibault úr és szolgája, André között zajlik, a másik pedig Thibault, a lovag, és leszármazottja, Julia között bonyolódik. Az Andréval való kapcsolatom általános volt a XII. században. Ő a szolgám, gondoskodik rólam ... olyan, mint egy hű kutya. A történet folyamán ez a kapcsolat átalakul. André felfedezi a szerelmet, ami teljesen új számára, s megismerkedik a szabadsággal és az egyenlőséggel. A szolgám és a köztem lévő viszony azért nagyon érdekes, mert elfogadom, hogy szabad és egyenlő velem.

Reno úgy véli, az idegen emberek idegen országban elképzelés a film erőssége.

- Figyeltem a stábot, miként reagálnak a két középkori figurára. Ez számukra is új ötlet volt.

- Az amerikai stáb a hasát fogta a röhögéstől, amikor Reno vad mozdulatokat tett - meséli a direktor. - Ez nagyon biztató volt, mivel ők jelentik az első nézőket, s általában eléggé fásultak... nagyon nehéz közönség. Amikor láttam, hogy a kamera rázkódik, mert az operatőr annyira nevet, tudtam, hogy jó irányban haladunk.
A francia filmsztár, Christian Clavier alakítja Thibault szolgáját, André le Pate-t, s egyben társforgatókönyvírója a filmnek.

- Az én figurám paraszt, aki nem igazán illik a XXI. századba .Amikor napjainkba kerül, új világot fedez fel, ahol szabad lehet. Ebben az országban becsületesen élhet, bizonyos szempontból igazi emigráns. Ez nagyon amerikai koncepció.

- A film a gyökereinkről szól - egészíti ki a francia producer, Ledoux. - Mindannyian jöttünk valahonnan, és különösen Európában ez a középkort jelenti. Christian figurája a modern időkbe érkezik, rájön, hogy szabad lehet és ez meglepetést jelent számára.
Clavier nagyon örült annak, hogy ismét Renóval dolgozhat.

- Négy filmet forgattunk együtt. Mivel barátok vagyunk, nagyon kellemes együtt dolgozni. Jól ismerjük egymást, s amikor a rendező azt mondja: felvétel, rögtön tudjuk, mi a teendőnk.

Clavier-t az is jó érzéssel töltötte el, hogy első amerikai profi munkáját barátja társaságában végezhette.

- Jean adott néhány tanácsot, amiket megfogadtam, mivel ő már az USA-ban is befutott némi karriert. Gérard Depardieu szintén tanácsolt valamit, azt mondta: próbáld meg megnevettetni őket.

Gaubert teljesen biztos benne, hogy ez sikerülni fog a színésznek.

- Christian Clavier egy clown, és hihetetlen energiák rejtőznek benne. Tehetséges színművész, olyan, mint Peter Sellers. Sellers angol volt, és óriási karriert futott be Amerikában, hiszen zseni volt. Christian szintén zseniális, és kitűnő komikus.
Christina Applegate amerikai színésznő alakítja a XII. századi Rosalind hercegnőt és a napjainkban élő Julia Malfete-t.

- Jean-Marie úgy vélte, roppant fontos olyasvalakit találni, aki egyszerre csinos és mulatságos - emlékezik vissza Ledoux. - Roppant nehéz rálelni a kettő kombinációjára. Gaubert így nyilatkozott erről. - Azért választottuk Christinát, mivel nagyon attraktív és van fantáziája. Tehetséges komikus, igazán jó humora van.

Egy kicsit őrült, ez a tulajdonság segít hihetővé tenni a történetet.

- Christina Applegate a tökéletes amerikai szomszéd lány - teszi hozzá Mestres. - Napjainkhoz kötődik, de nem ijeszti meg az időutazás sem, ami számos helyet és kultúrát foglal magában. Julia karaktere klasszikus amerikai nő, aki találkozik két idegennel.
Applegate-nak nagyon tetszettek a forgatókönyv bizonyos részei:

- A love story tökéletesen működött. Nem szükségszerűen romantikus szerelemről van szó, inkább családszeretetről, és egyvalakiről, akinek személyisége átsüt a történeten. Színészként lehetünk viccesek, de ha szív is van a sztori mögött, azt nagyobb hatással van a közönségre.

Applegate filmbeli barátját az amerikai Matthew Ross alakítja.

- Hunter intrikus, pénzéhes alak. Az életben is színészkedik, folyton hazudik Juliának. Ugyanakkor néző is, szemtanúja annak az őrültségnek, ami Julia és a két eltévedt időutazó között folyik.

A rendező is elégedett volt Ross-szal.

- Matt az egyetlen színész, aki a gonoszt humorral képes megformálni. A próbafelvétel során kedves volt és vidám. Az a legveszélyesebb gonosz, aki kedveskedik az emberrel, s ő el tudja hitetni ezt.

A filmkészítőknek kellett találniuk egy olyan színésznőt is, aki megfelel ennek a hóbortos, szeszélyes karakternek, s hihetően tudja megformálni azt. Jean-Marie Gaubert Tara Reidet választotta.

- Szerintem nagyon kedves, két lábbal a földön járó és gyönyörű nő. Angelique-nek kevés pénze van és rosszul bánnak vele. De a modern világban az egyszerű emberek is jobban élnek... van autója, sosem éhes és persze nem tartozik az urához - jegyzi meg a rendező nevetve. - A meghallgatáson Tara nagyon szórakoztató volt, és úgy festett, mint egy hippi. De olyan is tud lenni, mint egy hercegnő, s ez roppant hatást gyakorol Andréra.
Clavier szerint sok új dolgot tudott meg az általa régebben megírt figuráról.

- Ebben a filmben a szolga megváltozik, az új karaktere egy valódi emigráns. Az Amerikában játszódó történet része egy bizonyos típusú szabadság felfedezése és az ár, amit fizetni kell érte, s André számára ez annyit jelent, hogy kénytelen hűtlen lenni a gyökereihez.
Bridgette Wilson-Sampras játssza Ambert, Júlia vőlegényének szeretőjét.

- Amner minden rosszban benne van - jegyzi meg a színésznő. - Ő és Hunter egyaránt kapzsiak. Egy szempillantás alatt képesek otthagyni a másikat valakiért, akinek vastagabb a pénztárcája. Nem is igazán szerelmesek egymásba. A Christina Applegate által alakított karakter viszont olyan kedves nő, hogy Hunternek néha nehezére esik, hogy továbbra is megcsalja őt, Amber azonban ilyenkor bedobja magát és ráveszi, hogy folytassa...

- Bridgette nagyon aranyos gonosz - áradozik a rendező. - Szexis és gyönyörű, de nagyon vicces is tud lenni. Tudja, hogyan kell megformálni a galád nő egyfajta karikatúráját.
Malcolm McDowell angol színész kelti életre a jó szándékú, de kissé lökött varázslót, aki felelős a hősök századokkal előre történő akaratlan időutazásáért.

- Malcolm a forgatás során és a felvételek szünetében egyaránt zseniális - nevet Ricardo Mestres producer.- Felvillanyozza a stábot, s igazán karizmatikus a szerepében. Patrice Ledoux producer szintén örült, hogy sikerült McDowellt megnyerni a produkciónak. - Mindannyian a rajongói vagyunk, nagy szerencsénk, hogy elfogadta a felkérést.

- Az én karakterem egy nagyon angol varázsló ezek között a franciák és természetesen az amerikaiak között is. Ez nagyon multinacionális film - mondjaa McDowell mosolyogva. - A mágus erős, tudatos, felvilágosult alak, aki a modern korba kerülve élvezi és a magáévá teszi azt. Lenyűgözi a fejlődés, mint mindenkit, aki belekóstolt a varázslásba vagy a tudományba.

- Malcolm jó érzékkel formálja meg a varázslót - teszi hozzá Mestres. - Amikor a XXI. századba kerül, felfedezi annak igazi mágiáját, a tudományt és a technikát.

- Mindanyikunkat gyötör az idő és a halandóság kérdése, s foglalkoztat az a kérdés, vajon milyen lenne visszamenni a múltba vagy előre a jövőbe - elmélkedik McDowell. - Nem vagyunk-e kíváncsiak arra, milyen lesz a Föld ezer év múlva... vagy talán nem is akarjuk tudni? De engem érdekel, ha csak egy pillantásra is.