A PEARL HARBOR - �GIH�BOR� cselekm�nye az 1941. december 7-i esem�nyek k�r�l bonyol�dik, a h�bor� hat�s�t mutatja be k�t b�tor amerikai pil�ta (Ben Affleck �s Josh Harnett) �s egy gy�ny�rû, elhivatott �pol�nõ (Kate Beckinsale) �let�n kereszt�l. Jerry Bruckheimer producer �s Michael Bay rendezõ - akik mindketten megsz�llottjai a t�rt�nelemnek - k�ldet�snek �rezt�k Pearl Harbor t�rt�net�nek megfilmes�t�s�t. Elsz�ntan k�zd�ttek az�rt, hogy a film roppant anyagi �s technikai k�vetelm�nyei teljes�ljenek, �s nem adt�k fel nagyszab�s� terv�ket, m�g meg nem nyert�k a st�di�t az �gynek. Az Oscar-d�jra jel�lt Randall Wallace seg�ts�g�t vett�k ig�nybe ahhoz, hogy �sszehozzanak egy fikt�v sztorit h�tk�znapi emberekrõl, akik egy val�s�g sz�lte, nem h�tk�znapi szitu�ci�ban hõss� v�lnak. A film k�sz�tõi fontosnak tartj�k lesz�gezni, hogy nem dokumentum jellegû mozit csin�ltak, csup�n tisztelegni k�v�ntak azok elõtt az emberek elõtt, akik �t�lt�k a m�sodik vil�gh�bor� sz�rnyûs�geit.
"Pearl Harbor meghat�roz� esem�ny a t�rt�nelemben. Az egyik legnagyobb csap�s volt, mely Amerik�t �rte, ugyanakkor �kes p�ld�ja annak, hogy k�pesek vagyunk fel�llni a porb�l, �s gyõztesk�nt kikeveredni a bajb�l - mondja Bruckheimer. - Ennek szellem�ben k�sz�tett�k el a filmet. Pearl Harbor felr�zta az amerikaiakat csipker�zsika-�lmukb�l. V�ratlanul �rt benn�nket a t�mad�s, egyetlen �jszaka alatt fel kellet nõn�nk gyermekbõl f�rfiv�, szempillant�s alatt be kellett kapcsol�dnunk a vil�gh�bor�ba. Persze nem szabad elfeledni, hogy a jap�nok, �pp�gy mint mi, haz�juk megment�s��rt harcoltak - folytatja a producer. - Akkoriban olajembarg� volt �letben Jap�n ellen, �s õk �gy �rezt�k, l�pni�k kell.

Ahogyan a legt�bb hadmûvelet sz�rke eminenci�sai, a jap�n hadsereg k�zkaton�i sem voltak pontosan tiszt�ban az offenz�va kimenetel�vel �s c�lj�val: csup�n parancsot teljes�tettek." A PEARL HARBOR - �GIH�BOR� nem elsõsorban politikai szemsz�gbõl vizsg�lja a t�rt�nteket, sokkal ink�bb emberi sorsokra, bar�ts�gra �s szerelemre f�kusz�l.
"Ha ez a mozi a washingtoni politikusok rendel�s�re �r�dott volna, semmik�ppen sem v�llaltam volna a k�zremûk�d�st - teszi hozz� Randall Wallace, aki a forgat�k�nyv meg�r�sakor nemcsak t�rt�nelmi forr�sokra hagyatkozott, hanem sz�lei elbesz�l�seit is alapul vette. - �desap�m �s �desany�m sokszor emlegett�k azokat az idõket, �s tudom, hogy a h�bor� mennyire megv�ltoztatta a sorsukat. Õszint�n sz�lva azonban nem hiszem, hogy a t�rt�nelem alak�tja az egyes emberek �let�t. Szerintem ez ford�tva igaz: mi magunk - e bolyg� valamennyi lak�ja - form�ljuk a sorsot �s az emberis�g t�rt�net�t. Tolsztoj mondta, hogy ha egyetlen ember feladja a harcot, �s eldobva fegyver�t azt kiab�lja, hogy "v�g�nk van, elveszt�nk", akkor egy eg�sz hadsereg hit�t k�pes lerombolni. Ha azonban egyvalaki, magasba tartva a z�szl�t, b�tran szembefordul az ellens�ggel, akkor egy regiment k�vetni fogja."
Sz�mos egykori katona megtekintette a PEARL HARBOR - �GIH�BOR� monument�lis d�szleteit. K�z�l�k csak nagyon kevesen besz�ltek kor�bban saj�t �lm�nyeikrõl. Sokan elhozt�k a gyerekeiket �s az unok�ikat is. A megrend�tõ d�szletek k�z�tt azut�n sorra felelevenedtek eml�keik, �s ki-ki mes�lni kezdett. Felnõtt fiaik sz�jt�tva hallgatt�k a sz�lõk visszaeml�kez�seit. Az alkot�k m�r ekkor �gy �rezt�k, hogy erõfesz�t�seik nem voltak hi�baval�k.

"Mindannyian olvastunk Pearl Harborr�l, de az iskolai tank�nyvek csak �rintõlegesen t�rgyalt�k - mondja Michael Bay rendezõ. - Ez�rt is foglalkoztatott a gondolat, hogy egyszer filmet k�sz�tsek Pearl Harborr�l. Akkor kaptam igaz�n megerõs�t�st, amikor San Dieg�ban tal�lkoztam egy csoport veter�nnal. Belen�ztem ezeknek a nyolcvan esztendõs f�rfiaknak a szem�be, �s l�ttam, hogy rengeteget tanulhatn�nk tõl�k. Amikor elmes�lt�k, hogyan �lt�k meg a t�mad�st, lassan meg�rtettem, mi�rt mondj�k, hogy Pearl Harborral Amerika elvesz�tette az �rtatlans�g�t. Minden f�rfi �s nõ, aki r�szt vett a h�bor�ban, val�s�gos hõs volt."
Wallace elk�s�rte a rendezõt San Dieg�ba, �s a veter�nok visszaeml�kez�seit be�p�tette a forgat�k�nyvbe. "Pearl Harbor ettõl kezdve nem hom�lyos, m�ltb�li t�rt�net volt sz�momra, hanem h�s-v�r emberek m�ig hat� trag�di�ja, s�lyos val�s�g…
A filmez�sben az a csod�latos, hogy teremtõ hatalmat ad a kezedbe, ugyanakkor roppant felelõss�get r� r�d. Persze f�lcifr�zhatod a val�s�got, ki is ford�thatod, l�trehozhatsz �j vil�gokat, m�gsem szabad hazudnod - folytatja Wallace. - Egy megt�rt�nt esem�ny feldolgoz�sakor ez a felelõss�g megsokszoroz�dik. Csak akkor kre�lhatsz fikt�v sztorit val�s�gos esem�nyt alapul v�ve, ha a lehetõ legt�bb inform�ci�t beszerezted. Besz�lned kell mindazokkal, akik �t�lt�k azokat a napokat, el kell olvasnod a l�tezõ �sszes dokumentumot, korabeli r�di�s h�rad�kat kell hallgatnod, �s nem utols� sorban ismerned kell valamennyi filmet, amely ak�r csak �rinti is a t�m�t."Wallace elõsz�r is feltette mag�nak a k�rd�st: Hol kezdõd�tt val�j�ban Pearl Harbor t�rt�nete? Mik voltak a jap�nok v�ratlan t�mad�s�nak elõzm�nyei?

"�gy d�nt�ttem, hogy az eur�pai esem�nyek bemutat�s�val kezdem a forgat�k�nyvet, ott ugyanis m�r jav�ban d�lt a h�bor�, de Amerika m�g mindig szemellenzõt viselt. A Pearl Harbor-i attak ut�n eszm�lt csak r�, hogy ez a h�bor� nem csup�n egy-k�t t�voli birodalom csat�roz�sa. Emellett nagy hangs�lyt fektettem az egyes karakterek �br�zol�s�ra. "H�tk�znapi hõs�ket szerettem volna bemutatni. Embereket, akiket az eur�pai v�ront�s h�re cselekv�sre �szt�nz�tt, akik nem akart�k t�tlen�l v�rni, hogy a h�bor� a saj�t ajtajukon kopogtasson."
Wallace munkam�dszere kiss� szokatlannak tûnhet: "M�r a forgat�k�nyv v�zlatait is megmutattam Bay-nak �s a t�bbi producernek, illetve a Pearl Harbor-i veter�noknak, majd minden egyes �llapot�ban �jra meg �jra kik�rtem a v�lem�ny�ket. Ezzel a m�dszerrel ugyan sokkal lassabban haladtam, �s egyesek szerint megfosztottam magam az �r�i szabads�gt�l, de �gy sokkal prec�zebben rekonstru�lhattam a val�s�got."
"Wallace munkam�dszere - teszi hozz� a rendezõ - nagyban seg�tette azt a terv�nket, hogy a PEARL HARBOR - �GIH�BOR� n�mileg k�zelebb hozza az igazs�got. N�gy �nk�ntes sors�t k�vetj�k a filmben. Rafe, Danny, Evelyn �s Dorie haz�juk szolg�lat�ba �ll�tj�k �let�ket. Sz�mukra elsõ volt a haza, azt�n j�tt a csal�d �s a munka."
A film egyik szereplõje, Jimmy Doolittle egy alkalommal azt mondja a r�di�ban a toki�i t�mad�ssal kapcsolatban: "Nem tudom, hogyan siker�l majd ez a misszi�. De azt tudom, hogy gyõzni fogunk a h�bor�ban." Besz�lgetõt�rsa megk�rdezi tõle, honnan tudja ezt ennyire biztosan. Doolittle a k�vetkezõket v�laszolja:"El�g r�n�zni az �nk�nteseinkre. Nincs nagyobb hatalom az õ sz�v�k erej�n�l."
A PEARL HARBOR - �GIH�BOR� szerelmi t�rt�nete akkor kezdõdik, amikor a nagyhatalmak fejest ugrottak a b�k�bõl a vil�gh�bor�ba. K�t fiatal pil�ta, Rafe McCawley (Ben Affleck) �s Danny Walker (Josh Hartnett), akik �gy nõttek fel, ak�r a testv�rek, egy kalandos �s vesz�lyes rep�lõgyakorlatot szereztek mint permetezõk. Bel�pnek az Egyes�lt �llamok l�gierej�nek pil�t�i k�z�. Õk k�pviselik a felelõss�gtudatot, �s az amerikai polg�rok v�gy�t, hogy valami j�t cselekedjenek. "Danny �s Rafe figur�j�t rengeteg emberbõl gy�rtuk �ssze - mondja Ben Affleck. - Az �n szerepem j�l p�ld�zza, mi minden t�rt�nhet egy emberrel a h�bor�ban. Rafe az Egyes�lt �llamok pil�t�ja lesz, majd �tker�l a brit l�gicsapatokhoz. Semleges orsz�gok katon�ival ugyanis gyakran megt�rt�nt, hogy �tvez�nyelt�k õket a h�bor�t viselõ orsz�g csapataihoz. Rafe �s Danny rengeteg jap�n rep�lõg�pet sz�tlõnek, ahogyan ezt a val�s�gban George Welch �s Kenneth Taylor tett�k, akik a jap�nok 29 g�p�bõl hatot megsemmis�tettek."
Ben Affleck elt�lt�tt egy hetet az USA kommand�s kik�pzõt�bor�ban �s �jraolvasta a m�sodik vil�gh�bor�s t�rt�nelemk�nyveket. Sz�mtalan �r�t sz�nt r�, hogy alaposan kik�rdezze a had�szati rep�lõpil�t�k oktat�it �s a Pearl Harbor-i veter�nokat.
"Nem v�llaltam volna szerepet, ha a film nacionalista propaganda lett volna - mondja a sz�n�sz. - Megpr�b�ltunk õszint�k �s korrektek lenni. A jap�nok tetteit �pp�gy elfogulatlanul t�rgyalja a film, mint az amerikaiak�it. A jap�nok fenyegetve �rezt�k magukat az Egyes�lt �llamokt�l, �s azt tett�k, amit j�nak l�ttak.

Az õ hõsiess�g�ket �s �rdemeiket honfit�rsaink dicsõs�g�vel egyenrang�nak tekintett�k."
"Ben nagyszerûen k�pes �t�lni a szerepeit, �s mindig a t�k�letess�gre t�rekszik - mondja a rendezõ. - Alaposan felk�sz�lt Rafe McCawley pil�ta figur�j�nak megform�z�s�ra is. Tanulm�nyozta a t�rt�nelemk�nyveket, �s rengeteg szakemberrel besz�lgetett, tapasztalatait pedig megosztotta vel�nk. �tleteivel gazdag�totta a forgat�k�nyvet, sz�ve �s lelke volt a st�bnak."
Bruckheimer producer szint�n nagyra becs�li Ben Affleck munk�j�t: "Idõrõl-idõre �jabb szt�rok ker�lnek Hollywood reflektorf�ny�be. Ben az �j gener�ci� egyik legkiemelkedõbb egy�nis�ge, most rajta a sor, hogy jobbn�l jobb szerepekben t�nd�k�lj�n. Az emberek k�v�ncsian figyelik az �jabb alak�t�sait, jobb rekl�m aligha kellhetett a filmnek."
Bay szerint, aki kor�bban m�r dolgozott Affleckkel az Armageddon c�mû sci-fiben, a sz�n�sz eddigi legkiv�l�bb alak�t�s�t ny�jtja a PEARL HARBOR - �GIH�BOR�-ban.
A m�sik pil�t�t, Rafe legjobb bar�tj�t, Danny Walkert egy viszonylag ismeretlen tehets�g, Josh Hartnett j�tssza. A leg�nys�g kedvence, Hartnett megtestes�ti a negyvenes �vek lelkes �nk�nteseit. "Josh csendes �s szel�d, de hatalmas erõ lakozik benne - mondja Bruckheimer. - Engem egyben s m�sban Gary Cooperre �s Montgomery Cliftre eml�keztet. Ahogyan j�r-kel k�z�tt�nk, egy�nis�g�bõl valami megnyugtat� sug�rzik. Tudtuk, hogy k�pes megbirk�zni egy olyan fontos szereppel, mint amilyen az �nfel�ldoz�, tiszta sz�vû Danny�." "Kiss� k�l�n�s �rz�s volt olyan figur�t alak�tani, aki ma m�r a saj�t nagyap�m lehetne - mes�li a huszonk�t �ves sz�n�sz.

�desap�m nagyb�tyja tiszt volt a h�bor�ban. Õ akkor n�lam is fiatalabb volt. Eleinte fel sem fogtam, mi mindenen kellett kereszt�lmenni�k ezeknek a katon�knak. A veter�nokkal val� besz�lget�s azt�n visszar�p�tett az idõben, �s gondolatban magam is �t�ltem rettenetes kalandjaikat."
"Danny apja harcolt az elsõ vil�gh�bor�ban, �s Danny nem akarja maga is �t�lni apja pokoli eml�keit - magyar�zza Wallace. - �gy lehetett ez sok amerikaival: l�tsz�lagos k�z�ny�ket az Eur�p�ban, �zsi�ban �s Afrik�ban zajl� h�bor�val szemben nagyr�szt a f�lelem �s az elsõ vil�gh�bor� borzalmas eml�ke okozta."
Rafe szerelmes a b�tor �s sz�ps�ges �pol�nõbe, Evelyn Johnsonba (Kate Beckinsale). �m szerelm�k nem beteljes�lhet, mert k�z�j�k �ll a h�bor�: mindketten az amerikai hadsereget szolg�lj�k.
Az Evelynt alak�t� brit sz�n�sznõ, Kate Beckinsale a t�bbiekhez hasonl�an alapos kutat�munk�val k�sz�lt fel szerep�re. Idõs asszonyokkal tal�lkozott, akik �pol�nõk�nt dolgoztak Pearl Harbor idej�n. "A Hawaii-i k�rh�zban megengedt�k, hogy beadjak p�r injekci�t n�h�ny �nk�nt v�llalkoz�nak, persze nem gy�gyszerrel, hanem s�oldattal teli fecskendõvel - mes�li a sz�n�sznõ. - Ott �lltam h�t az "�ldozatok" meztelen feneke elõtt, �s sorra beadtam nekik az olt�st. A jelenet v�g�re eg�sz magabiztos lettem, �m az utols� d�f�st elsz�rtam… szeg�ny statiszta akkor�t ugrott f�jdalm�ban, hogy feld�nt�tte az asztalt. Azt hiszem, elvesz�tettem egy potenci�lis rajong�t." Komolyra ford�tva a sz�t Beckinsale elmondja, mennyire tiszteli azokat a nõket, akik akkoriban - h�tat ford�tva csal�dnak, sz�prem�nyû j�võnek - a sebes�ltek gondoz�s�nak szentelt�k �let�ket.

"A gy�gy�t�s �s f�jdalomcsillap�t�s lehetõs�gei, eszk�zei korl�tozottak voltak. Sz�z meg sz�z ember haldoklott a k�rh�zak dolgoz�inak keze k�z�tt, �s gyakran minden igyekezet hi�baval� volt."
Evelynt a film szerint mindenki szereti, nõk �s f�rfiak egyar�nt, ez�rt a szerepre egy �rz�keny, meleg sz�vû sz�n�sznõt kerestek, akinek sz�ps�ge nem irigys�ggel t�lti el a nõk sz�v�t, hanem p�ld�t mutat. "Kate hatalmas akaraterõvel meg�ldott, finom lelkû teremt�s - mondja Michael Bay. - Elsõsorban ez�rt esett r� a v�laszt�s, �s nem az�rt, mert roppant csinos. Fontos volt, hogy mindenkiben bizalmat �bresszen."
Evelyn elsõ pillant�sra megig�zi Rafe-t, de a nõ eleinte nem viszonozza rajong�s�t. "Rafe megpr�b�l Evelyn bizalm�ba f�rkõzni - mes�li Kate Beckinsale -, de ez nem megy olyan sim�n. A f�rfi kezdetben - a t�bbiekhez hasonl�an - �võdik Evelynnel, aki megszokta m�r betegeitõl ezt a viselked�st, �s tapasztalatb�l tudja, hogy a nõv�reknek nem �rt n�mi t�vols�got tartania. Rafe azonban csakhamar felkelti az �rdeklõd�s�t, �s k�lcs�n�sen egym�sba szeretnek."
A mer�sz �s idealista Rafe csatlakozik az amerikai, kanadai, ausztr�l, sv�d �s m�s semleges orsz�gok pil�t�ib�l verbuv�l�dott csapathoz, mely Nagy-Britannia megt�mad�s�nak h�r�re az angolok seg�ts�g�re igyekszik.