LUC BESSON (producer, forgatknyvr) korbban nyolc vilgsikerû filmet rendezett: lethallharc (Le dernier combat; 1983), Metr (Subway; 1985), A Nagy Kksg (La Grand Bleu; 1988), Nikita (La femme Nikita; 1990), Atlantis (1991), Leon, a profi (Lon; 1994), Az tdik elem (The Fifth Element; 1997), Jeanne d’Arc, az orlans-i szûz (The Messenger: The Story of Joan of Arc; 1999). Elsõ produceri munkja az hkoppon (Nil by Mouth) volt, amelyet Gary Oldman, a Leon, a profi s Az tdik elem sztrja rendezett. Besson tz ven t ddelgette a Taxi tlett, mivel mindig is arrl lmodozott, hogy cscssebessggel hajtson t egy vroson, lehetõleg egy szemlyfuvaroz kisiparos jrmûvnek hts lsn. Az tlet akkor kezdett hatrozott krvonalakat lteni elõtte, amikor Besson tallkozott Grard Pirs-vel, aki elmondta neki, hogy szeretne jra filmezni. A vgsõ lkst az adta, hogy Az tdik elem elõksztsekor a Columbia 30 nap gondolkodsi idõt krt annak eldntsre, be akar-e szllni a vllalkozsba. Besson elhatrozta, hogy ezalatt megrja a Taxi forgatknyvt. Idõben ksz lett, s msnap megjtt a Columbia igenlõ vlasza. Besson nyugodtan krt fel viszonylag ismeretlen sznszeket a fõszerepekre, mert jl tudta, hogy manapsg mr a producer vagy a rendezõ neve is garancia lehet a sikerre – feltve persze, ha elgg jl cseng a kznsg krben. Azt is figyelembe vette, hogy a mg nem felkapott sznszeknek akr a telefonknyvet is a kezkbe nyomhatjk, hogy abbl jtsszanak, mindenkppen majd' kibjnak a bõrkbõl a nagy lehetõsg feletti rmkben. Az elsõ rsz sikere igazolta hogy a nagy lmokat rdemes valra vltani, m a Taxi msodik rsznek fogadtatsa az elsõ epizdt is fellmlta: a film nemcsak Franciorszgban dnttte meg a nzettsgi rekordokat, hanem az egsz vilgon kznsgkedvenc lett.
GRARD KRAWCZYK (rendezõ) szmra nem volt jdonsg a Taxi 2. stbjval dolgozni. „n voltam a rendezõ a Taxi elsõ hrom hetnek a forgatsn, mert helyettestenem kellett Gerard Pirs-t, aki egy baleset kvetkeztben krhzban fekdt. Remekl reztem magam. Mikor a kvetkezõ vben Luc utn mentem Csehorszgba, a Jeanne d’Arc forgatsra, õ felajnlotta nekem hogy rendezzem meg a kvetkezõ rszt. A Taxi risi sikere utn a kihvs adott volt: egy ugyanannyira lendletes, izgalmas filmet akartunk kszteni, mint az elsõ rsz volt, hasonlan szimpatikus szereplõgrdval. Amikor elolvastam a forgatknyvet, megrtettem, hogy itt nem annyira az elõzõ rsz folytatsrl van sz, hanem egy teljesen j fejezetrõl, egy j kalandrl. Olyan ez, mint a Tintin, ahol a szereplõk ugyanazok, de mindig j bonyodalmakba keverednek…”
SAMY NACRY 1961-ben szletett Prizsban szletett, s a nyolcvanas vek vgn kezdett filmezssel foglalkozni. Sznszi plyafutst rvidfilmekben val szerepekkel kezdte, s br szak-afrikai szrmazsa miatt eleinte csupn fenntartsokkal alkalmaztk, a francia filmszakmban bekvetkezett genercivltst kvetõen a lehetõsgek az õ szmra is kiszlesedtek. 1994-ben Luc Besson szerzõdtette elõszr mozifilmben, amikor egy rvidebb szerepet adott neki a Jean Reno fõszereplsvel kszlt Leon, a profi-ban. A vilgszerte hatalmas sikert aratott film termszetesen Naceri karrierjben is dntõ vltozst hozott, s az elkvetkezendõ vekben egy sor megbzst kapott: a televziban s nagyjtkfilmekben egyarnt. 1998-ban szinte „brahibl” vett rszt a Besson ltal forgatknyvrknt s producerknt jegyzett, Gerard Pirs ltal rendezett Taxi vlogatsn, s legnagyobb meglepetsre az v lett Daniel, a Forma 1-es lmokat ddelgetõ taxisofõr szerepe. A francia filmgyrts elmlt egy vtizednek taln egyik „legamerikaibb” s legnagyobb kltsgvetsû filmjnek fõszerepe nyomn pedig egy csapsra sztrr vlt hazjban. Nem csoda ht, hogy a film folytatsban visszatr a voln mg.
FRDRIC DIFENTHAL 15 vesen otthagyta az iskolt, hogy kitanulja a sznszmestersget. A drmatagozatot kvetõen 1990-ben Benoit Dayne rvidfilmjvel, a „Voyage d'un jour”-ral debtlt. Elsõ sikert egy vvel ksõbb a „La totale” cmû moziban aratta , majd a „Les gens normaux n'ont rien d'exceptionnel” s a „Capitaine Conan” rvn nyerte el a nagykznsg szimptijt. Miutn szmos televzis s sznhzi szerepben mutatkozott be, 1998-ban megkapta a Taxi egyik fõszerept. Az Emilien, a lelkes, de ktbalkezes rendõr figurjt alakt Diefenthal a forgats sorn azonnal egy hullmhosszra kerlt partnervel, Samy Nacerivel. A bartsguk eredmnyekppen olajozott vlt egyttmûkds, valamint a tny, hogy az akcivgjtk csak Franciaorszgban mintegy tmillis nzõcscsot produklt, srgõs ismtlsrt kiltott, s alig kt v elteltvel itt a folytats, a Taxi 2. Mindezek mellett pedig a tehetsges ifj sznsz tavaly a Hatodik cmû krimiben trt vissza a magyar kznsg el.
MARION COTILLARD (Lilly) Orlans-ban vgezte el a konzervatriumot, vfolyamelsõknt. Ismert televzis sznsznõ. Fontosabb mozifilmjei: „La belle verte", „Comment je me suis disput", „L'histoire du garcon qui voulait qu'on l'embrasse".
EMMA SJBERG (Petra) svd fotmodell. Svdorszgban, Franciaorszgban s Spanyolorszgban l. A modellkeds mellett a svd televzi egyik show-mûsornak hziasszonya, s cikkeket r az Elle magazin svd kiadsba. A Taxi-ban kapta elsõ filmszerept.
BERNARD FARCY (Gilbert fõfelgyelõ) tbbek kztt a „L'instit” s a Maigret felgyelõ nyomozsait adaptl tvfilmsorozatbl ismert sznsz. Krlbell hsz mozifilmben szerepelt, ezek kzl a legfontosabbak: „La lune dans le carniveau”, „Notre historie”, „Tenue de soire”, „Saxo”, Vigyzat, csal! (Grosse fatigue), „Les trois frres”. |