K�pzelj�nk el egy vil�got, ahol a motorbicikli �nmag�t ir�ny�tja, robotok vez�nyelnek szimfonikus zenekarokat �s egy �llat gondolatmint�i ir�ny�tanak egy robotot. Nem, ezek nem a t�voli j�võ k�pei. Szalagc�mek a mai �js�gb�l. Alig 30 �vnyire a j�võben.

A k�zelj�võ robotjai a mindennapok szerves r�szeiv� v�lnak. Minden csal�dban ott van egy, vagy ak�r t�bb. Takar�tanak, csomagokat visznek, s�t�ltatj�k az �lebet - de a gyerekekre is õk vigy�znak. De mi t�rt�nik, ha ez a harm�nia megbomlik? Ez a k�rd�s az �n, a robot k�zponti probl�m�ja.

Az Amerik�ban "mûk�dõ" robotok sz�ma megh�romszoroz�dik. Az U.S. Robotics �j modellj�nek forgalmaz�s�t k�vetõen minden �t�dik emberre egy robot jut. A rendk�v�l kem�ny �tv�zetbõl k�sz�lt �j robotot �gy tervezt�k, hogy a b�biszittel�stõl a fõz�sig �s a csal�di k�nyvvitelig mindenre k�pes legyen. A robot t�megforgalmaz�sa nyom�n az U.S. Robotics a bolyg� leghatalmasabb v�llalat�v� v�lik.

A filmben �br�zolt "t�rt�nelmi" esem�nyek t�rt�nete t�bb mint t�z �vvel kor�bban sz�letett, amikor Jeff Vintar meg�rta a "Hardwired" c�mû forgat�k�nyvet, amely egy robot �ltal elk�vetett titokzatos gyilkoss�g sztorija. 2002-ben dolgozni kezdtek a projekten Alex Proyasszal. Proyas �jraform�lta a tervet, �s k�l�nb�zõ elemeket vitt bele Isaac Asimov mûveibõl. Asimov gondolatai �s figur�i term�szetesen illeszkedtek Vintar t�rt�net�be.

"�sszeh�zas�tottuk a k�t t�rt�netet, mert a Fox r�g�ta akart k�sz�teni egy nagyfilmet a robotik�r�l, Alex pedig mindig is arr�l �lmodott, hogy Asimov mûvei alapj�n csin�ljon filmet - magyar�zza John Davis producer. - A p�ros�t�s az�rt siker�lhetett ilyen j�l, mert a Hardwired �s az �n, a robot t�rt�nete sok ponton kapcsol�dott."

2035 embere �gy gondolja, hogy a robotok a H�rom T�rv�ny fennhat�s�ga alatt �llnak. Egy robot nem b�nthat embert, �s nem engedheti, hogy egy ember megs�r�lj�n. Egy robotnak engedelmeskednie kell az embernek, hacsak ez nem ellenkezik az elsõ t�rv�nnyel. Egy robotnak meg kell v�denie �nmag�t, am�g ez nem ellenkezik az elsõ, illetve m�sodik t�rv�nnyel. Asimov tudom�nyos fantasztikus mûveiben dolgozta ki elõsz�r a Robotikai H�rom Alapt�rv�ny�t, eszm�i azonban a val� vil�gban is meggy�kereztek: a robotik�val foglalkoz� kutat�k e t�rv�nyek alapj�n k�zel�tenek a mesters�ges intelligenci�hoz.

"Asimov a tudom�ny legsikeresebb n�pszerûs�tõje - magyar�zza Jeff Vintar forgat�k�nyv�r�. - A tudom�nyos fantasztikum egyik pion�rja volt, �s az elsõ k�z�tt �rt a robotokr�l. Asimov elõtt a robot sz�rnyk�nt �br�zoltatott. Õ volt az elsõ, aki nem f�mbõl k�sz�lt sz�rnyk�nt kezelte, hanem bizonyos szab�lyok alapj�n mûk�dõ mechanizmusk�nt. Õ a szerzõje az elsõ realisztikus robott�rt�neteknek."

Alex Proyas gyerekkor�t�l kezdve vonz�dott Asimov t�rt�neteihez. "Olyan t�z�ves lehettem, amikor rengeteg sci-fit olvastam, �s Asimov volt az egyik kedvenc szerzõm. Igaz�n rajongtam a mûfaj�rt, az �n, a robotr�l pedig mindig azt hittem, hogy remek filmet lehet belõle k�sz�teni. Amikor az ember fiatal, ilyesmikrõl �lmodozik."

"�gy gondolom, Asimov eszm�i ma is teljesen �rv�nyesek - folytatja a rendezõ. - Hihetetlen, hogy a negyvenes-�tvenes �vekben alkot� szerzõ ilyen �lesen elõre l�thatja azokat a dolgokat, amelyek a mi mindennapi �let�nket �ppen befoly�solni kezdik. Egyre k�zelebb ker�l�nk ahhoz a j�võh�z, amelyrõl Asimov �rt, ez�rt elj�tt az ideje e t�rt�netek elmond�s�nak."