Penge, a legend�s szuperhõs elõsz�r a Marvel Comics k�preg�ny�ben jelent meg, majd az 1998-as sikerfilmben, a Peng�-ben kelt �letre. A producer, Peter Frankfurt, �s a forgat�k�nyv�r�, David S. Goyer ekkor dolgozott elõsz�r egy�tt. "David igazi k�preg�ny-rajong� - mondja Frankfurt - �s amikor sz�ba ker�lt a film folytat�sa, k�ts�g sem f�rhetett hozz�, hogy �jra õ �rja meg a forgat�k�nyvet." Goyer, aki egyben executive producere is a filmnek, m�r akkor egy tril�gi�t �lmodott meg, amikor az elsõ r�szt k�sz�tett�k, �gy az elsõ filmben rengeteg olyan jelenet van, mely a folytat�s lehetõs�g�t k�n�lja. P�ld�ul azt sem l�thatjuk, hogy Whistler val�ban goly�t rep�t-e a fej�be, csak a durran�st halljuk.
Mind Goyer, mind Frankfurt csod�lta Guillermo del Toro munk�it, �s biztosak voltak benne, hogy a s�t�t dolgok ir�nti fog�konys�ga miatt õ a Penge 2 ide�lis rendezõje. "A Mimic - A J�d�s faj (Mimic) kapcs�n ismertem meg " - mondja Frankfurt. "Nagyon tetszett a film, �s Guillermo kiv�l� vizu�lis �rz�kkel rendelkezik. Eg�szen hat�rozott elk�pzel�sei vannak arr�l, milyennek akar egy filmet l�tni."
Abban mindenki egyet�rtett, hogy a Penge 2-nek sokkal r�misztõbbnek kell lennie, mint az elsõ r�sznek. "Sz�nd�kunkban �llt megtartani az elsõ film jelleg�t, csak bizonyos pontokon akartuk felnagy�tani a dolgokat, ezzel is teret engedve a rendezõnek, hogy egy val�ban ijesztõ filmet k�sz�thessen."
Goyer-hez hasonl�an del Toro is im�dja a k�preg�nyeket. "A b�ty�mmal egy�tt szenved�lyesen gyûjt�ttem õket, �gyhogy j�l ismerem ezt a mûfajt." - mondja. A forgat�s alatt v�gig vigy�zott arra, hogy ne nagyon v�ltoztasson Goyer �s Snipes eredeti �tletein. "Azt akartam, hogy a filmen �rezhetõ legyen a mind a jap�n anim�ci�s film, mind a k�preg�ny hat�sa."
Wesley Snipes �r�mmel b�jt �jra Penge bõr�be. "J� dolog, ha pr�b�ra teheti az ember a k�pess�geit. Im�dom ezt a szerepet "- mondja Snipes. "Wesley maga Penge - teszi hozz� Frankfurt. - A jellem nagy r�sz�t õ alak�totta ki, �szt�n�s magabiztoss�ggal." T�rsproducerek�nt m�r a kezdetektõl fogva k�zremûk�d�tt mindenben, a forgat�k�nyv�r�st�l a harcos jelenetek megkoreograf�l�s�ig. "B�mulom del Toro odaad�s�t �s a kitart�s�t, ahogy minden idej�t �s az eg�sz �let�t a filmez�snek szenteli. Vil�gos elk�pzel�sei vannak arr�l, hogy mit akar, �s kiv�l� szeme, idõ�rz�ke, hogy ezt meg is val�s�tsa. Nagyon tehets�ges." - mondja. "Amikor New York-ban Guillermo megmutatta, milyennek k�pzeli el a fegyvereket �s a Kasz�sokat, arra gondoltam, hogy aki ilyesmit ki tud tal�lni, az igaz�n meg�rdemli, hogy meg is rendezhesse ezt a produkci�t."
Snipes alapos �s hosszas edz�seknek vetette al� mag�t, hogy ennek a fizikailag is nagy kih�v�st jelentõ szerepnek megfeleljen. Mivel rengeteg, k�zdelmet bemutat�, bonyolult jelenet van a filmben, a kiv�l� koreogr�fia �rdek�ben a legkiv�l�bb kaszkadõr�kre volt sz�ks�g. Snipes az�ta dolgozik egy�tt Jeff Ward-dal, mi�ta 12 �vvel ezelõtt Ward volt a dublõre. "Jeff volt a Penge siker�nek egyik kulcsa, titokzatos �szt�n hajtja: harci jelenetei roppant val�s�ghûek, szinte utcaiak, ugyanakkor m�gis gy�ny�rûek ezek a k�zdelmek" - mondja del Toro, aki a Hong Kong-b�l sz�rmaz� Donnie Yen-t k�rte fel, hogy ir�ny�tsa a vereked�seket bemutat� jelenetek felv�tel�t. Õ az egyik legismertebb szakember, ezt egy sor hong kong-i filmje is bizony�tja. Penge k�zdõst�lusa nem annyira akrobatikus, sokkal ink�bb az utcai vereked�sre hasonl�t. Nagyon erõszakos, k�zvetlen, �s erõs belemen�sekkel tark�tott. "Szerintem nagyszerû �tlet volt Jeff �s Donnie p�rosa." - vallja a rendezõ. �m volt egy harmadik koreogr�fus is a h�tt�rben, maga Wesley - teszi hozz� del Toro. - Wesley meghallgatta mindenki �tlet�t, majd hozz�rakta azt, amit �n az õ "penges�g�"-nek neveztem el."
Amikor felmer�lt a k�rd�s, hogy kik legyenek a film t�rsszereplõi, az alkot�k egy�ntetûen "fel akart�k t�masztani" Kris Kristofferson-t a m�sodik r�szre. "�r�mm�morban �sztunk, amikor Kris elv�llalta az ez�ttal sokkal tartalmasabb szerepet" - �ll�tja Goyer. "Nagyon h�l�s vagyok, �s �r�l�k, hogy Guillermo-val dolgozhatom - mondja Kristofferson. "�j dimenzi�kat nyit ezzel a filmmel. A jellemek sokkal kidolgozottabbak, mint a legt�bb akci�filmben."
Penge v�gzet�t, a f�lelmetes Nomak nevû Kasz�st Luke Goss alak�tja, aki a Bros. egy�ttessel alapozta meg h�rnev�t. "Nomak egy gazember" - mondja Goss, aki h�rom h�napig edzett, hogy a filmben szereplõ vad akci�jelenetekben, �s fõleg a Penge elleni k�zdelmekben a legjobbat ny�jtsa. "Wesley komolyan veszi a munk�j�t, tudja, mit akar, �s ez nekem is seg�ts�gemre van. Nagyon bar�ts�gos, odaad� fick�. J�l kij�v�nk, de ha elindul a forgat�s, akkor egyed�l az lebeg mindkettõnk szeme elõtt, hogy a legjobbat pr�b�ljuk meg kihozni magunkb�l."
A filmet teljes eg�sz�ben ipari rakt�rtelepeken forgatt�k Pr�ga k�lv�ros�ban. Del Toro-nak az volt a sz�nd�ka, hogy Peng�t egy dekadens, kelet-eur�pai k�rnyezetbe helyezze, hogy elszakadjon att�l az amerikai vil�gt�l, ami a film elsõ r�sz�t jellemezte. "Annak, hogy Pr�g�ra esett a v�laszt�s, elõsz�r csak p�nz�gyi oka volt - mondja a rendezõ. De azt�n arra gondoltam, hogy nem is rossz �tlet az elõzõ epiz�d moszkvai fin�l�ja ut�n Pr�g�ban folytatni a t�rt�netet. �gy h�t odatelep�lt�nk az elhagyatottnak tûnõ ipari v�rosr�szbe, hogy egy kicsit g�tikus-techno jelleget adjunk a k�rnyezetnek."
"A kelet-eur�pai szakemberek b�mulatosak - mondja David Goyer. A helysz�nek pomp�sak, �s itt sokkal nagyobbak a szabad terek, mint az elsõ r�szben."
Amikor sz�ba ker�lt, hogy ki legyen az arculattervezõ, del Toro �s Goyer is ugyanarra a szem�lyre gondolt, Carol Spier-re. "V�lem�nyem szerint Carol az egyik legjobb a szakm�ban" - mondja Goyer. Del Toro, aki a Mimic - A J�d�s faj (Mimic) forgat�sa sor�n dolgozott egy�tt Spier-rel, hozz�teszi: "Carol m�g a legfurcs�bb sz�nhelyet is val�s�ghûv� tudja tenni. A Mimic - A J�d�s faj ut�n egyfajta intuit�v �rz�k alakult ki kettõnk k�z�tt. Saj�tos kommunik�ci�t fejlesztett�nk ki: �n csak firk�lok egy pap�rra, �s õ pontosan meg�rti, hogy mire gondolok. Tudtam, hogy olyasvalakire van sz�ks�gem, aki t�k�letes �s f�radhatatlan. Õ az."
Spier m�r David Cronenberg rendezõvel is dolgozott egy�tt a Pillang� �rfi (M. Butterfly) a Karambol (Crash) �s az eXistenZ - �letj�t�k (eXistenZ) c�mû produkci�kban. 2000 november�ben utazott Pr�g�ba, hogy elkezdje a munk�t, �s hamarosan megalkotta azt a vil�got, amit del Toro �s Goyer elk�pzeltek. A csapat t�z �ri�si, k�l�nb�zõ d�szletet �p�tett fel h�t k�l�nb�zõ helyen. "Guillermo azt akarta, hogy az eg�sz �gy tûnj�n, mint valami �ri�si k�preg�ny, �gyhogy mindennek egy kicsit elt�loztuk a m�reteit. Ez teszi egys�gess� az �sszes helysz�nt " Wendy Partridge jelmeztervezõ pedig olyan ruh�kat tervezett, melyek szint�n visszat�kr�zik a del Toro �ltal elk�pzelt k�l�n�s vil�got. "Wendy szinte szamur�j jellegûv� var�zsolta a filmet - mondja del Toro. - Tudtam, hogy nagyszerûen �t tudja adni a sok k�l�nf�le kor, �s f�ldrajzi ter�let l�gk�r�t, valamint biztos voltam abban is, hogy k�pes lesz megbirk�zni a hatalmas mennyis�gû jelmezzel, amire sz�ks�gem volt a filmben."
"Nagyon fontos volt sz�momra, hogy siker�lj�n l�trehoznom a megfelelõ l�tv�nyt. Szerettem volna az eredeti film �ltal keltett �rz�seket itt is visszaadni, ugyanakkor m�gis volt egy kis alkot�i szabads�gom. Az volt a sz�nd�kunk, hogy Penge most egy kicsit high-tech jellegûbb legyen. Persze nem akartuk megv�ltoztatni eredeti st�lus�t, csak egy kicsit erõteljesebb� tenni. A legnagyobb kih�v�st az jelentette sz�momra, hogy hogyan hozzam l�tre a fekete t�bb ezer f�le, vagy ak�r v�gtelen v�ltozat�t." Partridge abban lelte �r�m�t, hogy a V�rfalka minden egyes tagj�nak egyedi kin�zetet k�lcs�n�zz�n. "Nem ragadtam le egyes korszakokn�l - jegyzi meg Partridge. - Van benn�k egy kis jap�n st�lus, egy kicsi a husz�rok kin�zet�bõl, �s egy csipetnyi futurisztikus jelleg is."
Gabriel Beristain operatõr sz�vbõl meglepõd�tt, mikor del Toro õt k�rte fel a f�nyk�pez�sre. Õ is mexik�i sz�let�sû, mint a rendezõ, de �let�nek java r�sz�t Angli�ban t�lt�tte. "Gabriel �llt a kamera m�g�tt k�t kedvenc filmemn�l, a "Dolores Clairborne"-n�l �s a "Caravaggio"-n�l - mondja del Toro. "Mikor tal�lkoztam vele, azt mondtam neki, legyen ez a film is olyan sz�p, mint a "Caravaggio", de ugyanakkor veszett�l j� akci�film is." Mikor Del Toro egy k�preg�nyt mutatott Beristan-nak, lassan �ssze�llt sz�m�ra is a k�p. "A bor�t�n Hellboy, a fõszereplõ egy s�t�t s�rga, borosty�nsz�nû esti �gbolt elõtt �llt. Ez volt az a k�p, ami az eg�sz filmen �t v�gig k�s�rt." - mondja Beristain. "Erre a szokatlan l�tv�nyra t�rekedt�nk, �s ezzel persze feszegett�nk bizonyos korl�tokat, - azaz furcsa k�preg�ny-jelleget k�lcs�n�zt�nk egy filmnek."
"Guillermo nem az a fajta rendezõ, akire r� lehet k�nyszer�teni egy adott st�lust, hisz megvan a saj�tja." - teszi hozz� az operatõr. Del Toro, Beristain, �s a l�tv�nytervezõ csapat egy k�l�nleges kamer�val dolgozott, mely olyan mozg�sokra is k�pes, amire m�s kamer�k nem. "�gy jutottunk el k�l�nb�zõ helyekre, �s k�vett�k a szereplõket, ahogy egy �tlagos felvevõg�ppel nem tehetn�nk, - mint p�ld�ul ann�l a jelenetn�l, amikor Wesley Snipes lefel� fut egy folyos�n, n�gy emelettel a f�ldszint felett, �s azt�n hatvan m�tert ugrik, k�zben pedig a kamera k�veti egy goly� �tj�t, amit tõle tizennyolc m�terre lõttek ki.
A k�l�nleges l�tv�nynak �s a speci�lis effekteknek rendk�v�l nagy szerep jut a filmben. Mindk�t r�szrõl Oscar-d�jas szakemberek vezetik a csapatokat: Nick Allder, a speci�lis effektek�rt felelõs szakember a Nyolcadik utas: A Hal�l-�rt (Alien ), Nick Brooks pedig a Csod�s �lmok j�nnek (What Dreams May Come ) c�mû film�rt kapott Oscar-t. Allder csapata angol �s cseh szakemberekbõl �llt, akiknek viszonylag gyorsan kellett ilyen nagys�grendû filmhez a helysz�nre sz�ll�taniuk csak Angli�b�l mintegy nyolcvantonn�nyi felszerel�st. "Rendezõnk azt mondta, hogy egy k�preg�nyt akar, �s hogy mindent �ri�sinak szeretne l�tni. Ez a robbant�sokra �s a sorozatl�v�sekre is �rv�nyes volt. Volt olyan jelenet, mikor egy kaszkadõr k�r�l vagy 200 goly� csap�dott be."
A Kasz�sok ink�bb val�di �llatokra hasonl�tanak, nem pedig m�s filmekbõl k�lcs�nz�tt l�nyekre. Del Toro-t lenyûg�zte az �tlet, hogy olyan alakokat hozzanak l�tre, melyek arc�t szinte teljesen elfoglalja a sz�j. "A pi�ca sem sz�p vagy cs�nya: puszt�n az�rt l�tezik, hogy v�rt sz�vjon. Teh�t mi is egy olyan l�nyt k�pzelt�nk el, amely a t�pl�lkoz� szerveit eg�szen addig elrejti, am�g el nem j�n az idõ, hogy haszn�lja is õket."
Del Toro utas�t�sa az volt, hogy mindaddig val�s�ghûen adagolj�k mind a k�preg�ny-jelleget, mind a vizu�lis effektusokat, �s ennek szellem�ben haszn�lj�k a sminket is, am�g azt�n az eg�sz t�rt�net egy �ri�si tûzgoly�ban cs�csosodik ki a csatorna-jelenetben. "�n csak Hiroshima jelenetnek h�vom - mondja Brooks - hisz az volt a feladatom, hogy �ri�si m�retû t�megpuszt�t�st hozzak l�tre."