A Reszekess, Amerika! c�m� klasszikus francia v�gj�t�k amerikai verzi�j�nak elk�sz�t�se akkor mer�lt fel, amikor a k�t filmes, John Hughes �s Ricardo Mestres P�rizsba utazott, hogy tal�lkozzon azzal a kreat�v csapattal, amely a legismertebb francia kom�di�kat k�sz�ti. Christian Clavier sz�n�sz-forgat�k�nyv�r�, Jean Reno, Jean-Marie Gaubert �r�-rendez� �s Patrice Ledoux producer egyet�rtettek az amerikai remake-kel. A tengerent�liak �s a franci�k egyes�tett�k er�iket, �s �sszehoztak egy k�nnyed, sz�rakoztat�, kalandos sz�zs�t, amit Gaubert-nek az Egyes�lt �llamokban kellett megrendeznie, persze amerikai sz�n�szek k�zrem�k�d�s�vel, de a k�t francia szt�r term�szetesen megmaradt.
Az �j sztori sz�mos �rdekes k�rd�st vetett fel. Mi t�rt�nik, ha a gr�f �s szolg�ja nemcsak rossz id�be, hanem rossz orsz�gba �s kult�r�ba �rkezik? P�ld�ul �nk�ntelen�l emigr�lnak egy modern amerikai v�rosba. Hogy fog ez hatni a j�l megalapozott karakterekre? Clavier figur�ja, Andr� le Pate, a h�s�ges csatl�s p�ld�ul megismerkedhet olyan �j �rt�kekkel, mint a szabads�g �s az egyenl�s�g.

Ricardo Mestres producer �gy v�li, Gaubert t�k�letesen alkalmas volt az �j film megrendez�s�re.

- Jean-Marie szokatlan francia rendez�. A filmjeit n�zve azok ink�bb amerikainak t�nnek, semmint franci�nak. J� �rz�ke van a n�pszer�s�ghez, ismeri a kult�r�nkat, �s kedveli az amerikai mozikat, meg azt is tudja, mit szeretnek a n�z�ink. De mivel francia, k�v�lr�l tudja szeml�lni a dolgainkat. Gyakran el�fordul, hogy a k�v�l�ll� mutatja meg nek�nk, milyenek is vagyunk val�j�ban. Jean-Marie abban is hasonl�t a szerepl�kre, hogy Franciaorsz�gb�l utazik Amerik�ba, s els� k�zb�l szerzi meg vicces tapasztalatait egy idegen kult�r�r�l, amivel szembes�lnie kell.

- Gaubert a legh�resebb francia v�gj�t�krendez� - teszi hozz� a francia producer, Patrice Ledoux. - A komoly filmek rendez�s�r�l oldalakat lehet �rni, de a kom�di�val m�s a helyzet. A rendez� f� c�lja, hogy nevettessen. A v�gj�t�k egyidej�leg bonyolult �s egyszer�, vagy nevet�nk rajta vagy sem. Ez igazi kih�v�s, �s Jean-Marie k�pes megfelelni ennek.
Amikor munkat�rsaival elkezdett dolgozni a forgat�k�nyv�n, Gaubert m�g nem akarta megrendezni a remake-t. �m amikor a sz�zs�b�l egy eg�szen �j film kezdett k�rvonalaz�dni, �j helysz�nekkel �s jelenetekkel, m�s szerepl�kkel �s friss koncepci�kkal, Hughes javasolta, hogy rendezze meg m�g egyszer Ren�t �s Clavier-t. B�r Gaubert eleinte habozott, v�g�l beleegyezett.

- Egy francia sz�m�ra csod�latos kaland Amerik�ban mozit csin�lni, teh�t elkezdt�nk dolgozni azon az �tleten, hogy is ker�lnek a fick�k a k�z�pkori Eur�p�b�l az Egyes�lt �llamokba. Az id�utaz�s tulajdonk�ppen �gy t�rt�nik, hogy Thibault gr�f k�z�pkori kast�ly�nak h�l�kamr�ja jelenleg egy modern chicag�i m�zeumban ki�ll�t�si t�rgy.

- Ez az �tlet lehet�s�get adott egy vadonat�j film elk�sz�t�s�re - mondja a rendez�. - Sokkal �rdekesebb, mint az eredeti moziban, amikor a l�togat�k a k�z�pkori �s a jelenkori francia val�s�g k�z�tt ing�znak. A k�z�pkor �s napjaink Chicag�ja k�z�tt sokkal nagyobb a kontraszt, a konfront�ci� az �vil�g �s a teljesen modern vil�g k�z�tt l�p fel.
Reno �s Clavier Eur�pa sz�l�ttei, s Amerik�ba �rkezve �t tudt�k �rezni a rossz helyre ker�lt franci�k helyzet�t. Az �ltaluk megform�lt figur�khoz hasonl�an a sz�n�szek sokkal egzotikusabbnak t�ntek az amerikai vil�gban, mint otthon, Franciaorsz�gban.
Jean Reno alak�tja a b�tor, romantikus �s b�lcs francia nemesembert, Thibault-ot, Malfete �s Papincourt gr�fj�t, Anjou herceg�t, Orleans b�r�j�t �s Libourne lordj�t.

- B�r Eur�p�ban t�bb v�gj�t�kban szerepelt, az amerikai k�z�ns�g ink�bb rosszfi� alak�t�sait ismeri - folytatja a rendez�. - Jean Reno, az ember nagyon kedves, vonz� egy�nis�g. �gy v�lem, az amerikai k�z�ns�g meg fog lep�dni, milyen tehets�gesen kom�di�zik, s tud �divat� �s �rtatlan lenni. Mivel spanyol sz�rmaz�s�, roppant kir�lyi m�don tudja tartani a fej�t. Christian �s �n az�rt �rtuk meg az els� filmben olyan nemesnek a lovagot, mivel ez annyira illik Jeanra.

Reno szint�n el�gedett volt az �j sztorival.

- K�t p�rhuzamos t�rt�netr�l van sz�: az egyik Thibault �r �s szolg�ja, Andr� k�z�tt zajlik, a m�sik pedig Thibault, a lovag, �s lesz�rmazottja, Julia k�z�tt bonyol�dik. Az Andr�val val� kapcsolatom �ltal�nos volt a XII. sz�zadban. � a szolg�m, gondoskodik r�lam ... olyan, mint egy h� kutya. A t�rt�net folyam�n ez a kapcsolat �talakul. Andr� felfedezi a szerelmet, ami teljesen �j sz�m�ra, s megismerkedik a szabads�ggal �s az egyenl�s�ggel. A szolg�m �s a k�ztem l�v� viszony az�rt nagyon �rdekes, mert elfogadom, hogy szabad �s egyenl� velem.

Reno �gy v�li, az idegen emberek idegen orsz�gban elk�pzel�s a film er�ss�ge.

- Figyeltem a st�bot, mik�nt reag�lnak a k�t k�z�pkori figur�ra. Ez sz�mukra is �j �tlet volt.

- Az amerikai st�b a has�t fogta a r�h�g�st�l, amikor Reno vad mozdulatokat tett - mes�li a direktor. - Ez nagyon biztat� volt, mivel �k jelentik az els� n�z�ket, s �ltal�ban el�gg� f�sultak... nagyon neh�z k�z�ns�g. Amikor l�ttam, hogy a kamera r�zk�dik, mert az operat�r annyira nevet, tudtam, hogy j� ir�nyban haladunk.
A francia filmszt�r, Christian Clavier alak�tja Thibault szolg�j�t, Andr� le Pate-t, s egyben t�rsforgat�k�nyv�r�ja a filmnek.

- Az �n figur�m paraszt, aki nem igaz�n illik a XXI. sz�zadba .Amikor napjainkba ker�l, �j vil�got fedez fel, ahol szabad lehet. Ebben az orsz�gban becs�letesen �lhet, bizonyos szempontb�l igazi emigr�ns. Ez nagyon amerikai koncepci�.

- A film a gy�kereinkr�l sz�l - eg�sz�ti ki a francia producer, Ledoux. - Mindannyian j�tt�nk valahonnan, �s k�l�n�sen Eur�p�ban ez a k�z�pkort jelenti. Christian figur�ja a modern id�kbe �rkezik, r�j�n, hogy szabad lehet �s ez meglepet�st jelent sz�m�ra.
Clavier nagyon �r�lt annak, hogy ism�t Ren�val dolgozhat.

- N�gy filmet forgattunk egy�tt. Mivel bar�tok vagyunk, nagyon kellemes egy�tt dolgozni. J�l ismerj�k egym�st, s amikor a rendez� azt mondja: felv�tel, r�gt�n tudjuk, mi a teend�nk.

Clavier-t az is j� �rz�ssel t�lt�tte el, hogy els� amerikai profi munk�j�t bar�tja t�rsas�g�ban v�gezhette.

- Jean adott n�h�ny tan�csot, amiket megfogadtam, mivel � m�r az USA-ban is befutott n�mi karriert. G�rard Depardieu szint�n tan�csolt valamit, azt mondta: pr�b�ld meg megnevettetni �ket.

Gaubert teljesen biztos benne, hogy ez siker�lni fog a sz�n�sznek.

- Christian Clavier egy clown, �s hihetetlen energi�k rejt�znek benne. Tehets�ges sz�nm�v�sz, olyan, mint Peter Sellers. Sellers angol volt, �s �ri�si karriert futott be Amerik�ban, hiszen zseni volt. Christian szint�n zseni�lis, �s kit�n� komikus.
Christina Applegate amerikai sz�n�szn� alak�tja a XII. sz�zadi Rosalind hercegn�t �s a napjainkban �l� Julia Malfete-t.

- Jean-Marie �gy v�lte, roppant fontos olyasvalakit tal�lni, aki egyszerre csinos �s mulats�gos - eml�kezik vissza Ledoux. - Roppant neh�z r�lelni a kett� kombin�ci�j�ra. Gaubert �gy nyilatkozott err�l. - Az�rt v�lasztottuk Christin�t, mivel nagyon attrakt�v �s van fant�zi�ja. Tehets�ges komikus, igaz�n j� humora van.

Egy kicsit �r�lt, ez a tulajdons�g seg�t hihet�v� tenni a t�rt�netet.

- Christina Applegate a t�k�letes amerikai szomsz�d l�ny - teszi hozz� Mestres. - Napjainkhoz k�t�dik, de nem ijeszti meg az id�utaz�s sem, ami sz�mos helyet �s kult�r�t foglal mag�ban. Julia karaktere klasszikus amerikai n�, aki tal�lkozik k�t idegennel.
Applegate-nak nagyon tetszettek a forgat�k�nyv bizonyos r�szei:

- A love story t�k�letesen m�k�d�tt. Nem sz�ks�gszer�en romantikus szerelemr�l van sz�, ink�bb csal�dszeretetr�l, �s egyvalakir�l, akinek szem�lyis�ge �ts�t a t�rt�neten. Sz�n�szk�nt lehet�nk viccesek, de ha sz�v is van a sztori m�g�tt, azt nagyobb hat�ssal van a k�z�ns�gre.

Applegate filmbeli bar�tj�t az amerikai Matthew Ross alak�tja.

- Hunter intrikus, p�nz�hes alak. Az �letben is sz�n�szkedik, folyton hazudik Juli�nak. Ugyanakkor n�z� is, szemtan�ja annak az �r�lts�gnek, ami Julia �s a k�t elt�vedt id�utaz� k�z�tt folyik.

A rendez� is el�gedett volt Ross-szal.

- Matt az egyetlen sz�n�sz, aki a gonoszt humorral k�pes megform�lni. A pr�bafelv�tel sor�n kedves volt �s vid�m. Az a legvesz�lyesebb gonosz, aki kedveskedik az emberrel, s � el tudja hitetni ezt.

A filmk�sz�t�knek kellett tal�lniuk egy olyan sz�n�szn�t is, aki megfelel ennek a h�bortos, szesz�lyes karakternek, s hihet�en tudja megform�lni azt. Jean-Marie Gaubert Tara Reidet v�lasztotta.

- Szerintem nagyon kedves, k�t l�bbal a f�ld�n j�r� �s gy�ny�r� n�. Angelique-nek kev�s p�nze van �s rosszul b�nnak vele. De a modern vil�gban az egyszer� emberek is jobban �lnek... van aut�ja, sosem �hes �s persze nem tartozik az ur�hoz - jegyzi meg a rendez� nevetve. - A meghallgat�son Tara nagyon sz�rakoztat� volt, �s �gy festett, mint egy hippi. De olyan is tud lenni, mint egy hercegn�, s ez roppant hat�st gyakorol Andr�ra.
Clavier szerint sok �j dolgot tudott meg az �ltala r�gebben meg�rt figur�r�l.

- Ebben a filmben a szolga megv�ltozik, az �j karaktere egy val�di emigr�ns. Az Amerik�ban j�tsz�d� t�rt�net r�sze egy bizonyos t�pus� szabads�g felfedez�se �s az �r, amit fizetni kell �rte, s Andr� sz�m�ra ez annyit jelent, hogy k�nytelen h�tlen lenni a gy�kereihez.
Bridgette Wilson-Sampras j�tssza Ambert, J�lia v�leg�ny�nek szeret�j�t.

- Amner minden rosszban benne van - jegyzi meg a sz�n�szn�. - � �s Hunter egyar�nt kapzsiak. Egy szempillant�s alatt k�pesek otthagyni a m�sikat valaki�rt, akinek vastagabb a p�nzt�rc�ja. Nem is igaz�n szerelmesek egym�sba. A Christina Applegate �ltal alak�tott karakter viszont olyan kedves n�, hogy Hunternek n�ha nehez�re esik, hogy tov�bbra is megcsalja �t, Amber azonban ilyenkor bedobja mag�t �s r�veszi, hogy folytassa...

- Bridgette nagyon aranyos gonosz - �radozik a rendez�. - Szexis �s gy�ny�r�, de nagyon vicces is tud lenni. Tudja, hogyan kell megform�lni a gal�d n� egyfajta karikat�r�j�t.
Malcolm McDowell angol sz�n�sz kelti �letre a j� sz�nd�k�, de kiss� l�k�tt var�zsl�t, aki felel�s a h�s�k sz�zadokkal el�re t�rt�n� akaratlan id�utaz�s��rt.

- Malcolm a forgat�s sor�n �s a felv�telek sz�net�ben egyar�nt zseni�lis - nevet Ricardo Mestres producer.- Felvillanyozza a st�bot, s igaz�n karizmatikus a szerep�ben. Patrice Ledoux producer szint�n �r�lt, hogy siker�lt McDowellt megnyerni a produkci�nak. - Mindannyian a rajong�i vagyunk, nagy szerencs�nk, hogy elfogadta a felk�r�st.

- Az �n karakterem egy nagyon angol var�zsl� ezek k�z�tt a franci�k �s term�szetesen az amerikaiak k�z�tt is. Ez nagyon multinacion�lis film - mondjaa McDowell mosolyogva. - A m�gus er�s, tudatos, felvil�gosult alak, aki a modern korba ker�lve �lvezi �s a mag��v� teszi azt. Leny�g�zi a fejl�d�s, mint mindenkit, aki belek�stolt a var�zsl�sba vagy a tudom�nyba.

- Malcolm j� �rz�kkel form�lja meg a var�zsl�t - teszi hozz� Mestres. - Amikor a XXI. sz�zadba ker�l, felfedezi annak igazi m�gi�j�t, a tudom�nyt �s a technik�t.

- Mindanyikunkat gy�t�r az id� �s a haland�s�g k�rd�se, s foglalkoztat az a k�rd�s, vajon milyen lenne visszamenni a m�ltba vagy el�re a j�v�be - elm�lkedik McDowell. - Nem vagyunk-e k�v�ncsiak arra, milyen lesz a F�ld ezer �v m�lva... vagy tal�n nem is akarjuk tudni? De engem �rdekel, ha csak egy pillant�sra is.